Minden év októberének utolsó vasárnapján – idén október 28-án – az órák hajnali 03:00 óráról 02:00 órára történő visszaállításával térünk át a normál – a köznyelvben télinek hívott – időszámításra. Ekkor a helyi idő visszaáll az időzóna csillagászati idejére. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. adatai alapján egy vidéki nagyváros éves villamosenergia-fogyasztását spórolhatta meg az ország a most záruló nyári időszámítással. A vasárnaptól alkalmazott normál időszámítás 2013 márciusának utolsó vasárnapjáig – jövő év március 31-ig – tart.
Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 20 és szeptember 22 – azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség – között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak – a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.
– A vállalat által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30–40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját, azaz fejenként hatszáz forintot takarítunk meg ezzel az akcióval. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk, ezzel redukálva szén-dioxid lábnyomunkat – nyilatkozta Bertalan Zsolt, a MAVIR ZRt. vezérigazgatója.
A MAVIR szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, melyekből megállapítható, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően látványosan változik, méghozzá csökken az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni tavaszi időszakot összehasonlítva, napi 1,5 - 3 százalékos, mintegy 2000-4000 MWh fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Az Európai Unió kimutatásai alapján az energia-megtakarítás mellett, több szabadidőt, több turisztikai bevételt és kevesebb közúti balesetet jelent a nyári időszámítás.
Honnan jött ez az egész?
A nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését.
A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia „dupla nyári időszámítás”-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával.
Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.
Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart).
2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat. Amerikában November első vasárnapján állítják át az órát téli időszámításra. Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.
