Sokszor hallani, hogy a jó marketingstratégia nem sprint-, hanem maratoni futás: jócskán be kell fektetni, majd türelmesen várni, hogy a remélhetőleg jól kitalált stratégia gyümölcsözőre forduljon. A kisvállalkozások többségénél azonban erre se pénz, se idő.
A megoldás
A growth hacking, a legújabb marketingőrület – annyira új, hogy még rendes magyar neve sincsen, de nevezhetjük talán növekedésturbónak – a startupszférából tört be a köztudatba. Segítségével gyakorlatilag nulla büdzséből lehet nagyságrendi növekedést elérni. Valójában nem új eszköztár, sokkal inkább új gondolkodásmód: a termék megjelenítése, a fogyasztóknak való bemutatása helyett a konkrét ügyfélszerzésre koncentrál, és így állítja a céget a startupok által áhított hokiütőforma növekedési pályára.
– Az áttörést hozó hack mindenképpen a termék alaptulajdonságaira kell, hogy épüljön. Vagyis szükséges egy kiváló termék, amire valódi fogyasztói igény van – mondja Nagy Dániel, a Lab.Coop partnere.
Ismernünk kell a piacot, a fogyasztók szokásait és vágyait, a kulcs teljesítménymutatókat (KPI – Key Performance Indicator), a vírusegyütthatót, a különböző tesztelési módszereket és még sok más, talán elsőre ijesztőnek hangzó technikát. Gyűjteni kell az adatokat, és elemezni, amit csak lehet. A megszerzett tudás alapján pedig akár a termékünkön is alakítani kell, ha szükséges. Csak ez után következhet a megfelelő eszköz kiválasztása vagy inkább a kitalálása.
Az egyik legismertebb growth hacking a Facebook trükkje, amit „körbekerítésnek” nevezett a Smart konferencián tartott előadásában Nagy Dániel. Ez a stratégia arra épült, hogy a közösségi oldal az induláskor nem a legnagyobb egyetemeket célozta meg, amelyek saját networkkel rendelkeztek, hanem a környező kampuszokon kezdett terjeszkedni, majd az ismerősök ismerősei révén kerültek be a nagyokhoz, akik viszont addigra alig várták, hogy csatlakozhassanak. A Dropbox annak révén ért el áttörést a felhasználók számában, hogy a meglévőknek további ingyenes tárhelyet ígért, ha az általuk meghívott ismerősök regisztrálnak a rendszerbe. Ezeknek az egykor átütően új ötleteknek a farvizén még ma is sokan vígan lubickolnak.
Mára klasszikusnak tekinthető grow hacking példa az Airbnbhez köthető „városi legenda” is, miszerint az induláskor az akkor piacvezetőnek számító szálláskiadó oldalon jelentettek meg ötazáz, nagyon vonzó bérleményről szóló hirdetést, amire kattintva egy automata válasz érkezett az érdeklődőnek, hogy sajnos, az adott ingatlant már kiadták, de hasonló ajánlatok várják az Airbnb oldalán. A Reddit nevű – itthon nem ismert, de Amerikában nagyon sikeres – közösségi oldal létrehozói pedig az induláskor több száz hamis profilt alkottak, majd beszélgetést generáltak. Így az oldalra érkező első felhasználók úgy látták, hogy a rendszer működik. Bekapcsolódtak a mesterségesen generált diskurzusba, ami így valódivá vált.
Hogy a sok lehetséges eszköz közül végül melyik hozza meg az áttörést, azt nem nagyon lehet előre megmondani. Sokszor épp az újszerű, olykor pimasz, némely ismert esetben a törvényi kiskapukat is kihasználó lehetőség segít.
Hogy az említett technikákban ma már semmi újdonságot nem látunk, az nem meglepő. A growth hacking jellegzetessége ugyanis, hogy a jól működő taktikái természetes módon elhasználódnak. Valójában igazi growth hacking volt Claude C. Hopkins zseniális ötlete is jó pár évtizeddel ezelőtt: kedvezményre jogosító kuponokat helyezett el egy helyi lapban. Ezzel korábban senki nem próbálkozott, és az ötlet akkor hatalmas üzleti előnyhöz segítette az azt bedobó vállalkozást. Mára viszont lerágott csont. Igazi eredményt csak az eredeti ötlet hoz.
Hogy ez mi lehet, az minden cég esetében más és más, nincs rá recept. A hozzávalók általában egy adag pszichológia, némi technológiai tudás, valamint aprólékos és mindenre kiterjedő mérés és elemzés. A growth hackerek e többféle szaktudás keverékével igyekeznek megtalálni a működő csatornát és modellt. Valójában semmivel sem könnyebb, mint bármelyik hagyományos marketingmódszer, ám azoknál esetleg sokkal hatékonyabb.
