Ezekről az adócsökkentési tényezőkről nem biztos, hogy minden vállalkozó és könyvelő értesült, ezért a zárási munkálatok során célszerű végignézni, kinél milyen kedvezmény vehető figyelembe.
Adomány nyújtása
Csökkenti az adózás előtti eredményt a közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenysége támogatására – bármely formában: pénz, eszköz, szolgáltatás – nyújtott adomány összegének 20 százaléka, illetve tartós adományozási szerződés esetén az adomány összegének 40 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Az adomány összege – az előzőek szerinti csökkentő tétel mellett – elismert költség az adóalapnál, azaz nem kell azzal megnövelni az adózás előtti eredményt, ha az adományozó rendelkezik az adományban részesülő szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással – figyelmeztet Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő az Adó online-on megjelent szakértői cikkében.
Tárgyévben már megvalósított beruházások
A kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye (KKV beruházási kedvezmény) nagyon jó lehetőség a társaságiadó-alap csökkentésére, és tapasztalataim szerint nem minden vállalkozás ismeri. Bizonyos beruházások beszerzési (beruházási) értéke 100 százalékban csökkenti a társaságiadó-alapot, ami azt jelenti, hogy a gyakorlatban kétszer érvényesíthetjük a beruházási költségeket az adóalapban. Hogyan történik mindez? Amikor egy társaság vásárol egy új gépsort, akkor a vásárlás évében a gépsor teljes nettó beruházási értéke csökkenti az adóalapot, illetve minden évben az esedékes amortizáció is csökkenti az adóalapot. Ez a lehetőség az olyan vállalkozások számára adott, amelyek az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak
(Az innovációs járulékot is meglehet úszni!)
– a korábban még használatba nem vett ingatlan adóévi beruházási értéke, kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant,
– a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó, a tevékenységet közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke,
– az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, átalakítás értéke,
– az immateriális javak között az adóévben állományba vett új szellemi termék, szoftvertermékek felhasználási joga bekerülési értéke,
– a bérbevevő által a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értéke.
Kiemelendő, hogy azok a tárgyi eszközök, amelyek nem műszaki gépek, berendezések, hanem például irodai eszközök, nem tartoznak a kedvezmény hatálya alá. Ha a beruházást, a szellemi terméket az adózó az adóévet követő negyedik adóév végéig – nem elháríthatatlan külső ok miatt – nem helyezi üzembe, illetve nem veszi használatba, vagy az üzembe helyezett tárgyi eszközt, a szellemi terméket az adóévet követő negyedik adóév végéig az adózó a forgóeszközök közé átsorolja, apportálja, eladja, térítés nélkül átadja stb., akkor a kedvezmény kétszeresének megfelelő összeggel kell megnövelni a társaságiadó-alapot, amikor ez az esemény bekövetkezik. Szintén a „kétszeres összegű” növelő tétel alkalmazása vonatkozik arra az esetre, ha az adózó – az adóévet követő négy adóéven belül – jogutód nélkül megszűnik.
Az adózót a látvány-csapatsportok – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong – valamelyikében működő, jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező sportszervezet vagy látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány támogatása esetén adókedvezmény illeti meg. A támogatás történhet visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott pénzösszeg átutalásával, térítés nélkül átadott eszköz, ingyenes szolgáltatás formájában a törvényben meghatározott jogcímeken. Az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóévében és ezt követően még hat évig a társasági adóból adókedvezményt vehet igénybe (egyrészt elszámolja költségként a juttatást, másrészt levonhatja a fizetendő társasági adóból). Fontos, hogy nem lehet az adózónak köztartozása akkor, amikor benyújtja az igazolás kiállítására vonatkozó kérelmét. A támogatási összeget a megfelelő határidőben át kell utalni, és az adóhatóság felé is be kell nyújtani egy bejelentést. Az új szabályok alapján már nem érhető el túl magas adóelőny, mert a támogatás 10 vagy 19 százalék társasági adókulccsal számított értékének legalább 75 százalékát szponzori szerződés keretében a sport további fejlesztésére kell fordítani.
Filmgyártó cégek támogatása
Ha filmgyártással foglalkozó cégeket támogat egy vállalkozás, akkor egyrészt a támogatás összege elszámolható költségként jelentkezik, másrészt a támogatás teljes összege levonható a fizetendő adóból. Fontos emellett, hogy a támogató az általa egy filmprodukciónak juttatott vagy a Magyar Nemzeti Filmalap letéti számlájára utalt alap támogatási összegen felül a támogatási összeg rá vonatkozó adókulccsal (10 vagy 19 százalék) szorzott összegének legalább 75 százalékát kiegészítő támogatásként köteles befizetni. Az adókedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha adózó a kiegészítő támogatást a támogatás nyújtásának évében megfizette. (Az adókedvezmény érvényesítésének ideje 6 év, a támogató ezt döntése szerint használhatja fel.) Gyakorlatilag 2,5 vagy 4,75 egységnyi megtakarítás érhető el ezzel a támogatási formával is (10 illetve 19 százalékos társaságiadó-kulcs esetében).
Előadó-művészeti szervezetek támogatása
Csak a Film- és Előadó-művészeti Iroda által nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek támogathatóak, és jogosultnak kell lenniük a támogatás befogadására, melynek maximuma az adott évi jegybevételének 80 százaléka.
