„A nyári szabadságolási hullám minden évben megterheli a munkaerőpiacot, különösen az ipari és termelő szektorban. A cégeknek ilyenkor is teljesíteniük kell a megrendeléseket, és nem engedhetik meg maguknak a leállást” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
A Munka Törvénykönyve értelmében minden, Magyarországon dolgozó munkavállalót – legyen az magyar vagy külföldi, saját vagy kölcsönzött állományú – azonos szabadságjogok illetnek meg. Ez HR-szempontból különösen fontossá teszi a nyári hónapok gondos ütemezését. A munkáltató a szabadságnapok 75 százalékával rendelkezhet, de évente legalább hét napot a dolgozó kérésére kell kiadnia, és biztosítani kell 14 egybefüggő munkamentes napot is.
Fotó: Depositphotos
A gyárak és termelőcégek esetében mára ritkaságszámba megy a nyári teljes leállás – ez inkább az év végi, karácsonyi időszakra jellemző. A kihívás így egyre inkább az, hogy legyen elegendő aktív munkavállaló a termelés és a logisztikai folyamatok biztosításához. Itt kerülnek fókuszba a nyári diákmunkások és a külföldi dolgozók.
„Egy-egy nagyobb gyártócég esetén akár heti többmillió forintos veszteséget is okozhatna a nyári leállás – ezt segíthetnek elkerülni a diákmunkások és a külföldi dolgozók” – emeli ki Mihályi Magdolna.
A külföldi munkavállalók körében ugyanis rendkívül magas a túlórázási hajlandóság. Ennek oka egyszerűen annyi, hogy a külföldiek nagy része csak dolgozni jön Magyarországra. A családjától távol minden energiáját erre összpontosítja az alatt az idő alatt, amíg itt tartózkodik. Így a kötelező munkaidőn kívül egyértelmű, hogy van ideje, energiája plusz műszakot vállalni. A Jobtain tapasztalata szerint a harmadik országbeli dolgozók 80 százaléka vállal túlórát a nyári időszakban, míg a magyar munkavállalók körében ez az arány csupán 40 százalék.
