Kép: Pixabay

A hazai cégbázis döntő többségét mikrovállalkozások alkotják. E cégek nagy része nem a tőkeerősségéről és stabilitásáról híres, ennek ellenére láthatóak azért pozitív példák is a cégstruktúrában. A kis létszámú vállalkozásoknak sok különböző formája működik hazánkban, jelentős részük egy-egy magánszemély köré épül. Ilyen a mintegy 350 ezer egyéni vállalkozó és közel 130 ezer olyan gazdasági „társaság”, ahol az egyszemélyes tulajdonos egyben az egyetlen cégjegyzésre jogosult személy is.

„Az egyszemélyes vállalkozások mellett viszont pozitív értelemben kiemelkednek azok a gazdasági társaságok, ahol a cégen belül a család több tagja is képviselteti magát vagy tulajdonosként, vagy aláíróként” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. A családi kapcsolatokat felmutató vállalkozások nemcsak megbízhatóbbak az egyszemélyes társaságoknál, de általánosságban kiemelkednek a teljes cégbázisból.

Mintegy 110 ezer olyan cég működik ma Magyarországon, ahol a tulajdonosok és ügyvezetők között apai, anyai vagy testvéri kapcsolatok lelhetők fel. „Ekkora bázisban értelemszerűen előfordulhatnak szép számmal problémás és rendkívül jól teljesítő cégek is, de a legfrissebb statisztikáink szerint a családi vállalkozások 75 százaléka megbízhatóbb egy átlagos hazai cégnél, 15 százalékuk pedig kiemelkedő megbízhatósági szempontból” – mondja az Opten igazgatója.

„A hazai cégek jelentős részénél komoly problémát jelent a generációváltás kérdése, hiszen a rendszerváltás óta eltelt 27 évben még nem alakulhatott ki a hagyományokban gyökerező cégkultúra, mint Nyugat-Európában. Ha a családból több generáció is képviselteti magát a cégben, a szerepkörök átadása sokat egyszerűsödhet” – mondja a szakértő. (Persze néha még a tündérmese is befuccsolhat!)

Külön kategóriát képviselnek azok a családi vállalatok, akiknek a felelőssége bőven túlmutat a tulajdonosaikon. A jellemzően több száz főt foglalkoztató, sokmilliárdos árbevételű, de ugyanakkor családi tulajdonban lévő és a tulajdonos-családtagok által vezetett vállalatok az elmúlt években kezdtek komolyan foglalkozni a generációváltással. Bárány László, a Családi Vállalatokért Magyarországon Közhasznú Egyesület (FBN-H) elnöke szerint: „a terhek és a felelősség családon belüli elosztása a tapasztalatok szerint hosszabb élettartamot biztosít a cégeknek, de a cégen belüli generációváltások is gördülékenyebben tudnak megvalósulni általa”. Hozzáteszi: „Tagvállalataink gyakorta kerülnek szembe olyan problémákkal, amelyek megoldásához komoly segítséget jelent a többi családi vállalkozás tapasztalata.” Az FBN-H-nak jelenleg 64 család a tagja, az általuk tulajdonolt vállalatok árbevétele 2015-ben meghaladta az 580 Mrd Ft-ot, összesített adóteljesítményük pedig az 50 Mrd Ft-ot, és mintegy 13 600 munkavállalót foglalkoztattak.

A családi vállalkozások tekintetében az egyik legérdekesebb jelenség, hogy mintegy 60 százalékuk olyan vállalkozás, ahol kizárólag a család tagjaiból áll a tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak köre, azaz „külsős” magánszemélyek vagy cégek egyáltalán nem kapnak komoly szerepet a cég életében. Közel 1800 családi vállalkozás éri el ma az 1 milliárd forintos éves árbevételt, tehát ma már a gazdasági erejét sem lehet figyelmen kívül hagyni a családi cégeknek.

A cégirányítást elemezve az derül ki, hogy az apa–gyermek kapcsolatok dominálnak ugyan a cégvezetés számát tekintve, de a dominancia azért nem elsöprő erejű. A családi cégek mintegy 60 százalékában találhatóak apa–gyermek kapcsolatok, és 40 százalékban anya–gyermek vagy testvérkapcsolatok. Ezekből a számokból az is kiderül, hogy a család 3 vagy akár több tagja is szerepet kap a cég irányításában. Ágazati eloszlást vizsgálva –  talán nem meglepő módon – a kereskedelem végzett az első helyen mintegy 24 ezer családi vállalkozással, ami részben a szektor nagyságrendjének is köszönhető. Arányaiban viszont a „tanácsadó” cégek kiemelkedőek, ahol a szektor cégeinek több mint 20 százaléka családi vállalkozásként működik.