Nem csak technikai okai lehetnek, hogy öngólt lövünk a hírlevéllel, és a küldeményeink a spamek között végzik. Az egyéb könnyen becsúszó hibalehetőségekből mutatunk be most néhányat a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség oktatóanyagának segítségével, sorozatunk harmadik részében.
Kritikus fontosságú, hogy a címzettek számára releváns és érdekes tartalmat tegyünk a hírlevélbe. Ha haszontalannak, sőt zavarónak tartják, akkor egyre többen jelölik majd spamként a levelező rendszerükben, ez pedig előbb-utóbb oda vezet, hogy tényleg a spam mappában landolnak a tőlünk érkező levelek, s nemcsak ezeknél a címzetteknél, hanem minden felhasználónál, aki azt az e-mail szolgáltatót használja. (Hogy milyen legyen a jó hírlevél és milyen tévhitek élnek ezzel kapcsolatban a cégek körében, arról szakértőnk írását itt olvashatja!)
„Csakúgy mint a szemét, ami beszennyezi a környezetünket, a spam beszennyezi a levelező ládánkat és megnehezíti, hogy az olvasó megtalálja az igazán értékes dolgait, azaz azokat a hírleveleit, amiket igazából szívesen olvasna. Így nem csak azzal kell egy e-mail marketingesnek küzdenie, hogy releváns tartalommal szolgálja ki az olvasóit, de még azzal is, nehogy összetévesszék a leveleit egy értéktelen levélszeméttel” – vélte Kálmán Tamás a Maileon-Wanadis ügyvezető igazgatója.
A hírlevél tartalmához szakértőnk tippjeit itt találja!
Szorosan összefügg ezzel a leiratkozás egyszerűsége. Sok hírlevélküldő azt a stratégiát választja a leiratkozások elkerülésére, hogy nagyon megnehezíti a leiratkozási folyamatot, gondolván, így kevesebb címet veszít. Ezzel azonban hatalmas öngólt lőnek, mert a címzettek találnak egyszerűbb módot a problémájuk megoldására: spamként jelölik az e-mailt a levelezőprogramjukban, ez pedig ugyanazt eredményezi, mint az előző esetben, vagyis előbb-utóbb mindenkinél spambe kerül a hírlevelük.
Az a megoldás, hogy minden hírlevelünkben jól látható helyen kell lennie egy leiratkozási linknek, ahol egy kattintással jelezheti a címzett, hogy nem kér több hírlevelet.
Feedback loop: írjuk le, aki spamnek jelölt
Bizonyos szolgáltatóknál (például Yahoo, Hotmail) lehetőség van továbbá csatlakozni az ún. feedback loop rendszerhez, amely lényege, hogy a szolgáltató jelzi a feltételeket teljesítő küldőnek, ha egy címzett egy levelet spamnek jelölt.
Nagy a valószínűsége, hogy ezek a címzettek a későbbi leveleket is spamnek jelölnék, ezért ha ezt implicit leiratkozásnak tekintjük, akkor a későbbi leveleink kézbesítési arányát tudjuk növelni azoknál, akiket a híreink valóban érdekelnek. A szakosodott e-mail küldő cégek nagy része már tagja ezeknek a rendszereknek, így ha őket választjuk a levelek kézbesítésére, akkor egyből élvezhetjük a feedback loop előnyeit.
A hírlevélküldés egy hosszú távú folyamat – a felsorolt beállítások és trükkök, vagy azok hiánya jellemzően nem azonnal fejtik ki hatásukat. Ugyanakkor elmondható, hogy egy rossz reputációval rendelkező feladót és/vagy IP címet csak kemény munkával lehet kihúzni a „gödörből”, sokkal kifizetődőbb már a kezdetektől szakemberek segítségét igénybe venni.
Azonban nem csak a felhasználó dobhatja üzenetünket a kukába: sok esetben már a spamszűrőn elakadhat a hírlevelünk. Hogy ezt hogyan kerülhetjük el, bemutatjuk sorozatunk következő részében.