Miért fontos a tárgymező?
A tárgy az első, amit a hírlevélből a címzettünk lát. Ez az a kritikus pillanat, amikor eldől, hogy az illető megnyitja-e a hírlevelet, vagy sem. Ha sikerült meggyőzni, hogy az e-mailre kattintson, akkor az első csatát meg is nyertük. Persze még mindig előfordulhat, hogy a kattintás ellenére valaki nem olvassa végig az üzenetünket, azonban ha nem sikerül átlépni az ingerküszöböt, a hírlevél olvasatlanul landol a kukában.
A tárgymező jelentőségét tovább növeli, hogy kulcsszerepet játszik abban, hogy a címzett levelezőrendszere spamként kezeli-e a levelünket. Amennyiben nem dolgozunk kellő körültekintéssel, a rendszer automatikusan kiszűri a hírlevelünket az ügyfél beérkező levelei közül.
Ha nem akarunk a spamek közé kerülni, tartsuk be az alábbi elveket:
Fogalmazzunk röviden és velősen! Az ideális tárgysor szóközökkel együtt 60-70 karakterből áll. Ezt három okból kifolyólag is érdemes megfogadni. Egyrészt az emberek legtöbbször csak átfutják a beérkező levelek listáját, és ez alapján döntik el, mi fontos számukra, és mi nem. Másrészt az ennél hosszabb tárgysor könnyen arra a sorsra juthat, hogy az e-maileket kezelő kliensprogram egyszerűen nem jeleníti meg a szöveg végét. Ebben az esetben csak egy csonka, befejezetlen mondatot fog látni a címzett, aminek a meggyőzőereje is elhanyagolható. A rövidség további előnye, hogy így tekintettel lehetünk azokra is, akik mobilon keresztül olvassák az e-maileket.
Törekedjünk az egyszerűségre! Vagyis fogalmazzunk világosan, és kerüljük a logikai csavarokat! Az egyszerűséghez tartozik az is, hogy a tárgy vizuálisan is letisztult legyen. Kerüljük az emotikonok és a speciális karakterek (#@&łŁ$¤) használatát. Hanyagoljuk a caps lock alkalmazását, hiszen nem kell mindent nagybetűvel írni, az ugyanis súlyos vétség a netikett ellen, ahogyan az is, ha a helyesírási szabályokat felrúgva túlzásba esünk a mondatvégi írásjelek mennyiségét tekintve. A hangsúlyozásnak ezek a formái nagyon visszatetszőek, egy igényes cég ilyen hibákat nem engedhet meg magának.
Amennyiben a legtöbbet akarjuk kihozni az e-mail marketingből, nem elégedhetünk meg a fenti alapkövetelmények betartásával.
Kép:PP archív
Következzen néhány tipp, hogy magasabb konverziós arányt érjünk el:
A/B tesztelés: Korábbi cikkünkben már említettük, hogy milyen hasznos több (hírlevél) verziót tesztelni, hogy kitapasztaljuk, mi működik leginkább a célközönségünk esetében. Ezt a tesztkört különböző tárgysorokkal is el lehet végezni, hogy megnézzük, mivel érhetjük el a legtöbb konverziót. Ahhoz, hogy képet kapjunk a különböző teljesítményekről, mérnünk kell az eredményeket, ennek érdekében követőkóddal kell ellátni a hírleveleket. Ha kifejezetten e-mail marketing célú szoftvert használunk (ami célszerű egyébként), akkor a kiküldő rendszer saját statisztikái is segítségünkre lesznek. Többek között a láthatjuk a megnyitási arányt, de például a megnyitások időbeni eloszlását is.
Spamre utaló szavak kerülése: Talán már mindenki tapasztalta a saját e-mailfiókjában, hogy milyen jellemzői vannak egy tipikus levélszemétnek. Vannak, akik ezekre a jegyekre felfigyelve azonnal törlik a spam gyanús leveleket, de maga a levelezőrendszer is automatikusan kiszűri az ilyen jellegű üzenetek egy részét. Vagyis amennyiben nem szeretnénk, hogy fennakadjon a hírlevelünk a rostán, kerülni kell még a gyanúját is annak, hogy spamet küldtünk. A tárgysorban ezért kerüljük az ilyen jellegű kifejezéseket, például a szexualitásra és ingyenességre utaló szavakat, de tipikusan ide tartoznak még a visszautasíthatatlan üzleti lehetőséggel kecsegtető kifejezések is.
Fókuszálás a fontosabb információkra, előnyökre: Így felkelthetjük az olvasó érdeklődését, aki a kíváncsiságtól vezérelve meg fogja nyitni a hírlevelet. Ennek az elvnek további pozitívuma, hogy egyből világos lesz a címzett számára, hogy mit fog találni az e-mailben. Itt kiemelnénk, hogy ezzel együtt nem szabad felelőtlenül ígérgetni a tárgysorban. Azt az embert, akit kattintásra buzdítottunk egy csábító ígérettel, ám a tartalom csalódást okozott számára, nagy valószínűséggel el fogjuk veszíteni.
Személyes jelleg: Szabjuk a címzettre a levelet! Ebben segít például a célcsoport megismerése, az egyén honlapunkon történő aktivitásának a követése (természetesen mindezt az adatkezelési szabályzat tiszteletben tartásával). A személyesség tükröződhet például abban, hogy a nevén szólítjuk az illetőt, de ha ezután a tartalom teljesen általános és irreleváns a számára, akkor a személyesség kimerült a név behelyettesítésében, és ezzel ismét csalódást okozhatunk. Ellenben valóban testre szabott ajánlattal és tartalommal elérhetjük, hogy rendszeres olvasókká váljanak a feliratkozóink.
Call to action: Növelhetjük a hírlevél megnyitási arányát, ha a tárgymezőben cselekvésre ösztönző igével buzdítjuk kattintásra (letöltésre, kitöltésre, szavazásra, regisztrálásra stb.) az olvasót.
Sürgetés: Önmagában is megállja a helyét, de sokszor a cselekvésre ösztönzéssel együtt alkalmazzák. Ilyenkor domborítsuk ki, hogy „csak most”, „holnapig”, „a készlet erejéig” van ideje az ügyfélnek, hogy azzal a kedvező lehetőséggel éljen, amit mi kínálunk számára. Ez a „most vagy soha” érzés motiváló hatása. (Hogy hogyan használjuk eredményesen a sürgetés módszerét, arról itt beszél részletesen a Piac&Profit szövegíró szakértője.)
Kiemelt mondat: Bizonyos levelezőprogramok a tárgysoron kívül a levél első mondatát is megjelenítik, ami mintegy a tárgy kiterjesztéseként funkcionálhat. Ezt kihasználva megnövelhetjük az esélyét annak, hogy a címzett rákattintson az e-mailre, és megnézze ajánlatunkat.
Engedjünk a kreatív énünknek! Az eredeti ötletek segítségével már a tárgymezőben meg tudjuk különböztetni magunkat másoktól. Egy kis játékossággal meg lehet ragadni az emberek kíváncsiságát, ami hatékonyan növeli az átkattintási arányt.
Dely Gábor MailEngine www.mailengine.hu
