Ez év március 15-én lépett hatályba az új Polgári törvénykönyv, amely értelmében a kft-k törzstőkéjének minimum 3 millió forintnak kell lennie – a korábban hatályos szabályozásban mindössze 500 000 forintos tőkekövetelmény szerepelt. A tőkeemelésre a cégek egy külön törvény értelmében két év haladékot kaptak 2016. március 15-ig.
Ez a moratórium azonban nem terjed ki mindenkire. „A tőkeemelés ugyanis 2014. március 15. után egyből esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a cégbíróságra” – hívta fel a figyelmet a változásokra Gálusz Gábor, a Gross-cégcsoport vezetője.
Így lehet illetékmentesen törzstőkét emelni!
A szabályokat figyelembe véve így törzstőke-emelés nélkül nem tudják a cégjegyzéken a cégek átvezetni például az üzletrész-értékesítést, az ügyvezető változását, vagy egy székhely-vagy telephelyváltozást. A 3 millió forint jegyzett tőkére emelés nélkül vélhetően elutasítja a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet. (Ugyanakkor egyes szakértői vélemények szerint a tőkeemelés megkezdésének kell csak megtörténnie az adott dátumig, vagyis elvileg akár 1 forint befizetésével is eleget tehetünk a jogszabályi követelményeknek úgy, hogy a teljes összeg befizetésére további haladékhoz juthatunk.) Persze a cég dönthet a betéti társasággá vagy közkereseti társasággá történő átalakulásáról, ez azonban meglehetősen költséges és időigényes könyvvizsgálót is igénylő eljárás.
A Céginfo.hu adatai szerint megközelítőleg 205 000 kft.-t, azaz a rendben működő összes ilyen cégtípusú vállalkozás több mint felét (mintegy 54%-át) érinti a jegyzett tőke emelésére vonatkozó előírása jelenleg, amely azért is érdekes, mert az elmúlt három hónapban ez a szám nem csökkent, hanem nőtt csaknem ezer kft.-vel (2014 januárjában még csak 204 000 kft.-t érintettek a változások). Csak a fővárosban nyolcvanezer céget érint a kötelező törzstőke-emelés. A most már hatályos hárommilliós szabálynak csak nagyjából 170 000 kft. felel meg.
2007. szeptember 1-je óta – akkor vitték le 500 000 forintra a kft.-k minimális törzstőkéjét – összesen 213 ezer kft. alakult 3 millió forint alatti, és mindössze 24 ezer 3 millió forintos vagy annál több jegyzett tőkével. A törvényi előírás összesen nagyjából 490 milliárd forintos tőkeigényt jelent a teljes magyar cégvilágnak – hacsak nem választják tömegesen a cégforma-változtatást.
A korábbi szabályozás szerint egyszemélyes kft. esetén 100 ezer forintot, többszemélyes kft. esetén pedig a pénzbetét felét kellett ténylegesen beszolgáltatni bejegyzés előtt. Ez a szabály is változik azonban az új Ptk. hatálybalépésével. „Már nem írják elő a tagoknak a pénzbeli betétből egyetlen forint bejegyzésig történő szolgáltatását sem, azaz a törvény szerint nem kell egyetlen forintot sem rendelkezésre bocsátani alapításkor a 3 millió forintos jegyzett tőkéből, a még be nem fizetett törzsbetét erejéig viszont felel a nem teljesítő tag a céges tartozásokért” – foglalta össze Gálusz Gábor. Mindez számos cégnek akár visszaélésre is adhat okot, amelyre csak az esetleges tartozások behajtásakor derül fény.
Az apporttal alapított cégek esetében más a helyzet, mint a tisztán forint alapú alapításoknál: amennyiben az apport eléri a jegyzett tőke felét, azonnal kell szolgáltatni a teljes apportot a tagnak a cégalapításkor, egyéb esetben a létesítő okiratban szereplő határidőig, amely nem lehet több 3 évnél – szól a jogszabály. Az egyszemélyes kft. alapításakor viszont kötelező a teljes apportot bevinni a cégbe.
