„A megállapodás az egyszerűbb dokumentációnak köszönhetően segíti az exportőröket és a finanszírozó szervezeteket is, így hozzájárulhat a globális kereskedelem fellendüléséhez” - mondja Kovács Viktor, a Budapest Bank vállalati központi hitelezési és értékesítési csoportjának vezetője. (Az exportra termelő cégeknek azonban egy komoly változásra kell ügyelniük februártól!)
„Az adminisztratív és operatív akadályok elhárultával a jövőben egyre inkább stratégiai kérdés lesz a külpiacra lépés. Azaz akinek jó terméke, szolgáltatása van, minden erejével arra összpontosíthat, hogyan tudja az értékét eljuttatni a vevőkhöz és az ügyfelekhez” – kommentálja a kereskedelmi megállapodást Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO partnere, az Export Kooperáció tagja. Míg korábban a túlzott adminisztráció jelentős mértékben igénybe vette egy-egy cég erőforrásait, sőt emiatt akár el is fordulhattak egy-egy országtól, a decemberi döntés után fellélegezhetnek a nemzetközi piacokat kereső hazai vállalkozások. „Végre a lényegi kérdések kerülhetnek a középpontba: a vállalatstratégia, az üzletfejlesztés, az üzleti lehetőségek kutatása és a tudatos tervezés” – hangsúlyozza az export szakértő. (Az exportra termelés felpörgeti a kkv-kat.)
„A WTO pazar időzítéssel épp akkor hozza helyzetbe hazánk vállalkozásait, amikor minden korábbinál nagyobb szükség és talán szándék is mutatkozik a nemzetközi piacokon történő megmérettetésre. A belső kereslet élénkülése egyelőre csak kommunikációs szinten létezik, és ott is inkább csak igényként, mintsem mérhető eredményként” – mondja Póka Valentin, a Coface nemzetközi hitelbiztosító hazai értékesítési és marketing vezetője. Így minden olyan külső tényező, amely a magyar cégek, és azon belül is a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások export pozícióit erősítheti, jelentősen felértékelődik. „Ugyanakkor hiába válnak majd szabadabbá piacok, a vevők karakterében nem történik jelentős változás, így a helyes exportstratégia felépítése, a megfelelő partnerek megtalálása, a kockázatok optimális kezelése fontosabb lehet, mint valaha” – hangsúlyozza az Export Kooperáció nemzetközi hitelbiztosító tagja.
Az új és egyszerűbb adminisztráció, a jelentősen csökkentett addicionális terhek és költségek a már gyakorlottabb exportőrök számára nagyobb kockázatvállalást - akár újabb piacok meghódítását is -, míg az eddig visszafogottabb vállalkozások esetében bátrabb export értékesítési stratégiát eredményezhetnek.
Nemcsak a hazai állóvízben tocsogó cégek vágyálma, de a kormány kifejezett szándéka is, hogy minél több hazai kis- és középvállalkozás jelenjen meg a nemzetközi piacokon. A magyar kkv-szektor részesedése az exportból egyelőre még elég alacsony, alig 11 százalék, ezt szeretné a kormányzat különféle ösztönzőkkel és támogatásokkal 20 százalékra tornázni az unió következő, 2014-től 2020-ig tartó költségvetési időszakában.