Az a magánszemély, aki az ekho-törvényben felsorolt FEOR-számmal azonosított tevékenységet folytat (például író, újságíró, színész, rendező, képzőművész) és az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az ekhót a korábbi 25 millió forint helyett – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétett tájékoztatóban.
A 60 millió forintos bevételi értékhatárt alkalmazhatják az ekho választására szintén jogosult sportszervezők és -irányítók, a sportmunkatársak és a sportszervezettel, sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve feladatot ellátó magánszemélyek is (például sportlétesítmény főállású karbantartója).
A korábbi 100, illetve 50 millió forintról évi 125 millió forintra emelkedett a bevételi értékhatár az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, valamint országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) esetében.
Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió (vagy adott esetben a 125 millió) forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.
Komoly változások a katában is!
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adózásával kapcsolatosan a következő módosításokat tartalmazza:
Kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozás kisadózónak nem minősülő tagjainak a részesedése a 2015. évtől osztaléknak minősül
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 66. § (1) bekezdésének új af) pontja szerint osztaléknak minősül a 2015. évtől a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja (pl. a betéti társaság kültagja vagy a társaságban munkaviszony alapján tevékenységet végző tag) részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.
Az adóalanyiság megszűnése 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt
A 2015. évtől a kisadózó vállalkozás adóalanyisága a naptári negyedév utolsó napja helyett csak a naptári év utolsó napján fennálló, 100 ezer forintot meghaladó adótartozás esetén szűnik meg azzal, hogy az adóalanyiság megszűnésének időpontja az adóalanyiság megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napja.
Az adóalanyiság megszűnését kiváltó okok felsorolása – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglaltakra figyelemmel – a 2015. évtől úgy módosult, hogy az átalakulás mellett az egyesülés és a szétválás is megszűnési okként került nevesítésre.
Az adóalanyiság választásakor a társadalombiztosítási azonosító jelet be kell jelenteni, és a kisadózónak nyilatkoznia kell a biztosítási jogviszonyáról is
Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak a név, a cím és az adóazonosító jelen túlmenően be kell jelentenie ez évtől a kisadózó társadalombiztosítási azonosító jelét is.
Az adóalanyiság választásának bejelentésekor bővül a nyilatkozattételi kötelezettség is azzal, hogy a bejelentés alkalmával a kisadózó vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kisadózó biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jött-e létre.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének bejelentésével kapcsolatos változás
A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a 2015. évtől a tevékenység szünetelétetésének bejelentését követően nem kell havonta megismételnie a tevékenység szüneteltetésére vonatkozóan a bejelentését.
A munkaviszony létrejöttének vélelme
A 2015. évtől bővült a munkaviszony létrejöttének vélelmét megdöntő körülményeket tartalmazó felsorolás. A módosítás értelmében ilyen eset az is, ha a kisadózó azért nem tekinthető főállású kiadózónak, mert máshol főállású munkavállaló vagy társas vállalkozó, feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének több mint a felét nem attól a cégtől szerzi, ahol a kisadózó munkaviszonyban áll vagy főállású társas vállalkozó.
