Kép: SXC

A távolmaradás lehet igazolt és fizetett, igazolt és nem fizetett, valamint igazolatlan. Érdemes tudni, hogy legutóbbi esetben a biztosítási jogviszony is szünetel a távolmaradás idejére, tehát a munkavállalónak saját maga után be kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor is, ha egy-egy napról van szó. Ennek hiányában ugyanis lyuk keletkezik a jogviszony folyamatosságában, illetve nem jogosult ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatásra. (A munkáltató pedig köteles ezt jelenteni az OEP felé.) A járulék havi összege 6930 forint, vagyis egy napra 231 forintot kell befizetni.

Igazolások

A keresőképtelenséget igazolni kell. Ilyen igazolást a háziorvos, kezelőorvos vagy a házi gyermekorvos állíthat ki. A sima igazolás 7 napig elfogadható (ez a közkeletű rózsaszín igazolás), utána már folyamatos keresőképtelenségről szóló nyomtatványon (közkeletű nevén a kutyanyelven) kell igazolni – hívta fel a figyelmet a BDO Magyarország két bérszámfejtő munkatársa, Holes Ivett és Kovács Krisztina együttműködő partnerünk, a HR Portál oldalán.

Az igazoláson az adatoknak (munkavállaló, orvos), a dátumoknak és a keresőképtelenség okának kell pontosan szerepelni. Ugyanis az ellátások megítélése ez alapján történik. Az igazolás minél hamarabb történő leadása a munkáltatónak a dolgozó érdeke (és kötelessége), hiszen ez után kezdődhet az ügyintézés a folyósítás elindítására.

Az sem mindegy, hogy a munkáltató milyen módon veszi át az igazolást. A BDO szakértői figyelmeztettek, hogy ha az igazolással kapcsolatban probléma merül fel, az eredeti példányt akkor sem szabad visszaadni a munkavállalónak, hanem az orvostól kell kérni annak helyesbítését. A hivatalos átvételnek átadás-átvételi jegyzék kíséretében kell történnie, ha személyes átadásról van szó, ha postai úton érkezik a munkáltatóhoz, akkor pedig iktatni kell.

Külföldön bekövetkező baleset vagy betegség esetén, amely keresőképtelenséget okoz, szintén megfelel az ottani orvostól vagy kórháztól kapott igazolás, ezt fordíttatni nem kell, a munkavállalót kell nyilatkoztatni az okokról. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya ellátásra jogosít, ugyanakkor egyes országokban a helyieknek önrészt is kell fizetniük a kezelésből, ami az egyéb EU-s állampolgárokra is vonatkozik, így erre érdemes odafigyelni, esetleg külön utazási biztosítást kötni.

Betegszabadság

A Munka törvénykönyve szerint a dolgozónak 15 munkanap betegszabadság jár évente, amelyre a távolléti díj 70 százalékát kell megfizetnie a munkáltatónak. Sokan ezt saját hatáskörben kiegészítik 100 százalékra. Ez alatt az idő alatt a munkavállaló a rendelkezésre állás alól mentesül.

A keresőképtelenség ideje alatt munka nem végezhető, de a munkavállaló, ha úgy érzi, meggyógyult, felveheti a munkát, amelyre már munkabért kap, vagy fizetett szabadságot vehet igénybe ezekre a napokra, saját döntése alapján. A betegszabadság munkanapra jár.

Táppénz

Akinek fennálló biztosítási jogviszonya van, és egészségbiztosítási járulékot fizet. az jogosult táppénzre. Így például a nyugdíjas munkavállaló nem jogosult a betegszabadsága után táppénzre, mert nem fizeti a fenti járulékot. Távolléte ezért igazolt, de nem fizetett távollétnek minősül.

A jogviszony időtartamától függ, hogy mennyi ideig jár táppénz, alapvetően egy évig, de ha valaki például nem volt biztosított a keresőképtelenséget megelőző egy teljes évben, akkor csak addig jár, amennyi a folyamatos biztosításnak megfelelő idő.

A táppénz naptári napra jár, mértéke 60 százalék, ha a munkavállaló kétévi, folyamatos biztosítással rendelkezik, ha az idő ennél kevesebb, akkor a mértéke 50 százalék. Napi maximum összege 2015. január 1-jétől 7000 forint/nap. (Nem haladhatja meg az aktuális minimálbér kétszeresének harmincad részét.)

Fizetés nélküli szabadság esetén, mivel a biztosítási jogviszony is szünetel, táppénz sem jár. Ha valaki hétfőtől péntekig keresőképtelen, akkor a hétvégére sem jár, azonban ha csak mondjuk a következő hét keddjétől keresőképes az igazolás szerint, akkor hétvégére és hétfőre is jár a táppénz. Nem jogosult táppénzre, ahogy fentebb említettük, a nyugdíjas és a gyesen lévő kismama sem, hacsak a gyes mellett nem végez munkát, mert akkor annak alapján kap ellátást.

A táppénzes ellátás érdekében együtt kell működni az orvossal, aki az igazolást kiállítja, meg kell jelenni a szükséges vizsgálatokon, ellenkező esetben megszüntetik az ellátás folyósítását. A munkáltató kérhet TB-ellenőrzést a munkáltatójára, amely esetben az OEP orvosa vizsgálhatja, akár a munkavállaló lakóhelyén, hogy megalapozott-e a keresőképtelenség. Ez a felülvizsgálat  OEP-szolgáltatás, így díja van, 15 800 forint.

TB-kifizetőhely vagy sem a munkahely?

Amennyiben átlépi a munkáltató a 100 fős létszámot, és a biztosítottak száma hat hónapnál hosszabb ideig száz felett van, akkor kifizetőhellyé válik, hatósági jogkörrel, vagyis elbírálja az igényeket, folyósítja az ellátásokat, határozatokat hoz, így ezt a munkát csak erre felkészült szakember végezheti, ez a foglalkoztató teljes felelőssége.

Amennyiben nem kifizetőhely, akkor az igazolásokat, nyilatkozatokat, foglalkoztatói igazolást az OEP-hez kell elküldenie, öt napon belül, ha nincs szükség hiánypótlásra, az ügyintézési idő 18 nap, ha szükség van, akkor 21.