Bejelentve vagy számlásan? Nem elvi kérdés!

A munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közötti alá-és fölérendeltség jellemzi, ehhez társul, hogy a munkáltatónak utasítási és ellenőrzési joga van a munkavállaló felett. A munkavállaló pedig személyes munkavégzésre és rendelkezésre állásra kötelezett.

Nagyon fontos további megkülönböztetési szempont, hogy a munkavállaló tipikusan a munkáltató utasításai szerint, általában annak székhelyén, telephelyén, fióktelepén és a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaeszközökkel, munkabér ellenében a jogszabályi szinten (főként a Munka Törvénykönyvében) meghatározott munkaidőben lát el meghatározott feladatokat – figyelmeztetett Balázs Katalin ügyvéd, a Bisnode céginformációs szolgáltató blogján.

A vállalkozási, illetve a megbízási szerződés ezzel szemben egy meghatározott termékre, illetve tevékenység ellátására, szolgáltatás nyújtására vonatkozik. A fentieknek azért van jelentősége, mert egy esetleges munkaügyi ellenőrzés esetén a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a fenti szempontok alapján megvizsgálhatja az egyes szerződéseket és jogosult azokat minősíteni vagy átminősíteni. A Hivatal ilyenkor megvizsgálja a szerződéskötés és az ügy egyéb lényeges körülményeit, meghallgatja a feleket, mielőtt dönt a minősítésről. Hogy kit vizsgálnak idén különösen a munkaügyi ellenőrök, arról itt olvashat.

Ötmilliós is lehet a bírság!

Így úszhatjuk meg a járulékot és a bejelentést

Megbízási jogviszony keretében akár ingyen is dolgoztathatunk, ráadásul járulékot sem kell fizetnünk. Egyebek közt ebben is különbözik a munkaviszonytól. Összeszedtük a legfontosabb különbségeket a munkaviszony és a megbízási jogviszony között.

Ez azt jelenti, hogy hiába neveztek el korábban egy szerződést vállalkozási vagy megbízási vagy egyéb szerződésnek, amennyiben az adott szerződésre és az az alapján létesített munkaviszonyra vonatkoznak a fent ismertetett (és aláhúzott) szempontok, az munkaszerződésnek, színlelt szerződésnek fog minősülni.

Amennyiben a Nemzeti Munkaügyi Hivatal arra a következtetésre jut, hogy a cég korábban színlelt szerződést kötött, tehát a feltételeket tekintve megkötendő munkaszerződés helyett megbízási, vállalkozási szerződést kötött a munkavállalóval, (és ezáltal közteherviselési szempontból előnyösebb helyzetbe jutott), munkaügyi bírságot szabhat ki az adott cégre. Ilyen hatósági szankció miatt az adott cég adott esetben pályázati támogatásoktól is eleshet.

A munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. Amennyiben az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság összege harmincezer forinttól ötmillió forintig terjedhet.

TEDD-NE TEDD ELLENŐRZÉS ESETÉN

Mostanában egyre gyakrabban hallani, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) „előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét” tartott bizonyos vállalkozásoknál Hogy mit lehet és mit nem, illetve mit érdemes tenni ilyen esetben, arról itt olvashat részletesen.

Az is biztos, hogy előbb-utóbb minden cég találkozik a NAV ellenőreivel, és akkor is hajlamosak vagyunk megijedni ettől, ha egyébként mindent a lehető legszabályosabban csinálunk. A Piac & Profit szakértői segítségével összeszedtük, mit tegyünk, és mit ne tegyünk ellenőrzés esetén.(Ráadásul már a tudtunk nélkül is indulhat adóellenőrzés.)