A vállalkozási szerződésben a vállalkozó felelőssége nagyobb, mint a megbízottnak a megbízási szerződésben, viszont csak akkor jár neki a díjazás, ha elvégezte a szerződésben rögzített feladatot. Előfordulhat az is, hogy vállalkozóként egy alvállalkozóval végeztetjük egy feladat valamelyik elemét. De mit tekint alvállalkozói szerződésnek a jog? Azt a szolgáltatást, amelyet a megrendelővel kötött vállalkozói szerződés szerint elvégzendő munkák közül nem a vállalkozó, hanem helyette valamely más személy vagy vállalkozás (alvállalkozó) végez el. Az alvállalkozó által végzett munkát tehát a vállalkozó a saját teljesítményéhez veszi igénybe, annak értéke beépül saját teljesítményébe, annak részévé válik. Az alvállalkozói jogviszonyt minden esetben a három érintett személy (megrendelő, vállalkozó, alvállalkozó) között létrejött két szerződés (megrendelő-vállalkozó és vállalkozó-alvállalkozó) tartalmi kapcsolódása hozza létre - mondják a Frame könyvelőiroda szakértői. Fontos tudni, hogy az alvállalkozói státusz bizonyítása az adóellenőrzések kedvenc témája! Megfelelő szerződések nélkül a bizonyítás nehézkes, esetenként lehetetlen. Épp ezért célszerű már az első szerződésben (megrendelő-vállalkozó) hivatkozni az alvállalkozó igénybevételének lehetőségére, majd a másodikban (vállalkozó-alvállalkozó) visszautalni az első szerződésre.
Célszerű tehát minél jobban átgondolni, hogy pontosan mit rögzítünk a szerződésbe. Dr. Hajdú-Dudás Mária szerint az alábbi 5 dolgot mindenképpen.
1. Munkavégzés ideje A szerződésben érdemes rögzíteni, hogy a vállalkozó mely időpontban kezdheti meg a munkavégzést. Kössön ki kötbért arra az esetre, ha késve kezdi meg vagy teljesíti a megbízást. Amennyiben egyáltalán nem teljesíti, rendkívüli felmondást, kártérítést fizettessen az alvállalkozóval!
2. Ellenőrzési kötelezettség
A megrendelő a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti, hiszen ahhoz érdeke fűződik. Fontos, hogy a megrendelő által átadott anyaggal kapcsolatosan a vállalkozót terheli az ellenőrzési kötelezettség. Nem mentesül ugyanis a szerződésszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a megrendelő a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelelően ellenőrizte.
A vállalkozási szerződés nélkülözhetetlen tartalmi eleme a vállalkozói díj összegének meghatározása. Érdemes kellően pontosan meghatározni és tisztázni, hogy a kialkudott díjért a vállalkozónak milyen munkát kell elvégeznie. Fogalmazza meg pontosan a munkával kapcsolatos elvárásait! Milyen méretű, állagú, színű terméket,milyen csomagolásban szeretne kapni és térjen ki arra is, hogy amennyiben a kész termék nem a leírtaknak megfelelő, hány alkalommal kérheti a munka javítását. Állapodjon meg abban is, mi van abban az esetben, ha nem sikerül a szerződésben rögzítettek szerinti terméket előállítania.
A szerződés teljesítése közben előre nem látott kiadások, illetve nem kalkulált munkák elvégzésének szükségessége is felmerülhet. Amennyiben a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható. Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult.
A vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka).
A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A új Polgári Törvénykönyv előírásai a régi jogszabály rendelkezéseit kiegészítette azzal, hogy a vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek.
4. Fizetési határidő A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes, azaz amikor a létrehozott dolgot a vállalkozó a megrendelőnek átadja, vagy a szolgáltatás átadását szerződésszerűen felajánlja. Amennyiben az a szolgáltatás tárgyára vonatkozóan nem egyértelmű, a teljesítés helyét a feleknek a szerződésben kell megállapítani. Célszerű rendezni a szerződésben a teljesítés módját is. Pontosan állapodjon meg a fizetési konstrukcióban. Havonta fix összegű átalánydíjat vagy teljesítménnyel arányos díjazást vagy a kettő kombinációját tudja kifizetni. Rendszerint 5, 8, 15 vagy 30 napos fizetési határidővel.
5. Átadás-átvétel
Az átadás–átvétel mindig az adott szakmában szokásos, ismeretes és elterjedt eljárás keretei között folytatható le. Ugyanakkor fontos, hogy a szerződés tartalmazza, hogy a vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek. A vállalkozó a munka átadás–átvételi eljárása során köteles megadni a megrendelőnek a mű felhasználásához, fenntartásához szükséges tájékoztatásokat is (általában műszaki leírás, használati útmutató), és a vállalkozót terhelheti a megrendelő vagy az általa megbízott személy betanítása annak érdekében, hogy az elkészült mű, létesítmény rendeltetésszerűen használható legyen. A mulasztásuk szerződésszegésnek minősülhet.
Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Ezt azért tartalmazza a Ptk., mert az átadás–átvételi eljárás általában hosszabb időt vesz igénybe. Így előfordulhat, hogy hiába tűzi ki az átadás–átvételt a vállalkozó a szerződésben megjelölt teljesítési határidőn belülre, mire az ténylegesen lezajlik, a határidő lejár, és ő késedelembe esik. Érdemes emiatt az átadás-átvételre olyan időpontot jelölne meg, ami biztosítaná, hogy az eljárás befejeződik a teljesítési határidő lejártáig. Az átadás-átvétel időtartama legfeljebb harminc nap lehet.
