Ebben az időszakban nem csupán az dől el, mennyi társasági adófizetési kötelezettségük keletkezik a vállalkozásoknak, hanem az is, hogy a 2014. december 22-ei társasági adóelőleg-kiegészítés során vétett tervezési, vagy kalkulációs hibából kifolyólag keletkezik-e mulasztási bírság fizetési kötelezettségük. Úgymond, sikeresen vizsgázott a szakértő, ha munkája alapján nem szabnak ki bírságot.
Azon kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű társasági adóalanyok és külföldi vállalkozások számára, melyek éves szinten számított árbevétele a megelőző adóévben meghaladta a 100 millió forintot, az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kötelesek adóelőlegüket az adóévi várható fizetendő adó összegére kiegészíteni. Ezen, a szakemberek között csak feltöltési kötelezettségnek nevezett összeg kalkulációja során körültekintően kell az év hátralévő részére még várható gazdasági eseményeket megbecsülni, és a társasági adó levezetést elkészíteni. Amennyiben az arra kötelezett a feltöltési kötelezettség határidejéig a várható adó összegét nem fizeti meg legalább 90 %-os mértékben, abban az esetben a NAV a befizetett előleg és a bevallott adó 90 %-ának különbözete után 20%-ig terjedő összegű mulasztási bírságot szab ki. Könnyebbség, hogy a mulasztási bírság számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőleg-kiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, feltéve hogy az adóalapot képez.
Akkor sincs minden veszve, ha már megtörtént a baj
Ha már megtörtént a baj, tehát az adóelőlegek összege nem éri el a tényszámok alapján kalkulált társasági adó (tao) 90 %-át, már csak egyféleképpen lehet a mulasztási bírságot elkerülni, ki kell használni az adóalap és az adó csökkentésének legális módjait, amelyek közül az éves zárás során számításba jövőket gyűjtötte csokorba Vizer József az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.
Adókedvezmény hitelkamatokra
Amennyiben az adózó rendelkezik élő, tárgyi eszköz beszerzéshez, vagy előállításhoz pénzügyi intézménytől igénybevett olyan hitelszerződéssel, melynek megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősült, abban az esetben az eredeti hitelszerződés szerint a hitel visszafizetésére előírt határidő évéig, de legfeljebb amíg a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel, az elszámolt kamatok 40 %-a, vagy 2013. december 31-ét követően megkötött szerződés esetén 60 %-a adókedvezményként érvényesíthető.
Fontos, hogy ezen adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70 %-ig, de legfeljebb 6 millió forint összegben érvényesíthető, továbbá mivel támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni. Mindezeken túl mérlegelni szükséges, hogy az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházás nem kerül üzembe helyezésre (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el), vagy a tárgyi eszköz üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő 3 évben elidegenítésre kerül.
Amennyiben a társaság adózás előtti nyereséget realizált és a következő 4 adóévben beruházást kíván megvalósítani, abban az esetben érdemes fejlesztési tartalékot képeznie, ami adóalap csökkentő tételként érvényesíthető. Fejlesztési tartalék legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 %-ig, de maximum 500 millió forint összegben képezhető az adóévben eredménytartalékból lekötött tartalékba való átvezetés formájában.
Fontos, hogy a lekötött tartaléknak az adóév utolsó napján is fenn kell állnia és csak meghatározott beruházások megvalósítása során oldható fel, ellenkező esetben a fejlesztési tartalék révén realizált adócsökkenést késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. Fontos továbbá tisztában lenni azzal, hogy a fejlesztési tartalék halasztott adófizetési kötelezettséget von maga után, hiszen az abból megvalósított eszközök után társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető.
Beruházások elszámolása
A kizárólag magánszemély taggal rendelkező és az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók, az adózás előtti eredményük összegéig, maximum 30 milliós összegben csökkenthetik adóalapjukat a korábban még használatba nem vett ingatlan,, műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékével. Tekintettel arra, hogy ezen adóalap csökkentési lehetőség támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni.
Foglalkoztatottak száma
Az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózók amennyiben a megelőző adóévben a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma legfeljebb 5 fő volt és az adóév utolsó napján nincs az állami, vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, abban az esetben a foglalkoztatottak átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított növekményének és a minimálbér adóévre számított összegének szorzata adóalap csökkentő tételként érvényesíthető. Az adóalap csökkentő tétel érvényesítése esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy az általa realizált adómegtakarítás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül és a létszám négy éven belüli csökkenése esetén az adóalap csökkentő tétel 20 %-kal növelt összegét adózás előtti eredmény növelő tételként kell figyelembe venni.
Amennyiben a társaság átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt és megváltozott munkaképességű személyt is foglalkoztat, abban az esetben ezen munkavállalóknak havonta fizetett munkabér, de legfeljebb a minimálbér összegével csökkenthető a társasági adó alapja (tao alap).
Szakképzési támogatás
Amennyiben a társaság iskolai rendszerű szakképzésben részt vett, abban az esetben a gyakorlati képzésre tekintettel tanulónként minden megkezdett hónap után tanulószerződéses jogviszony esetén a minimálbér 24 %-a, az iskolával kötött együttműködési megállapodás esetén a minimálbér 12 %-a érvényesíthető adózás előtti eredmény csökkentő tételként.
Érdemes megvizsgálni a társaság alkalmazotti állományát, hiszen a sikeres szakmai vizsgát tett előző pont szerinti tanulók folyamatos továbbfoglalkoztatása, a korábban munkanélküli, vagy a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyek foglalkoztatásának ideje, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adóval – az egyéb feltételek fennállása esetén – csökkenthető a társasági adó alapja.
K+F adókedvezmény
Amennyiben a fenti lehetőségek a társaságnál nem jöhetnek számításba, de rendelkezik belföldön kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet végző kapcsolt vállalkozással, érdemes egyeztetést kezdeményezni a kapcsolt vállalkozással arról, hogy átengedi-e számára saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a társasági adó (tao) törvény 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerint megállapított összeg egy részét, vagy egészét. Fontos, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatásfejlesztési tevékenységnek az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez is kapcsolódnia kell, továbbá az adóbevallás benyújtásáig rendelkeznie kell a kapcsolt vállalkozása megfelelő adattartalmú írásos nyilatkozatával is.
