Újabb uniós ülésen született döntés az Oroszországba nem szállítható termékek köréről (bár a szankciók egyelőre nem nyilvánosak), és nap mint nap érkeznek hírek Oroszországból a büntetésekre válaszként elhatározott tiltásokról. A magyar vállalkozások nagy általánosságban annyit tudnak, hogy elsősorban az ipar részére fontos gépek és más műszaki cikkek bevitele tilos, illetve hogy Oroszország folyamatosan szűkíti az általuk átvett feldolgozott élelmiszerek és nyersanyagok körét. Továbbá, mindenki retteg, hogy mikor határozza el az orosz fél az energiahordozók kivitelének csökkentését.
(Nemcsak a termelő vállalatokat, hanem a logisztikai szolgáltatókat is súlyosan érinti az embargó.)
„Ennél azonban sokkal összetettebb a helyzet, minden egyes magyar vállalkozó, minden egyes szállítmánya esetében érdemes alaposan utánanézni, hogy mi az érvényben lévő szabályozás, sosem elég csak a néhány mondatos hírekre alapozni.” – figyelmeztet Füzesi Attila, a Creative Expert Consulting exportfejlesztési tanácsadócég ügyvezetője. Noha a hírek szerint napi 70 millió forintot bukik Magyarország a szankciókkal, ennek egy része Füzesi szerint alapos elemzés és felkészült exporttanácsadók segítségével megmenthető. A CEC szakembereinek megfigyelése szerint a vállalatok kereskedelmi tevékenykedését megkárosító félreértések alábbi három leggyakoribb kategóriába sorolhatók.
Türelmi határidők ismeretének hiánya
2. Speciális kivételek ismeretének hiánya
Noha mindenki úgy tudja, hogy a mezőgazdasági termékek átvételét szinte teljes körűen megtagadja az orosz fél, ez nincs így! Kevesen tudják, hogy még augusztus közepén speciális rendelkezést adtak ki: Oroszország kivette az élelmiszeripari termékek szankciós listájáról a laktózmentes tejet, a fiatal lazacot és pisztrángot, a vetőburgonyát, a hagymát, a hibridkukoricát, a hibridborsót és bizonyos táplálék-kiegészítőket, elsősorban a cukorbetegek érdekeinek védelmére hivatkozva! Az is kevesek által ismert tény, hogy a bébiételek minden esetben kívül esnek az orosz tiltás alól, legyenek akár halból, marhából, zöldségből, vagy gyümölcsből, még a tiltólistával egyező vámtarifaszám esetén is.
3. A származtatási elvek ismeretének hiánya
„Ilyen és ehhez hasonló apróbetűket természetesen csak az képes követni, aki napi szinten foglalkozik ilyen kereskedelmi tanácsadással még a kamaráktól vagy az illetékes magyar hatóságoktól sem mindig várható el, hogy naprakészek legyenek ilyen gyakorlati kérdésekben.” – mondja Füzesi Attila.
Ráadásul, az írásban megfogalmazott tiltásoknak akár ellent is mondhat a valós gyakorlat: ugyanis sokszor a határon dől el, hogy az aznapi vámtisztek mit hogyan értelmeznek. „Az orosz kereskedelemben a vámosok felelőssége és befolyása magasabb, mint amit Európában megszokhattunk, ezért érdemes a terepen jártas szakemberek segítségét igénybe venni” – mondja a CEC ügyvezetője. Félreértés ne essék, a szabályokat ismerik és betartatják az orosz vámosok is. Mindazonáltal a magyar fél számára kedvezőbb értelmezést a magyar félnek kell tudnia megindokolnia, vagy orosz partnere érvelését segítségül kérnie.