Évente kétezer egészségügyi dolgozó, köztük közel ezer orvos hagyja el Magyarországot, és fogadtatja el diplomáját vagy képesítését külföldön, és a magyarok közel fele kezeltetné magát külföldön, ha komoly betegséget állapítanának meg nála. Akik viszont ezt nem tudják megengedni maguknak, illetve idős korukra állandó vagy rendszeres gondozásra szorulnak, egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben, ugyanis egyre nehezebb szakképzett ápolót találni.
2016-ban a KSH adatai szerint már több mint 2 millió 60 év feletti ember él Magyarországon, az ő eltartottsági rátájuk pedig meghaladja a 25 százalékot, tehát 3 dolgozóra jut egy nyugdíjas. Előreláthatóan ez a szám 50 év múlva 1 az 1-hez lesz. Az egyedül élő időskorúak száma rendkívül magas itthon: a 60 és 69 éves kor közötti emberek 24,4 százaléka özvegy, ami 47 százalékra ugrik 70 és 79 éves kor között. A 65 és 69 év közötti férfiak 29,2 százaléka enyhén, 16,9 százaléka pedig súlyosan korlátozott mindennapi életvitelét tekintve. A nőknél ez a mutató 35,9 és 13,3 százalék. Ők azok, akik teljes vagy részleges gondozásra szorulnak, amit sok esetben családjuk vállal. Az időskorúak számát és arányát tekintve hazánk tehát az idősödő társadalmak közé sorolható. Egyre több idős állampolgárt kell eltartania a dolgozó korosztálynak, és az európai átlaghoz képest Magyarországon sokkal kevesebb idős ember költözik otthonokba időskori ellátás céljából, így általában családját terheli az a plusz költség, amit az időskori gondozás magában foglal.
Drágult az otthoni gondozás
A Magyarországon dolgozó szakképzett ápolók száma folyamatosan csökken, mert sokan inkább külföldön vállalnak munkát a hazai bérek többszöröséért. Ma majdnem másfélszer annyiba kerül magángondozót fogadni, mint 5 évvel ezelőtt. Óránként akár 2000 forintot is elkérhetnek, és az online álláshirdetések alapján közel 1000 idős keres gondozót maga mellé 8-tól akár 24 óráig terjedő felügyeletre (ami a valóságban ennek többszöröse is lehet). A bérezés alsó határa átlagosan havi nettó 180 ezer forint, de van, hogy 310 ezer forintot is fizetnének a gondozónak.
Amennyiben valaki rászorul az eltartásra, a Ptk. értelmében gyermeke köteles segítséget nyújtani számára ezen a téren – ha megteheti. Ez nemcsak jelentős anyagi, hanem egyéb terheket jelenthet a család számára, úgymint a családon belüli láthatatlan munka, azaz minden olyan munka, amelyért nem jár anyagi vagy társadalmi elismerés. Azonban a 24 órás felügyelet biztosítását a legtöbb család nem tudja megoldani, sőt, sok esetben a gondozást betölteni hivatott rokon külföldön él. 2015-ben közel 33 000 magyar távozott külföldre, 44 százalékuk 30 év alatti fiatal volt, 75 százalékuk pedig nem érte el a 40 éves kort.
„A fentiek alapján sajnos elég sokunknak kell számolnunk azzal, hogy idős korunkra lesz olyan időszak, amikor már csak részlegesen vagy egyáltalán nem tudjuk ellátni magunkat. Amennyiben nem készülünk fel erre az időszakra időben, akkor nagy esély van rá, hogy anyagilag és egyéb módon is családunktól, gyermekeinktől leszünk kénytelenek függeni. Ezt megelőzendő, érdemes időben valamilyen öngondoskodási formába fektetni, hogy biztosítsuk mind saját magunk, mind pedig gyermekeink nyugodt és gondtalan jövőjét” – mondta el Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója.
