Újabb gigantikus adattömeg jelent meg az offhsore-paradicsomokban virágzó üzletről: a Paradise-iratok (Paradise Papers) nevű adatbázis két offshore-specialistától, a Nagy-Britanniához tartozó Bermuda szigetcsoporton bejegyzett Appleby ügyvédi irodától és a szingapúri székhelyű Asiaciti Trust vagyonkezelő társaságtól tartalmaz iratokat, és szerepel benne 19, adóparadicsomként számon tartott ország és terület, köztük Málta és a Cook-szigetek cégnyilvántartása. A 13,4 millió dokumentumból álló adatbázis feldolgozásában világszerte 96 szerkesztőség vett részt csaknem 400 újságíróval, a munka egy éve kezdődött, a most megjelent iratok a német Sueddeutsche Zeitnungban, a BBC-ben, a Le Monde-ban és tucatnyi másik európai sajtóorgánumban jelentek meg. Összesen 120 politikus, üzletember, színész, vagy ismert sportoló és több óriáscégek neve is azonosítható a dokumentumok első részéből.

Kép: Pixabay

Álnokok és elnökök

Az ICIJ tényfeltáró munkája kellemetlenül érintheti Justin Trudeau kanadai kormányfőt, akinek egyik közeli barátjáról és támogatójáról, Stephen Bronfmanról derült ki, hogy érintett egy offshore-cégekből álló hálózatban, amelynek működése révén a kanadai állam valószínűleg elesett több millió dollár adóbevételtől.  De megizzadhat Wilbur Ross is, az USA kereskedelmi minisztere ugyanis magánemberként érintett egy offshore-hálózatban, amely viszont egy orosz üzletemberhez, nem kisebb személyiséghez, mint Vlagyimir Putyin elnök mostohafiához köthető.

Petro Porosenko ukrán elnök nevén nincs offshore cég, de csak azért, mert elutasította az Appleby ügyvédi iroda, hogy a politikus számára offshore céget alapítson az Ír-tengerben fekvő, a brit szigetekhez tartozó Man-szigeten, mert túl kockázatosnak találta az ügyletet. Az argentin pénzügyminiszter, Luis Caputo neve nem kisebb személyiséggel közösen bukkan fel, mint II. Erzsébet brit uralkodó. Megtépázhatja a hírnevét Juan Manuel Santos-nak, kolumbai elnökének (és béke-Nobel-díjasnak), aki egy barbadosi offshore-cégben érintett. A U2 ír popzenekar frontembere, Bono pedig egy litvániai bevásárlóközpontban szerzett tulajdonrészt offshore-cégek révén.

Cipő és alma

Két amerikai óriáscég, a Nike és az Apple is szerepel az iratokban. A Nike a Bermuda szigetcsoporton, majd Hollandiában épített ki egy céghálózatot, amelynek révén elkerülte több milliárd euró adó befizetését, az Apple pedig az egyik érintett offshore-specialista közreműködésével olyan országot vagy területet keresett cégszékhelynek, ahol garantáltan mentesülhet az adófizetés alól.

A nemzetközi nyersanyag-kereskedelem egyik vezető szereplője, a svájci Glencore a Paradise-iratok alapján azzal a céllal használhatott offshore-cégeket, hogy bányászati ügyletekkel összefüggésben megvesztegessen embereket a Kongói Demokratikus Köztársaságban, aminek révén az ország több százmillió dollár adóbevételtől eshetett el.

Befolyásos magyarok az iratokban

A Direkt36 nonprofit szervezet is mazsolázott a megjelent adatok között. Eszerint magyar nevek is fel-feltűnnek az offshore botrányban. Az OTP és az MKB bank például egy offshore szolgáltató céghez fordult jogi tanácsért egy ügyvéden keresztül egy Seychelles-szigeteken zajló és Demján Sándor érdekeltségébe tartozó, ingatlanfejlesztési projekttel kapcsolatban.

A magyar állam tulajdonában lévő Eximbank az egyik projektjéhez egy magyar ügyvédi irodán keresztül adott megbízást ugyanennek az offshore szolgáltató cégnek.  A kiszivárgott adatokban szerepelnek információk Andrew Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó két korábbi, már több mint tíz éve megszüntetett offshore cégéről is.