A parlament megszavazta a költségvetéshez kapcsolódó adótörvényeket: ennek megfelelően jövőre a jelenlegi 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa. Mint azt korábban megírtuk, ez azonban azt is jelenti, hogy a béren kívüli juttatásokat is kevesebb adó terheli jövőre. Fata László cafeteria szakértő szerint jelenleg a béren kívüli juttatások értékének 1,19 szeres értéke után kell 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék EHO-t fizetni.
Ez az EHO az egyes meghatározott juttatások esetén 27 százalék. Így a teljes közteher 35,7 százalék illetve 51,17 százalék. Amennyiben az személyi jövedelemadó mértéke 15 százalékra csökkenne, úgy 2016-ra 34,51 százalék lehet a béren kívüli juttatások közterhe. (49,98 százalék az egyes meghatározott juttatások esetén).
Kicsit megnehezíti a béren kívüli juttatási rendszerek megértését, hogy több helyen van elbújtatva a törvényi szabályozása. Vannak jogszabályi hivatkozások a személyi jövedelemadó törvényben, vannak az önkéntes kölcsönös pénztárakról szóló törvényben, és itt-ott néhány kormányrendelet is intézkedik az egyes juttatási formákról.
Nő a családi adókedvezmény
2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan a duplájára, a mostani gyermekenkénti havi 10 ezerről havi 20 ezer forintra nő a két eltartott után érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke. Így jár a családi adókedvezmény 2015-ben.
Azokra a bankokra, amelyek növelik hitelezési aktivitásukat, további kedvezmények vonatkoznak majd a törvény szerint: azok a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, amelyeknél a vállalkozói kölcsönök állománya 2009-hez képest nőtt, egy, a törvényben rögzített képlet alapján csökkenthetik a fizetendő különadó összegét, de ez a mérséklés nem haladhatja meg az adóévre fizetendő különadó 30 százalékát. A frissen elfogadott törvény szerint a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulása állandó közteherré alakul át.
Áfacsökkentés
Fontos változás, hogy a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja a törvény. A sertés tőkehús általános forgalmi adója (áfa) 2016. január 1-jén esedékes csökkentése következményeként belátható időn belül kedvező fejleményekre számít a sertéságazatban a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT). Jelenleg a sertésállomány Magyarországon 3,1 millió darab, a lakossági sertéshús fogyasztás évente 26 kilogramm fejenként. Az alapanyag legalább 40 százaléka és a kiskereskedelemben forgalmazott késztermékek ugyancsak mintegy 40 százaléka más országokból érkezik Magyarországra – ismertetik a közleményben. A terméktanács szerint az EU-átlagnál több mint kétszer magasabb áfakulcs, valamint a külföldről beáramló sertéshús termékek miatt az ágazat a feketegazdaság és -kereskedelem fő területe lett. A feketegazdaság részaránya a szervezet szerint már 50 százalékra becsülhető az ágazatban. (Mivel az áfával csalnak a legtöbbet, szakértők szerint az egészet úgy ahogy van, meg kéne szüntetni.)
A húsiparban az elmúlt év vállalati kudarcairól szóló hírek az eseményeket csak felületesen szemlélők számára is egyértelműen jelezték, hogy súlyos problémák jellemzik az ágazatot, amelyek nem magyarázhatók mással, mint a feketegazdaság drasztikus térnyerésével. A sertéságazatban a szakemberek többsége a feketegazdaság arányát 40, de egyesek akár 50 százalékra is becsülik. Amennyiben a jövő évben a tőkehúsok áfája 27 százalékról 5 százalékra csökken, a feketegazdaság aránya is jelentősen visszaszorul az ágazatban.
Jön a növekedési adóhitel
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításával olyan kedvezményt vezetnek be, amely szerint a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után az adót nem a tárgyévben, hanem a következő két adóév során kell megfizetni. A jogszabály rögzíti, hogy növekedési adóhitel összegére jutó adó számításakor az adóévet megelőző adóév negatív adózás előtti eredményére jutó adó összegét nem kell figyelembe venni. Nem alkalmazhatja a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket az adózó a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében. A törvény szerint a növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg.
Megközelítőleg 18 ezer vállalat vehetné igénybe az összesen 21 milliárd forintnyi hitelt a növekedési adóhitelprogram keretében. Túlnyomórészt a kkv-szektor szereplői érintettek, de a legnagyobb hitelekhez az egymilliárd forint feletti árbevételű cégek juthatnak majd.
