Az önkéntes nyugdíjpénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató, élet-, baleset és egészségbiztosítások leginkább akkor segítenek, ha nagy szükség van rájuk a cafeteriatrend.hu felmérése alapján ezek az elemek egyre népszerűbbek a munkavállalók és a munkáltatók körében.
„A tavalyi méréshez viszonyított 10 százalékot is elérő változás jelentős pozitív irányú trendet mutat, ugyanakkor a trendet kiváltó okot már nehezebb megtalálni” - mondta a Piac&Profitnak Fata László cafeteria szakértő, aki szerint sem az idei adóváltozások, sem más szabályozásbeli tényező nem indokolna ilyen markáns változást.
Ha a TOP 10 támogatandó felhasználási területet nézzük, akkor érdekes tendenciákat tapasztalhatunk. Az évekig első helyen szereplő étkezést már tavaly is megelőzte az egészségmegőrzés. Az idén az iskolakezdés támogatása jött fel az élre. Majd újabb egészségre, gondoskodásra vonatkozó elemek jelennek meg a listán. A 2011-ben toplistás nyelvoktatás támogatása az idén újra az élbolyba került. Emellett erősödött az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás pozíciója. (A cafeteriára vonatkozó idei szabályokról a Piac&Profit összefoglalója innen érhető el.)
A válaszok alapján a kitöltők 62,6 százaléka rendelkezik idén olyan juttatással, amelyet nem lehet azonnal felhasználni, hanem hosszabb távon gondoskodik a munkavállaló szükségleteiről. Ez az érték 2012-ben 54,7 százalék volt. Ezzel párhuzamosan pedig jelentősen emelkedett azok száma, akik stabil, működő, gondoskodást célzó programmal rendelkeznek, így a közeljövőben nem is tervezik ezek megváltoztatását.
A beérkezett 372 kérdőívből mindössze heten jelölték, hogy meg fogják szüntetni ezt a juttatásformát. Ez a válaszok 1,9 százalékát teszi ki, vagyis közel felére csökkent a tavalyi értékhez képest. Emellett 10,2 százalék nyilatkozott úgy, hogy tervezi ilyen juttatások bevezetését.
A tavalyi és az idei adatokat összevetve arra következtethetünk, hogy egyre több munkáltató tartja fontosnak, hogy hosszú távon gondoskodjon munkavállalói egészségéről, nyugdíjáról, biztonságáról. (Az idén egyébként átlagosan 251 ezer forint éves keretösszeget biztosítanak a cégek cafeteriára, illetve béren kívüli juttatás céljára.)
Az államban nem, a munkaadóban megbízunk
A magyarok többsége nem bízik abban, hogy a szociális háló a jövőben kellő védelmet nyújt majd, a lakosság mindössze 34 százaléka bízik az egészségügyi rendszerben, 31 százaléka pedig a szociális rendszerben, ezért egyre többen nyitottak az öngondoskodásra. Habár saját bevallás alapján egyelőre kevesen tesznek konkrét lépéseket jövőjük biztosítására, de az alapvető igény már megvan, így ez a helyzet rövid időn belül is megváltozhat, ha erre munkaadójuk – melyben a megkérdezettek 76 százaléka megbízik – kínál nekik testre szabott lehetőséget.
Az adatokat a Stabilitás Pénztárszövetség statisztikái is alátámasztják. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban mérséklődött a tagok számának csökkenése, (a második negyedében a tagok összlétszáma 1,13 millió fő volt) növekedtek ugyanakkor a befizetések a nyugdíjszámlákra, elérték a 20 milliárd forintot, miközben a kifizetések 34 százalékkal 15 milliárd forintra estek.
Jelentősen nőtt az egészségpénztárak vagyona is,az összesített vagyon 2,5 százalékkal 43,61 milliárd forintra emelkedett. A tagok száma azonban csak éppen hogy nőtt, egy százalékkal emelkedett, 733 ezer főre. Tovább csökkent viszont a magán-nyugdíjpénztárak taglétszáma, mintegy 6 ezer fővel 64 ezer főre apadt a taglétszám. Nőtt ugyanakkor az egy főre jutó vagyon: 2,93 millió forintra.