Az állásinterjúkon a felvételiztetőknek különösen nehéz dolga van, mert olyasmit kell megítélniük egy rövid beszélgetés alapján, hogy a velük szemben ülő mennyire illeszkedik majd be a meglévő csapatba, megvan-e benne a kellő dinamizmus, hozzá tud-e tenni valami pluszt a cég működéséhez, vagy csak elvégzi majd a munkát, mint egy robot. Nem könnyű. A profik az alábbi dolgokra figyelnek, amiből aztán messzemenő következtetéseket vonnak le.
Kommunikativitás
A kommunikatív emberek általában pozitív hozzáállásúak és jellemzően jobb csapatjátékosok. Ez pedig minden cég számára fontos. Ha valaki egy olyan nehéz helyzetben is nyitott és kommunikatív, mint egy állásinterjú, az jó jel, valószínűleg a csapatban még jobban működik majd. A kommunikációs képességek hiánya komoly fennakadásokat okozhat a csapatmunkában és az sem valószínű, hogy aki csak magával van elfoglalva, az folyamatosan törekedne képességei gyarapítására.
Akinél azt látja a potenciális munkaadó, hogy jó kapcsolattőkéje van, annál nagyobb esélye van, hogy az első három jelölt között találja magát egy betöltendő pozíciónál. Az nem jelent semmit, ha egy szakmai networking oldalon 500 ismerőse van az embernek. Azok a kapcsolatok számítanak, amelyek tényleges és rendszeres kommunikációt jelentenek, s akik füleseket, tippeket tudnak adni (és vica versa), vagyis van valamiféle infóáramlás, ami jól jöhet a munkafeladatok elvégzéséhez.
Önfejlesztés
Aki folyamatosan fejleszti a képességeit, új dolgokat, új trükköket tanul meg, mindenképpen vonzóbb a munkaerőpiacon. Ha valaki saját motiváltságától hajtva is továbbképzésre és tréningekre jár, szakkönyveket és szaksajtót olvas, s más cégeknél dolgozó szakmabeliekkel is releváns diskurzust folytat, valószínűleg sokat tesz majd hozzá a cégünk sikeréhez. Már csak azért is, mert az ilyen motivált emberek tudják, hogy egy folyamatosan változó világban a stagnálás valójában visszalépés - a világ, az iparágunk elhúz mellettünk. Ez a hozzáállás pedig a cég számára is döntő fontosságú.
Munkaszenvedély
Akiben nem ég valamiféle szenvedély a munkája iránt, arról előbb-utóbb bebizonyosodik, hogy nem tud elég hatékonyan dolgozni, és nem tud majd jól beilleszkedni a szervezetbe és a céges kultúrába. Ahhoz, hogy a felvételiztető kitapogassa, vajon megvan-e ez a szenvedély a jelentkezőben, elég megkérdezni tőle: "Miért ez a munka? És miért most?" A válaszból kiderül, hogy valóban indíttatást érez-e a munkakör iránt, vagy csak muszáj valamiből kifizetni rezsit.
Tudja, hova tart
A vonzó munkavállalók pontosan tudják, kik ők és mit akarnak az élettől. Tudják, hol akarnak tartani 5-10 év múlva. Az ilyen munkavállalónak a CV-jéből és a szakmai networking oldalakon közzétett adataikból, bejegyzéseikből is kitűnik, hogy milyen a karrieríve és merrefelé halad, milyen kompetenciákat vállalt fel, milyen területen lett főnök, sokszor váltott-e területet, vagy következetesen egy irányba tart.
Kitartó
Angela Duckworth amerikai pszichológus évek óta azt vizsgálja, hogyan tudja megjósolni a szakmai teljesítményt a kitartás és az önuralom, az önkontroll, s ezek mérésére dolgozott ki teszteket. Kitartás alatt azt érti, hogy mennyire tudja az ember fenntartani az érdeklődését hosszútávú célokat illetően. Az önuralom arra vonatkozik, hogyan tudja az egyén önszántából szabályozni a viselkedésbeli, érzelmi és figyelmi impulzusait. A kitartás különösen fontos, hiszen minden projekt életében vannak olyan részmunkák és fázisok, amik nagyon komplikáltak, nehezek (ezért dupla erőbedobást igényelnek), vagy éppen unalmasak (emiatt szintén nagyobb erőfeszítés szükséges, hogy koncentrálni tudjunk).
Van egy nagyon egyszerű tesztje is, ami 10 kérdéssel és azokra 5 fokú skálán adható válaszokkal (Nagyon jellemző rám. Nagyjából illik rám. Valamelyest érvényes rám. Nem igazán jellemző. Egyáltalán nem jellemző.) méri, mit várhatunk ezen a területen a jelentkezőtől.
1. Az új ötletek és projektek sokszor eltérítenek a régiektől. 2. A nehézségek nem bátortalanítanak el. Nem adom fel egykönnyen. 3. Gyakran tűzik ki egy célt, de aztán egy másiknak a megvalósítására váltok. 4. Keményen melózom. 5. Nehezen tudok koncentrálni sokáig a több hónapon át tartó projektekben. 6. Mindent befejezek, amit elkezdek. 7. Az érdeklődési köröm évről-évre változik. 8. Szorgalmas vagyok. Soha nem adom fel. 9. Előfordul, hogy egy ideig szenvedélyes megszállottja vagyok egy projektnek, de aztán elvesztem az érdeklődésem. 10. Több nagy akadályt is legyőztem.
Duckworth figyelmeztet rá, hogy ez nem lehet egyedüli mérce a kiválasztásánál. Mégis, a kitartás, mint képesség szerinte jobban tudja előrejelezni, hogy kik válnak sikeressé, mint az IQ-hányados.
Kedvesség
A magas szintű képzettség, a munkatapasztalat persze fontos dolgok, de ezektől önmagában még nem biztos, hogy tudunk majd együtt dolgozni valakivel. A Blackstone magánbefektetői alap vezetője, Steve Schwarzman például nem vesz fel olyan embereket a cégébe, akikről nem érzi azt, hogy alapvetően jó emberek és kedvesek. Véleménye szerint hiába nagyon okos valaki, akivel nem nem szívesen tölt együtt hosszabb időt, azzal úgysem lesz sikeres a közös munka.
A hála képessége
A Harry Potter honlapot üzemeltető Pottermore vezetője, Susan Jurevics olyan cégnél dolgozik, ahova nagyon sokan szeretnének bejutni. Elvégre arra kapnak lehetőséget, hogy J.K. Rowlingnak dolgozzanak. A fő jellemző, amit keres a jelentkezőkben a hála. Nem feltétlenül kell elvetemült Harry Potter rajongónak lenni, hogy felvegyék az embert, de fontos, hogy érezze a jelentőségét, hogy egy ilyen sokak által vágyott állást nyert el. Vagyis legyen hálás azért, amit elért. Akiben nincs meg ez, azt egyszerűen nem szerződteti, bármennyire is kvalifikált a pozícióra. Jurevics úgy véli, hogy a hála nem is annyira tulajdonság, mint szokás. Tanulható és erősíthető az emberben, vagyis nem olyasmi, ami vagy van, vagy nincs.
Forrás: CNN Money, PayScale, Business Insider