Donald Trump száz százalékra ígérte meg népének, hogy elfoglalja Grönlandot. Az indoklással sem bíbelődött sokat, amerikai nemzetbiztonsági érdek és pont. Az USA elnöke mindeközben a tűzzel játszik, hiszen Grönland annektálása visszavonhatatlan precedenst teremtene Kína számára Tajvan elfoglalására. Peking ezzel kapcsolatos szándékait nem is nagyon takargatja, április elsején bejelentették, hadgyakorlatot kezdenek Tajvan körül, amely „szigorú figyelmeztetésként és elrettentésként szolgál a tajvani függetlenséget támogatókkal szemben”. A tajvani védelmi minisztérium pedig közleményben tudatta: a kínai Santung repülőgép-hordozó egység hétfőn belépett a védelmi területére, erre válaszul katonai repülőgépeket és hajókat küldött ki, és aktiválta szárazföldi rakétarendszereit. És hipp-hopp már közel is kerültünk egy világháborúhoz, hiszen Tajvan megtámadására nyilvánvalóan reagálni fog az USA hadserege. Ugyanezen a napon Szergej Lavrov külügyminiszter bejelentette, orosz-kínai csúcstalálkozó lesz májusban, ami a béke valódi barátainak nem túl pozitív üzenet ebben a helyzetben. Kína ugyanis az ukrán-orosz háború kapcsán igencsak közel került Moszkvához, vagyis egy Tajvan körüli katonai konfliktus esetén jelen pillanatban nem kérdés kinek az oldalára áll Putyin.

Donald Trump akarnoksága azért is veszélyes, mert Kínának jóval több joga van Tajvanhoz, mint az USA-nak Grönlandhoz. Nota bene a magyar kormány is elismeri az „egy Kína” elvét. Ez azt jelenti, hogy Kína név alatt egyetlen ország létezik, ez pedig a Kínai Népköztársaság, és Tajvan ennek része. Ezt az elvet alkalmazza a pekingi vezetés, valamint a velük diplomáciai kapcsolatot fenntartó államok túlnyomó többsége, vagyis Grönland esetleges amerikai elfoglalását követően nincs indok, miért ne tehetné meg ugyanezt Tajvannal Peking.