A munkavállalók körében hazánkban 2015-ben az autóipart megelőzve már a szolgáltató szektor volt a legvonzóbb terület, a Randstad felmérésének eredményei szerint. A korábbi évek trendjei alapján a szektor vonzereje idén tovább erősödhet. „Nem kis szerepe van ebben a szolgáltató központoknak: míg más ágazatok a munkaerőhiánytól szenvednek, ez az egyetlen olyan szektor ma Magyarországon, amely nemcsak a tehetséges munkaerő itthon tartásában, de a külföldiek idecsábításában is jeleskedik. A 30 ezer főt foglalkoztató 80 központ jól fizető, változatos munkalehetőséget kínál a magasan képzett munkaerő számára – jegyezte meg Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.
Az SSC szektor egyre növekvő magyarországi jelentősége a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által kezelt beruházási projektekben is megmutatkozik: 2015-ben a 67 pozitív befektetési döntés közül 12 az SSC szektorból került ki, ezzel az ágazat a második helyen végzett a járműipar után. Az újonnan létrehozott munkahelyek számát tekintve az SSC szektor 17%-os részaránnyal, több mint 2200 új munkahellyel szintén a 2. helyet foglalta el - derül ki a szervezet közleményéből. A HIPA adatbázisa szerint jelenleg közel 90 vállalat több mint 100 aktív szolgáltató központtal rendelkezik hazánkban, összesen mintegy 37 000 munkavállalót foglalkoztatva. A több mint két évtizedes tapasztalatoknak köszönhetően Magyarország mára érett, jól bevált lokációnak számít, ahová a projektek többsége Nyugat-Európából és az USA-ból érkezik.
De nem csak a pályázók a hibásak, ha nem tudnak betölteni egy-egy álláshelyet megfelelően gyorsan. A cégeknek is tenniük kell a siker érdekében.
"A magunk részéről mi máshol látjuk a munkaerő-utánpótlás ügyének megoldását. Abban egyetértünk, hogy túlságosan hosszú az az idő, átlagosan 45-50 nap, amíg 1-1 meghirdetett állást be tudnak tölteni az SSC-k. Ezt az időt akkor lehet lecsökkenteni, ha többen jelentkeznek ezekre a pozíciókra. Szerintünk rendelkezésre áll a szükséges munkaerő, de mintha a cégek és a jelöltek elbeszélnének egymás mellett. Az egymásra találás érdekében mind a cégeknek, mind a munkavállalóknak bizonyos dolgokon érdemes változtatniuk” – mondta Dobár Attila, a Job Kft. ügyvezető igazgatója.
„Több energiát kell szánni annak bemutatására, mivel is foglalkoznak ezek a cégek. A kívülálló nem is gondolná, hogy milyen sokféle, sokszor összetett, komoly képzettséget igénylő, kihívást jelentő feladatokat kell egy ilyen vállalatnál ellátni. Sokak fejében a porszívóügynökök képzete él, pedig messze nem erről van szó. A most is kínált állások köre a HR-t, a logisztikát, a marketinget, az eladástámogatást, az IT-t és a pénzügyeket öleli fel – vagyis nagyon széles a paletta. Minden HR-es tudja, hogy önmagában a vonzó körülmények, a versenyképes fizetés, a külföldi utazás lehetősége vagy a jó csapatszellem megléte nem pótolja azt, ha magát a munkát egysíkúnak vagy monotonnak gondolja valaki, márpedig a jelöltek interjúztatása során gyakran találkozunk evvel a tévképzettel. Az is rendre előfordul, hogy a szakmai zsargonban megfogalmazott, összetett és nehezen kibogozható pozíciónevek elriasztják az érdeklődőket, pedig ezek mögött világos, egyszerűen megfogalmazható feladatkörök rejlenek, ezen is viszonylag egyszerűen lehetne változtatni. Tudatosabb munkáltatói márka építési programmal pedig akár azt is el lehetne érni, hogy az ott dolgozók büszkék legyenek munkaadójukra” – mondta Dobár Attila.
Nemcsak a legvonzóbb szektorok, de a munkahely-választási preferenciák körében is további átrendeződés várható. Míg a válság idején még a foglalkoztatás biztonsága volt az elsődleges szempont, addig az utóbbi két évben a jó fizetés vált a legfontosabb döntési tényezővé, emellett megnőtt az igény a rugalmas foglalkoztatási lehetőségek iránt. A Deloitte felmérése szerint még mindig sokat nyom a latban a jövendőbeli fizetés nagysága, de a korábbiakkal ellentétben már nem első helyen áll a munkaválasztás legfőbb tényezői között. Az első helyen az érdekes és előremutató feladatok megléte szerepel.
Mivel egyre többen – elsősorban a nők – vágynak a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére, ezért tovább erősödhet a nem hagyományos munkaszerződések létjogosultsága. Az idei Randstad Award kutatás ezért a munkaidő-beosztással és a rugalmas foglalkoztatási formákkal kapcsolatos attitűdöket is vizsgálja. A kutatás eredményei szerint az egyes korcsoportok motivációi jelentősen eltérnek: míg az idősebb munkavállalók a hosszú távú lehetőségeket és az anyagi biztonságot keresik, addig a fiatalabb korosztályt már a változatos feladatkörök, a kellemes munkakörnyezet és a karrierépítési lehetőség is erőteljesen motiválja. Ráadásul ez a generáció sokkal mobilisabb, így ha itthon nem találja meg a számításait, gondolkodás nélkül nyugatnak veszi az irányt. „A magyar fiatalok 50-60 százaléka szeretne külföldön továbbtanulni, vagy dolgozni. Ez önmagában még nem feltétlenül rossz, hiszen a megszerzett tudást a hazajövetel után Magyarországon is lehet kamatoztatni. A kérdés az, hogy tudunk-e kellően érdekes, jól fizető munkahelyeket teremteni itthon, hogy a világot járt fiatalokat visszacsábítsuk – vetette fel Baja Sándor. – Ezen a területen a versenyszférának van a legnagyobb felelőssége: a bérek drasztikus növelésére van szükség.”
A bérszínvonal emelése mellett a munkaerő csábításában fontos szerepet játszik az úgynevezett employer branding, azaz a munkáltatói márka építése. A gyakorlat szerint az erős munkáltatói márkával rendelkező cégek 46 százalékkal költenek kevesebbet toborzás-kiválasztásra.
