Ki ne adná meg az esélyt arra, hogy ingyen külföldre utazhasson vagy tulajdonosa legyen egy új személygépkocsinak? Vagy ki ne csábulna el azon termék felé, amelyhez ajándék jár? Éppen ezért melyik az a vállalkozás, amely ne hirdetne nyereményjátékokat, akciókat, ne adna ajándékokat néhanapján a termékei mellé? De vajon a promóciók kidolgozói tisztában vannak azzal, hogy az egyébként igen jól csengő, vásárlásösztönző akciók milyen adóterheket róhatnak a társaságra? És azzal, hogy átgondolt promóciók esetén ezek az adóterhek elkerülhetőek, vagy legalább csökkenthetőek lennének? A válasz általában: nem.
A nyereményjátékokat jellemzően marketing szakemberek dolgozzák ki, aszerint, hogy milyen típusú akció felel meg a marketing céloknak és a cég költségvetésének. De az effajta promóciók nem csak a nyeremény vagy a szervezés miatt jelentenek költséget a cég számára. Attól függően, hogy milyen típusú vásárlásösztönző akcióról beszélünk, a személyi jövedelemadó mellett társasági adó, áfa és már reklámadó szempontból is át kell gondolni a költségeket – hívta fel a figyelmet Lakatos Katalin a Mazars adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.
A személyi jövedelemadónál maradva az egyes promóciók megítélése igen széles skálán mozoghat. Hogy csak néhány példát említsünk, a juttatott ajándék minősülhet ajándéksorsolásból származó jövedelemnek, verseny, vetélkedő díjának, adómentes üzletpolitikai célú juttatásnak, árumintának, vagy adóköteles üzletpolitikai juttatásnak is. És ezek mindegyike más-más adóterhet ró a juttató vállalkozásra. Még az is elképzelhető, hogy egy átgondolatlan játék eredményeként a juttatott nyeremény a magánszemély összevont adóalapjának részeként adózik.
A vetélkedő, verseny feltételei
Verseny, vetélkedő díjáról beszélhetünk olyan esetekben, ha a játékon való részvétel vásárláshoz és blokkal történő regisztrációhoz kötött, de a résztvevőknek további feladatuk is van. Például meg kell tervezniük és rajzolniuk az adott termék legújabb csomagolását, megadott szempontok figyelembe vétele mellett le kell fényképezniük magukat a termékkel vagy meg kell válaszolniuk helyesen a céggel kapcsolatos kérdéseket.
Vetélkedőnek, versenynek minősül a nyereményjáték, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek: a játék nyilvánosan meghirdetett; a feltételek bárki számára azonosak; az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek, versengenek (a siker és győzelem elérése inkább a versenyzőn és nem külső tényezőkön múlik); valamint, ha a nyeremény nem pénz.
Vetélkedő, verseny vagy valami más?
Nyilvános meghirdetés, azonos feltételekkel:
Nyilvános meghirdetésnek számít, ha nem feltétlenül bárki, de egy „megfelelően széles kör” vehet részt a játékban. Széles körnek számít a gyakorlatban az is, ha csak egy meghatározott kör (pl.: a középiskolások) vehet részt a játékban. Elgondolkodtató azonban, hogy megfelelően széles-e a kör, ha csupán egy adott intézmény hallgatói nevezhetnek. A megfelelően széles kör elbírálása minden esetben az adott játék körülményein múlik.
Képesség, tudás:
A győztes kiválasztásának objektív szempontok figyelembe vételén kell alapulnia. De egy rajzverseny esetében, amely általában szubjektív megítélés alá esik, mi vagy ki döntse el, hogy ki a jobb? Egy szakmai zsűri vagy egy közönség szavazás? A közösségi oldalak térhódításával egyre népszerűbbé válnak a szervezők oldalán meghirdetett promóciós játékok, ahol az adott pályázati munkára leadott „like”-ok száma a döntő. Ennek nyereményjátékok szempontjából való kezelése azonban még nem tisztázott. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a szavazás során valóban a legjobban teljesítő versenyző nyer-e vagy az, akinek a legtöbb ismerőse van. Ha az a cél, hogy a promóciónk a verseny kategóriájába tartozzon, érdemes a győztes kiválasztásához a lehető legobjektívebb szempontokat rendelni, és ezeket a verseny meghirdetésénél egyértelműsíteni a résztvevőkben is.
Elgondolkodtató például a tippelős játékok megítélése, ahol a szervező által eladott termékek számát kell a lehető legpontosabban megtippelni. Csakhogy, itt már egy harmadik szereplő teljesítménye is bejátszik a végeredménybe. Márpedig harmadik szereplő bevonása esetén már nem az egyéni teljesítményen múlik az eredmény, hanem nagy mértékben a szerencsén, vagy a résztvevőkön kívülálló tényezőkön, így bukhat a versenyként való megítélés lehetősége.
A felsoroltakon kívül számos egyedi tényező is befolyásolhatja a játék megítélését. De miért is fontos ez?
A vetélkedő, verseny adózása
Verseny, vetélkedő díja esetén személyi jövedelemadó szempontból a szervezőt a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15 százalék (összesen 17,7 százalék) adófizetési kötelezettség terheli. Ez első ránézésre nem feltétlenül tűnik kedvezőnek, de ha hozzátesszük, hogy ilyen esetekben a juttatót egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli, mindjárt más szemmel nézünk a juttatásra. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ha a fenti kiíráshoz hasonló, de valamely feltételt nem maradéktalanul teljesítő promóciót hirdet a cég, a nyeremény adózása teljesen más lesz (az összes adóteher elérheti a 49,98 százalékot vagy akár a munkabért sújtó adóteher merülhet fel).
A fenti példákból is látszik, hogy a nyereményjátékok megítélése igen sok tényezőn múlik. A besorolás során a játékszabályzatban szereplő összes feltételnek és kitételnek meghatározó jelentősége lehet, amely befolyásolja a promóció adózási szempontú megítélését is. Éppen ezért tartjuk elengedhetetlenül fontosnak, hogy az adózási szakemberek tisztában legyenek a lehetőségekkel, és a promóciók kidolgozása kellő adójogi gondossággal történjen. Ebben igyekszünk segítséget nyújtani a márciusi kreditpontos előadásunkon.
