Élénkülő üzleti kapcsolatokat hozhat az új Ptk.

Élénkülhetnek az üzleti kapcsolatok az új polgári törvénykönyvbe illesztett, gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezésekkel. A rugalmasság növelésével és a magánautonómia kiterjesztésével a külföldi befektetők magyarországi működése is egyszerűbbé válhat. A gazdasági folyamatok fellendüléséhez azonban továbbra is

biztosítani kell a hitelezők védelmét, illetve a kisebbségben lévő tagok jogait – hívta fel a figyelmet Torsten Braner, a TaylorWessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda Partnere.

Kiemelte: a változtatások ellenére a nemzetközi jogi standardoknál nem lett liberálisabb az új Ptk., ugyanakkor annak 2014. március 15-i hatálybalépéséig még akár lényeges módosítások is bekövetkezhetnek.

Változnak a társasági szerződések kötelező tartalmi elemei

Az új Ptk. pozitív változásai között említhető, hogy a jövőben csökkenhetnek a társasági szerződések kötelező elemei, így nem kell például felsorolni az összes telephelyet vagy fióktelepet. A tevékenységeket szintén nem lesz szükséges részletezni, módosítani pedig csak a főtevékenység változásakor kell a társasági szerződést. Az európai közösségi jogász azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdasági társaságok működését szorosan meghatározó cégtörvény kialakítása még folyamatban van, így, ha az továbbra is szigorú marad, a Ptk. rugalmas rendelkezései kevésbé érvényesülhetnek.

Rendelkezések a kisebbségi jogok védelmére

Az új Ptk. rendelkezései alapján a cégek kisebbségben lévő tulajdonosainak érdekét védené, hogy a taggyűlések összehívására küldött meghívónak részletesen tartalmaznia kell a napirendet. Ezáltal számos kellemetlen szituáció megelőzhető, és elkerülhetők az olyan esetek, mikor például az új vezetők személyével csak a taggyűlés helyszínén szembesülnek a tagok. Szintén a kisebbségben lévő tagok jogait növeli, hogy a jövőben nem csak a szavazati jogok 5 százalékával, vagy annál nagyobb részesedéssel rendelkezők kérhetik a taggyűlés összehívását. Ennek feltétele, hogy a kérelmet előterjesztők együttesen legalább a szavazatok 5 százalékát birtokolják – emeli ki a közösségi jogász.

Nő a cégek mozgástere, de a jogbiztonság gyengülhet

Fordul a kocka, illetve a társasági jog szemlélete. A jelenleg hatályos társasági törvénytől csak ott lehet eltérni, ahol ezt a törvény megengedi, ám a parlament előtt lévő új polgári törvénykönyvbe integrált társasági jogi szabályozás ennek épp az ellentéte: minden törvényi szabálytól el lehet majd térni, ha azt a törvény kifejezetten nem tiltja. A nagyobb szabadságfok elviekben üdvözlendő, de félő, hogy a gyakorlat nem mindenben igazolja majd a hatékonyságát.

A témáról bővebben innen tájékozódhat!

A törzstőkeemelés a hitelezőket védi

A hitelezők védelmét erősíti a korlátolt felelősségű társaságok alapításakor teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékének az emelése. Ennek összege 3 millió forintra nőhet az eddigi minimális 500 ezer forinttal szemben.

Lehetőség van a törzstőke halasztott rendelkezésre bocsátására is, így a 3 millió forint befizetésének ütemezését a tagok maguk határozhatják meg, amelynek időtartama akár lényegesen hosszabb is lehet az eddigi egy évnél. Torsten Braner hozzátette: a törzstőke halasztott teljesítése esetén azonban csak a törzstőke „törlesztésére” fordítható a cég nyeresége. Nem lehet továbbá osztalékot fizetni, a tagok pedig részesedésük arányában saját vagyonukkal felelnek a tartozásért a nem teljesített törzstőke mértékéig.

Változnak a minősített többséggel rendelkező kft.-tagok felelősségével kapcsolatos szabályok is. A korábbiakkal ellentétben az érintett tagok már nemcsak tartósan hátrányos üzletpolitika folytatása esetén felelnek, hanem hátrányos üzletpolitika esetében is.

Még elképzelhető módosítás

„Vélhetően szükség lesz a már működő kft-k tőkeemelését is szabályozni. Emellett célszerű lenne a vezető tisztségviselők képviseleti jogára vonatkozó esetleges korlátozásnak a tényét is feltüntetni a cégkivonaton. Ennek gyakorlati haszna az, hogy a szerződő feleknek nem kellene minden egyes szerződéskötéskor külön ellenőrizni a társasági szerződésben, hogy kik jogosultak – belső korlátozás nélkül – a cég képviseletére.

Érdemes hangsúlyozni azonban, hogy a Magyar Közlönyben megjelent szabályozás még módosulhat az elkövetkező egy évben. Fontos érdek lenne továbbá, hogy a cégtörvényt a Ptk. szabályaival összhangban alakítsák ki, bár ennek még sem a koncepciója, sem az ütemezése nem ismert” – jelezte a közösségi jogász.

Bevezetik az ügyvezetői tiltakozás intézményét

A 2014 márciusában életbe lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) már a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat is tartalmazza. Ezek között lényegesen változik a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok egy része is – emelte ki a Molnár Gábor, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnere.

A kártérítés felelőssége is felmerülhet

Bár a szövegezés azt sugallja, hogy a tiltakozás az ügyvezető joga, érdemes azt inkább kötelezettségként kezelni, mivel a tiltakozás révén az ügyvezető meg tudja akadályozni a társaságnak kárt okozó döntéseket. A tiltakozást elmulasztó ügyvezetővel szemben így akár a kártérítési felelősség is felmerülhet, ha a tiltakozásával nem akadályozta meg a másik ügyvezető intézkedését, amely később kárt okozott a társaságnak – mutatott rá Molnár Gábor. A szakember szerint a Ptk. hatálybalépését követően tanácsos lesz az önállóan eljárni jogosult ügyvezetőknek egymás tevékenységét is nyomon követniük, és ügyvezetőtársuk aggályos döntései ellen hivatalos fellépniük, mivel ezzel saját esetleges kártérítési felelősségüket kerülhetik el.

Az új kódex a kft.-k esetében bevezeti az ügyvezetői tiltakozás intézményét; ha egy kft.-nek több önállóan eljáró ügyvezetője van, akkor bármelyikük tiltakozhat a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen. A tiltakozást a taggyűlés bírálja el, a taggyűlés döntéséig a tervezett intézkedés nem hajtható végre.

A vezető tisztségviselők felelőssége enyhül valamelyest a felszámolás közeli helyzetekkel kapcsolatban. Az angol társasági jogból átvett „wrongful trading” jelenlegi szabályai szerint a társaság „fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkezte” után a vezető tisztségviselők a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek feladataikat ellátni. Amennyiben az ügyvezetők ezen időponttól kezdődően mégsem a hitelezők érdekeit elsődlegessége alapján irányítanák a társaságot, akkor kártérítési felelősséggel is tartozhatnak a hitelezőkkel szemben.

Új rendelkezések a felmentvényre

A hatályos szabályok rugalmasabbá tételére jó példa a felmentvényre vonatkozó új rendelkezés. Az új szabályok alapján egy távozó vezető tisztségviselőnek már nem kell mindenképpen kivárnia a következő rendes közgyűlést ahhoz, hogy felmentvénnyel is lezárhassa a társasággal fennálló viszonyát.

Mindeddig a társaság legfőbb szerve csak a beszámoló elfogadásával egyidejűleg adhatott a vezető tisztségviselő előző üzleti évi tevékenységének megfelelőségét megállapító felmentvényt. Ebben az esetben a társaság a vezető tisztségviselő ellen csak akkor léphet fel kártérítési igénnyel, ha a felmentvény megadásának alapjául szolgáló adatok valótlanok vagy hiányosak voltak. A Ptk. rugalmasabbá teszi e szabályokat, két egymást követő, beszámolóval foglalkozó ülés között is lehetővé teszi a felmentvény kiadását.

Előnyök és hátrányok

Sárközy Tamás jogászprofesszor szerint a Ptk.-n belüli társasági jog mellett szól, hogy

■ nagyobb lesz a vállalkozók szabadsága, ■ szervesebb lesz a kapcsolat a polgári jog más részeivel, például a családjoggal, örökjoggal.

Ellene szól viszont, hogy ■ megszűnik a komplexitás: a társasági jog polgári és nem polgári részei, amelyek eddig a Gt.-ben együtt voltak, elválnak egymástól (Gt.-ből a polgári jogi jellegű társasági jog átkerül a Ptk.-ba, más részek viszont nem), s emiatt esetleg hiányos vagy párhuzamos lesz a szabályozás, ■ a társasági jog igen nagy mennyiségű joganyag, és flexibilisebb is, mint az általános polgári jogi szabályozás, így túl gyakori lehet a módosítás, holott a Ptk. több évtizedre szól, és a stabilitása alapérdek, ■ a polgári jog a szerződésekre épül, a társasági jog viszont nem csak ezekre, erősen szervezeti jellegű.

Arról, hogy a vállalkozók, vállalkozások életét hogyan érinti majd az a változás, hogy a társasági jog átkerül a polgári törvénykönyvbe, és nem lesz önálló a társasági törvény, itt olvashat!

Megtagadható a felvilágosítás

A kialakult gyakorlatot erősítik meg például a vezető tisztségviselők felvilágosítási kötelezettségére vonatkozó szabályai. A Ptk. - rögzíti, hogy a vezető tisztségviselők a társaság tagjai részére kötelesek a társaságra vonatkozóan felvilágosítást adni, és a társaságra vonatkozó iratokba betekintést biztosítani. Ugyanakkor bizonyos korlátokat is megállapít: a vezető tisztségviselő megtagadhatja mindezt, ha az a társaság üzleti titkát sértené, illetve ha a felvilágosítást kérő visszaélésszerűen gyakorolja felvilágosítás kérési jogát.

A Ptk. – új elemként – kifejezetten megemlíti, hogy a vezető tisztségviselők megtagadhatják a felvilágosítást, ha a tag nem hajlandó titoktartási nyilatkozatot tenni. Amennyiben a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a bíróságtól kérheti a társaság kötelezését.

Lehetővé válik a testületi ügyvezetés

A Ptk. innovatív, új megoldásokat lehetővé tevő szabályai közé tartoznak az ún. ügydöntő felügyelőbizottságra vonatkozó szabályok. A Ptk. jelentősen kibővíti e testület hatáskörét, aminek eredményeképpen a korlátolt felelősségű társaságoknál is lehetővé válik az angolszász cégek működési gyakorlatának és igényeinek megfelelő, testületi ügyvezetés kialakítása az egyéni, tisztségviselői vezetés helyett.

A tervezet gyakorlatilag a társaságok tagjaira bízza, hogy milyen széles hatáskört telepítenek e testülethez a taggyűlés és az ügyvezető közé. Ez többek között releváns lehet a multinacionális cégek számára, mivel ez lehetővé teszi, hogy a helyi vezetés és cégcsoport külföldi vezetése közötti döntési kompetenciák a befektetők igényeinek legmegfelelőbben kerüljenek elosztásra – magyarázta Molnár Gábor.