Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy a legújabb uniós ajánlás szerint melyik cég számít kkv-nak, vagyis jogosult az ilyen címen kiírt támogatásokra, pályázatokra. Most arról írunk, hogy a magyar adótörvényekben hol jelenik meg a kkv-definíció. Adózási szempontból sem mindegy ugyanis, hogy cége melyik kategóriába tartozik.
Alapvetően a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996.évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 4.§ 24. pontjában található, amely a magyar Kkv tv.-re hivatkozik vissza. Az adózással kapcsolatos eljárási törvény (2003.évi XCII. törvény, Art.) már nem az alanyi kört, hanem a részükre nyújtandó csekély összegű (ún. de minimis) támogatást nevesíti az értelmező rendelkezések között (178.§ 30. pontja). Hasonlóan szerepel a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3.§ 84. pontjában is a kis-és középvállalkozásoknak nyújtott bizottsági rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő támogatás. Az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvényben (Áfa tv.) ugyan nem szerepel külön definíció a kkv-ra vonatkozóan, azonban a konkrét jogszabályi helyeknél visszahivatkozik a kkv-törvényre. Teszi ezt akár a 2013.01.01.-től alkalmazandó pénzforgalmi elszámolás (196/A.§ (1) a)) vagy a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok (197.§ (1)) esetében. Természetesen az eljárási és az anyagi jogszabályok több ponton is vonatkoznak erre a vállalati körre, segítve a szereplőket adóadminisztrációs, illetve konkrét adófizetést könnyítő szabályokkal.
A kkv-k finanszírozását, likviditását segíti az Áfa tv. pénzforgalmi elszámolásáról szóló XIII/A. fejezete (jogi hátterét a 2010/45/EU Tanácsi irányelv biztosítja), az alanyi mentesség opcionális alkalmazásának, vagy az üzletág átruházás 2013.01.01.-től biztosított lehetősége. Nem szabad azonban elfelejtkezni a fordított adózás által nyújtott adófizetést érintő előnyös szabályokról sem. Itt azonban felhívnám a figyelmet arra, hogy ezek csak meghatározott alanyi körre vonatkoznak, illetve nem opcionálisak. Így például az alanyi mentes adóalanyra nem vonatkozhat. További kkv-körre vonatkozó rendelkezések találhatók a számlázással kapcsolatos szabályok között (169.§) is. A Tao.tv. is több ponton támogatja a kis-és középvállalkozásokat, így egyfelől adókedvezményekkel (kkv adókedvezmény (22/A. §), Fejlesztési adókedvezmény (22/B. §), létszámnövelési kedvezmény mikro vállalkozásoknál), adóalap csökkentési lehetőségekkel (pl.: beruházásokra vonatkozóan (7.§ (1) zs) pontja)) vagy akár speciális költségelszámolásokkal (pl.: Értékcsökkentési leírás a leghátrányosabb térségekben, településeken (1.sz.m. 14. pont)).
Nem szabad azonban megfeledkezni a 2013.01.01.-vel bevezetésre került kiva-ról (Kisvállalati adó) és a kata-ról (Kisadózók tételes adója) sem, amelyeket alapvetően a kkv-kör (főleg a mikro- és kisvállalatok) számára alkották meg. (Itt olvashat ezekről bővebben.) Jelenleg ugyan a kkv-szektorba tartozó vállalkozások igen alacsony aránya (még a 10%-ot sem éri el) választotta a kiva-t, azonban ez év végéig még módosulhat az évközi jogszabályi módosításokra tekintettel. A kata viszont ennél népszerűbbnek bizonyul, így célszerű lenne ennek további átgondolása, esetleg a jelenlegi 6 millió Ft-os éves árbevételi küszöb további emelése.
Rabb Andrea okleveles adószakértő