Mint azt korábban megírtuk, a kormányzat a május elején benyújtott adótörvényeket módosító jogszabálycsomagja komoly módosításokat tartalmaz a kisvállalkozások tételes adózásában (KATA) és a kisvállalatok adójában (KIVA). Az elfogadott törvény azonban még a javaslathoz képest is változott, ezrét a legfontosabb újdonságokat újra összefoglaltuk Hegedüs Sándor, az RSM-DTM adóüzletág vezetőjének legfrissebb blogbejegyzése segítségével.

KATA szabályok

Az elfogadott adótörvény módosító csomag – a korábbi javaslat tartalmának megfelelően, módosít a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmán. Eszerint a kata adóalany bevételének számítása szempontjából figyelmen kívül hagyhatja a költségek fedezetére és fejlesztési célokra nyújtott támogatások összegét. Az adóalany 6 milliós bevételi értékhatárába a továbbiakban nem számítanak bele ezek a tételek. További könnyítést jelent, hogy ezen rendelkezést az adóalany 2014. évtől kezdve, visszamenőleges hatállyal alkalmazhatja.

Az új adótörvényekről szóló összefoglaló írásunkat itt olvashatja!

Kép: Pixabay

KIVA szabályok

A törvénymódosítás a korábbi 25 főről 50 főre emeli a kiva szerinti adózási mód választhatóságának feltételei közül a létszámplafont (átlagos statisztikai állományi létszám). Megszüntetésre kerül a kiva választhatóságának mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára (500 millió forint) az évközben tevékenységet kezdő vállalkozásokat érintően, az arányosítás szükségessége tekintetében.

A törvénymódosítás a kiva-adóalanyiság megszüntetése tekintetében a korábbi 50 fős átlagos statisztikai állományi létszámhatárt 100 főre emeli fel. 2017. január elsejétől ezen létszám felett szűnik meg az adóalanyiság.

Az adóalap számításában alapvető változás, hogy a továbbiakban a törvény nem a pénzforgalmi szemléletű eredményből vezeti le az adóalapot. Ezt a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek egyenlege, valamint ennek a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege képezi.

Az elfogadott törvénycsomag – a korábbi javaslathoz képest – pontosítja az osztalék és a pénztár növekményének fogalmait az adóalap számítást érintően a növelő tételek tekintetében. E pontosításon túl az Országgyűlés változatlan tartalommal fogadta el azt, hogy a növelő tételek közé tartozik a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg, a fizetendő osztalék, a pénztár meghatározott növekménye, a Tao tv. szerinti nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások összege, bírságok, pótlékok összegei, és a behajthatatlan követelés összegének elengedése.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint a csökkentő tételek közé tartozik a saját tőke növekedéseként elszámolt összeg, a kapott osztalék összege, valamint a pénztár meghatározott csökkenésének összege. A személyi jellegű ráfordítás fogalmába a továbbiakban nem értendő bele a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja.

A módosítás alapján a változásokat megelőzően a kiva hatálya alá tartozó adóalanyok olyan adóalap csökkentő korrekcióval élhetnek, amelyek ellensúlyozzák számukra a változások negatív hatásait. Ezen adóalap-csökkentő tétel levezetéséről a NAV-nak kötelezettsége tájékoztatnia az adóalanyokat 2017. december 31-ig.

A módosító törvénycsomag könnyítést tartalmaz az elhatárolt veszteség felhasználását illetően, ugyanis a továbbiakban nem él az a korlátozás, hogy a vállalkozás az elhatárolt veszteség összegét csak 10 év alatt egyenlő részletekben használhatja fel.

Az elfogadott törvény alapján ugyancsak változnak az adóelőleg fizetésre vonatkozó szabályok is. Eszerint az adóelőleg összegébe nem kell beleszámítani a pénzeszközök változását, a Kiva törvény alapján megfizetett adót, illetve adóelőleget. Az új szabályok értelmében az adóelőleget az összes járulékalapot képező jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel és a fizetendő osztalék összege, és az ebből levont, kapott osztalék összegének egyenlege alapján kell meghatározni.