A személyes imázs, az énmárka építése ma már az üzleti kultúra része. Egy üzletember hitelességét megerősíti, a vásárlók elköteleződését az általa vezetett cég iránt nagymértékben meghatározhatja, ha imázsa magával ragadó, ahogyan ezt Steve Jobs példája tökéletesen mutatja.
Ritkán gondolunk bele azonban, hogy akkor is van „énmárkánk”, ha nem foglalkozunk vele. Akkor is, ha nem tudatosan alakítjuk. Hiszen a szobában maradottaknak akkor is lesz véleménye. Ugyanakkor, gyakran azt sem látjuk igazán tisztán, ebben a véleményben, mekkora szerepe van a velünk való találkozáskor szerzett, első benyomásnak.
Ezen a szemüvegen keresztül nézünk aztán mindenkire és a kutatások szerint az az olykor megnyugtató, olykor fájdalmas igazság, hogy ha egyszer kialakult képünk lett valakiről, „akkor nehezen fogjuk az ennek ellentmondó tényeket nem hogy elfogadni, de észlelni is”.
Forgách József, az University of New South Wales professzora pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy „a negatív információknak aránytalanul nagyobb szerepe van a benyomások meghatározásában, és a negatív benyomások sokkal ellenállóbbak a változtatásokkal szemben, mint a pozitívak”.
Vagyis, nem elég, hogy esetleg rossz első benyomást tetszünk, mert éppen rossz passzban voltunk, de ezt nagyon nehéz lesz megváltoztatni, sőt komoly esély van arra, hogy az ezzel ellentétes pozitív viselkedésünket még csak nem is észlelik!
Érdemes hát nemcsak sodródnunk az árral, hanem tudatosan is odafigyelni a jelenlétünkre, megjelenésünkre (mit és hogyan teszünk, vagy nem teszünk, mit viselünk). (Az énmárka építés folyamatához itt talál hasznos tanácsokat.) Fontos megismerni, azonosítani a szokásainkat (sok szokásunk nem is tudatosul pl. szájharapdálás, nőknél a nyaklánccal, férfiaknál az órával való babrálás). Jó kialakítani azt a szokást, hogy ön-tudatosan legyünk jelen az egyes helyzetekben (odafigyelve a saját és a másik fél viselkedésére, gesztusaira), és közben önazonosan is képviseljük magunkat (például az öltözködésben), és mindezt úgy, hogy a másik félben pozitív legyen a rólunk kialakuló kép. Ez a „feladat” eleinte tőlünk vitathatatlanul több koncentrációt követel, majd ha szokásunkká válik, már kevesebb odafigyelést igényel.
A Princeton Egyetem múlt évi kutatása szerint, még a személyes találkozásnál is rövidebb idő (40 ezredmásodperc) alatt alkotunk véleményt valakiről, egy-egy fotó alapján. Sőt, a véleményünk ugyanarról a személyről merőben eltérő lehet a szerint, milyen fényképével (fekete-fehér, komoly…) találkozunk. Ezért az internetes jelenlétünket, az oda feltöltött képeket, legyen az Facebook, céges oldal vagy Instagram, ebből a szempontból is okos döntés végiggondolni. Nem elég ugyanis, ha egy fotó jól sikerült, lehet, hogy a témája okán nem tartozik üzleti partnereinkre (céges partik emelkedett hangulatú fotója, vagy éppen buja gondolatokat sugalló képek…). Ezeknek a képeknek ugyanis az a nem kívánt hatásuk, hogy az üzleti életben, személyes márkaként építgetett képünk, megrepedezik.
Fontos-e tehát a jó első benyomás? A tudományos tények ismeretében, nem kérdés. A viselkedés- és öltözködéskultúránk önazonosságának és ön-tudatosságának, ezért is van különleges jelentősége.
dr. Erdős Zsuzsanna üzleti etikett tanácsadó és coach www.erdosetikett.hu