Lényegi pontokon módosította a kifizetetlen követelések elévülésére vonatkozó szabályokat a tavaly márciusban hatályba lépett új Ptk – hívja fel a vállalkozások figyelmét a MAZARS és együttműködő jogi irodája, a Borsy Ügyvédi Társulás. "Mielőbb peres vagy peren kívüli eljárást kell indítani a reményteljes, de kiegyenlítetlen követelések behajtása érdekében, mivel az új Ptk. egyáltalán nem támogatja, hogy egy-egy írásos felszólítás kiküldésével akár évtizedekig is fenntartsunk egy követelést" – emelte ki korábban a legfontosabb változást dr. Borsy János Mátyás ügyvéd, a Borsy Ügyvédi Társulás vezetője, a Marcalliance tagja.
Mit és hogy?
A jelentésből kiderül, hogy az új szabályok szerint már a követelés engedményezése sem szakítja meg az elévülési időt, sőt egy esetleges bírósági eljárás is csak abban az esetben szünteti meg az elévülési határidőt, ha az az eljárást befejező, jogerős, érdemi határozattal zárul.
Jó hír a hitelezőknek, hogy a követelés csődeljárásba való bejelentése megszakítja az elévülést, illetve a fizetési meghagyás kibocsátásának – az elévülés megszakítása szempontjából – a peres eljárásban született érdemi döntéssel azonos a hatása, hiszen a törvény alkalmazásában bírósági eljárásnak minősül a fizetési meghagyás.
Ugyancsak változás, hogy ha az elévülést megszakító eljárás során a végrehajtó határozatot hoz, akkor az ebből fakadó követelés elévülését kizárólag annak közös megegyezéssel való módosítása, illetve végrehajtási cselekmény szakíthatja meg.
- A tartozás elismerésekor
- A követelés megegyezéssel való rendezésekor
- A kinnlevőség bírósági eljárásban történő érvényesítésekor
- Amikor a követelést bejelentik csődeljárásba
Az alapvető különbség az elévülés és a jogvesztés között az, hogy míg az elévülésnél az elévülési idő leteltét követően az alanyi jog bírósági kikényszeríthetősége megszűnik, de a jogosult joga megmarad, jogvesztés esetén ez a jog is megszűnik. A jogvesztés – mint az időmúlás joghatása – abban az estben következik be, ha a jogosultság gyakorlására és a követelés érvényesítésére szolgáló határidőidő már eltelt, és ezt jogszabály kifejezetten előírja. Ha viszont a határidő nem jogvesztő, akkor az elévülés szabályai az irányadóak rá: a ma hatályos szabályozás alapján az általános elévülési határidő öt év.
Mikor nyugszik az elévülési idő?
Ha a jogosult – a legnagyobb körültekintés ellenére – egyszerűen nem szerez tudomást arról, hogy jogszerű követelése van, menthető okból nem tudja igényét érvényesíteni. Ilyenkor az elévülési idő nyugszik. Egyes esetekben idesorolható az is, ha például a kötelezettel folytatott egyezkedések látszólag pozitív irányban haladnak, de végül mégsem eredményesek. Ugyancsak jogalapot teremthet az elévülési idő nyugvására, ha a jogosult olyan súlyos egészségügyi állapotban van, hogy nem képes ügyeinek vitelére.
Ha az elévülési idő nyugszik, akkor az ok megszűnésétől számított egy éven vagy ennél rövidebb határidő esetén három hónapos határidőn belül is érvényesíthető a követelés, ha az elévülési idő egyébként eltelt, vagy három hónapnál kevesebb van hátra belőle – mutat rá a jelentés.