Az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb országjelentése szerint idén a szándékosan halasztott szállítói kifizetések leginkább az építőipar, az élelmiszeripar, a kiskereskedelem, illetve az informatika területén működő cégeket érintik majd.
A kereskedelmi bankok megváltozott hitelezési politikája miatt a vállalkozások nehezebben jutnak forráshoz, a jegybank likviditásnövelő intézkedéseinek hatása pedig limitált, ezért az Atradius Hitelbiztosító a szállítói számlák halasztott vagy szándékosan késleltetett fizetésére, azaz a szállítói hitelezés súlyának növekedésére, illetve az ebből adódó kockázatok jelentős növekedésére számít Magyarországon.
„Ha a vállalkozások továbbra is nehezen jutnak piaci forrásokhoz, akkor vélhetően még az eddiginél is nagyobb mértékben támaszkodnak majd a szállítói hitelekre, azaz tovább növekszik majd a szándékosan késleltetett szállítói fizetések aránya. Ez komoly többletkockázatot jelent, hiszen a késedelmes fizetések arányának növekedése miatt tőkeerős vállalkozások is könnyen fizetésképtelenné válhatnak." - nyilatkozta Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének tavaly év végi adatai szerint a nagyvállalati fizetések 90 százaléka, míg a teljes vállalatközi fizetések 80 százaléka halasztott fizetés. Összességében pedig az itthon kibocsátott szállítói számlák mintegy 31 százalékánál volt tapasztalható késedelmes számlakiegyenlítés 2011 végén. A hazai vállalkozások általában tolerálják a késedelmes fizetést a szakember szerint, hiszen nem akarnak vevőket veszíteni. Minden második magyar cég jövőbeni előnyöket remélt attól, ha nem azonnali fizetésre kötelezte vevőjét. Azonban több európai gazdaságban továbbra is veszélyt jelent a recesszióba való visszasüllyedés, így a halasztott fizetésre történő értékesítés jelentős kockázatot jelent Magyarországon is.
Ugyanakkor rövidebb fizetési határidők kikötésével próbálnak védekezni a jelenség ellen. A fizetési határidők átlagos hossza a 2010-es 30 napról 28 napra csökkent 2011-ben (ami 7 nappal rövidebb az európai átlagnál), miközben az átlagos fizetési késedelem hossza 22 napot tett ki 2011-ben, szemben a 2010-es 19-20 napos adattal.
Vanek Balázs hozzátette: a vállalkozások mostanában azzal is kénytelenek szembesülni, hogy az állami szervek és az önkormányzatok is késedelmesen fizetnek; erre a tényre már a kormányprogram is felhívta a figyelmet. Az egészségügyi kormányzat a múlt héten egy körlevélben fordult a vállalkozásokhoz, azt kérve, hogy ne kelljen késedelmei kamatot fizetniük, illetve a megrendelések után elmaradt összegeket részletekben fizethessék ki. A Magyar Közbeszerzési Társaság tapasztalatai szerint is egyre gyakrabban csúszik az állami megrendelések kifizetése, ami miatt a pénzre váró cégeknek sok esetben költséges áthidaló finanszírozási forrást kell igénybe venniük. Ez ellentétben áll a kormányprogrammal, amely a rövid távú feladatok közé sorolta a fizetési határidők kilencvenről harminc napra való leszorítását. Az Atradius országigazgatója szerint modern kockázatkezelési megoldások alkalmazásával kiküszöbölhető a gyűrűző nemfizetésből adódó üzleti kockázat, amely akár egy egész szállítói láncot is ellehetetleníthet. A vállalkozásoknak a késedelmes fizetések különösen nagy problémát okoznak az egyébként súlyosbodó terheik mellett.