Sajnos nem arról van szó, hogy javult volna az adófegyelem, az adósok számának látszólagos csökkenése alapvetően annak következménye, hogy az adóhivatal a „százmilliósok” közül 450 felszámolás alatt álló cég esetében a követelések kezelését egy szakcégnek, a Magyar Követeléskezelő Zrt.-nek adta át, s így ezek a társaságok kikerültek a közzétett listából. Ezzel arányosan csökkent az adóhatóság által nyilvántartott adótartozás összege is. Ennek nagysága jelenleg – a magánszemélyek hátralékaival együt – összesen 1897,2 milliárd forintra rúg, 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt – tájékoztat a feketelista.hu portál.
Behajtási kísérletek
A „százmilliós” cégek listáján közzétett szereplők több mint 70 százaléka felszámolás alatt áll, ezek csak az eljárás befejezése után kerülhetnek le a listáról, a többiek abban az esetben, ha tartozásuk a vizsgált 180 napon belül legalább egy napon – fizetés vagy akár behajtás, fizetési kedvezmény következtében – az összeghatár alá csökkent. Az adós cégek akár ügyeskedhetnek is, ám a tartozásukat végül be kell fizetniük, vagy behajtják rajtuk. Tény azonban, hogy a nem működő „kategóriában” legfeljebb az adótartozás néhány százalékának behajtására van esély, de az adóhatóság a behajthatatlanná minősített hátralékról sem mond le véglegesen, az elévülési időn belül többször is megkísérli a végrehajtást.
Adóbehajtások
Idén 329 738 adóvégrehajtásra került sor, aminek eredményeként 145 734 milliárd forintot szedett be az adóhatóság. A hatékonyság jelentős erősítését indokolja, hogy az adóhatóság idei adó- és adójellegű bevételi előirányzata 10 532 milliárd forint, 13,3 százalékkal több, mint tavaly volt.
A NAV által megállapított adót a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Amennyiben nem teljesül, a tartozás összege végrehajtható. Az adóhatóság revizorai az idén több mint 58 ezer ellenőrzést tartottak, és az esetek 72 százalékánál állapítottak meg adókülönbözetet, amelynek nagysága átlagosan 11,8 millió forint volt. A nettó adókülönbözet idén összesen 456 milliárd forintra rúgott, 49 milliárddal többre, mint az előző esztendőben. Az adóhatóság tájékoztatása szerint egyre inkább célzottan választják ki a kockázatos adózókat, kapacitásaikat fokozottan olyan vizsgálatok lefolytatására irányítják, ahol nagyobb valószínűséggel ütköznek szabálytalanságokba az ellenőrök. A feltárt adóhiány esetén adóbírsággal és késedelmi pótlékkal szankcionálnak. Az adóbírság mértéke általában az adóhiány 50 százaléka.
„Örökös tagok”
Az eljárás azonban nem bizonyult tökéletesen működőnek, ugyanis az Index információi szerint számos működő vállalkozás adószámát is megszüntették, ügyvezetőjük pedig ötéves feketelistára került, azaz ennyi ideig nem vezethet vagy birtokolhat többségi tulajdonosként céget – minden alap nélkül. Az ok csupán annyi, hogy a fűnyíróelv alkalmazásával további ellenőrzés vagy figyelmeztetés nélkül, pusztán a levél függvényében született döntés.
Hogy minek alapján függesztheti fel egy cég adószámát a NAV, arról itt olvashat bővebben.
A listából kiderül, hogy a nagyadósok többsége korlátolt felelősségű társaság, ám az első kétszázban 33 részvénytársaság is szerepel. Az viszont nehezen megmagyarázható, hogyan kerül közéjük hat olyan betéti társaság, amelynek adótartozása meghaladja a 100 millió forintot. Ilyen például a budapesti „Hild-Fa” Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. vagy az ugyancsak fővárosi Goldstein-Rye Stooks Brókerkereskedelmi és Pénzügyi Tanácsadó Bt., az ENI-DAN Bauker Építőipari Kereskedelmi és Szolgálgató Bt., valamint a Poazon Építőipari és Szolgáltató Bt. Megismételhetjük a kérdést a gyöngyösi Mátra Depo Kereskedelmi Bt., valamint az egri Tulipánkert Vendéglátó és Szolgáltató Bt. esetében is. Mindannyit 16–20-szor kellett kitenni a legalább 100 millió forint adóval tartozók „szégyentáblájára”.
Minden második budapesti
Az adóhátralékosok területenkénti összesítéséből kiderül: annak ellenére, hogy (a közlemény elején említett okok miatt) összességében alaposan csökkent a számuk, négy megyében mégis meghaladja az egy évvel korábbit. Így Győr-Moson-Sopronban, Fejér megyében, Komárom-Esztergomban és Nógrád megyében. Pest megyében viszont a tavalyi 334 céggel szemben a legutóbbi nyilvántartásban már csak 247 társaság neve olvasható. Ugyancsak jelentősen, 94-ről 67-re csökkent a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és 66-ról 41-re a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nagyadósok száma. A városokat illetően Győr kivételével mindenütt csökkent a horribilis adótartozásuk miatt „kiemelten” kezelt társaságok száma. Budapest azonban továbbra is dominál, annak ellenére, hogy az egy évvel korábbi 1272 céggel szemben most csak 990 társaság neve szerepel a kimutatásban. A számok tanúsága szerint viszont a százmilliókkal hátralékos adózók közül minden második a fővárosban található.
