Első körben nézzük meg, hogy a TB-rendszer mellett miért beszélünk egyáltalán egészségbiztosításról. Aki várakozott már hónapokat vizsgálatra, órákat a rendelő előtt, és fizetett már hálapénzt, az tudja a választ. Akármennyire fájdalmas is ezzel szembenéznünk, a jelenlegi adózók TB-befizetéséből nem megoldható, hogy közel 10 millióan pár nap alatt magas szintű orvosi ellátáshoz jussanak. Helyette tömegesen mennek külföldre az orvosok, több hónapos várólisták alakulnak ki, és a szakértők egyetértenek, a helyzet nem lesz jobb. Aki várakozás nélkül akar ellátáshoz jutni, az csak magánfinanszírozásban tud.
Az egészségbiztosításokkal viszont, úgy látszik, minden szereplő nyer. A beteg pontosan tudja, mit kap a pénzéért, ellentétben a hálapénzzel. Az állami ellátásban csökken a várakozási idő, hiszen „kiállnak a sorból” a biztosító ügyfelei. A biztosítottak várakozás nélkül jutnak ellátáshoz magánintézményekben, vagy egy állami intézmény szabad kapacitását tudják kihasználni magasabb színvonalon, amelyet az OEP már nem fizet. A közellátásban maradók is hamarabb jutnak ellátáshoz, mert nem a sor elejére állnak a biztosítós betegek, hanem kiállnak belőle: ők más időpontban mennek a vizsgálatra, tehát nem a többi betegtől veszik el a lehetőséget, hiszen annak amúgy sem az idő, hanem az OEP-finanszírozás szab határt.
Miért választaná a dolgozó?
A piacon folyamatosan megjelenő egészségbiztosítási termékek mellett jól mutatja a jelentkező igényt egy egészségügyi kutatás, amelyben a megkérdezettek többségének a hazai közellátás kapcsán problémája volt az ellátás alacsony színvonalával, a várakozással és az ügyfélközpontúság hiányával. A válaszadók 47%-a jelezte, érdekelné egy olyan egészségbiztosítás, amely jobb szolgáltatásokat nyújt még akkor is, ha ezért a szolgáltatásért neki kellene fizetnie.
Mit is nyújt az egészségbiztosítás?
Vannak a klasszikus, jól ismert összegbiztosítások, amikor meghatározott váratlan káresemény esetén fizet a biztosító fájdalomdíjat (baleset, kritikus betegség, rokkantság stb.). Újfajta megközelítés azonban az ún. szolgáltatásalapú biztosítás, amikor egészségügyi panasz esetén a biztosító alapvetően nem az ügyfélnek fizet, hanem megszervezi az egészségügyi ellátást, és finanszírozza azt.
Szinte mindegyik egészségbiztosítás alapszolgáltatása egy olyan orvosi call-center, amit bármilyen egészségügyi kérdéssel hívhat a beteg akár gyógyszertárt keres a közelében, akár csak kérdése lenne egy orvoshoz, akár vizsgálatot kell megszervezni számára.
A termékek többsége házivizit-szolgáltatást is tartalmaz, amit alapvetően Budapesten és környékén tudnak nyújtani, mivel annak országos kiterjesztése kigazdálkodhatatlan egyelőre.
Egyes biztosításokban olyan extra szolgáltatások is fellelhetőek, mint fogászati felülvizsgálat, E-pszichológia, betegszállítás, influenza elleni védőoltás, második orvosi szakvélemény vagy a műtét miatti jövedelem kiesést valamilyen szinten pótoló több százezres műtéti fájdalomdíj.
Vannak olyan szolgáltatók, ahol már az alapszolgáltatások is tartalmaznak bizonyos szűréseket, melyek összetétele a kor és a választott csomag függvénye. Magára a szűrésre jó pár vállalat évek óta költ, általában vezetői körben.
Egy cégnél kialakult menedzserszűrési rendszeren évekig nem változtat a vezetőség, annak ellenére, hogy évről évre egyre magasabb adóteher kerül rá (jelenleg 51,17%), és egyre olcsóbban is hozzá lehet jutni már a magánvizsgálatokhoz. Az egészségbiztosítások bevezetése ideális alkalom ezek esetleges felülvizsgálatára is, hiszen nem mindig a legideálisabb és költséghatékonyabb a meglévő rendszer. Munkám során gyakran előfordul, hogy a meglévő menedzserszűrési rendszer költségoptimalizálásával előteremhető az egészségbiztosítás díja.
A sorozat következő anyagában még számos szempontot javasolok, és bemutatom a főbb egészségbiztosítási szolgáltatókat.
Balázs Iván www.balazsivan.hu
