A világgazdasági dinamika a nemzetközi prognózisok szerint 2016-ban valamelyest gyorsul az előző évihez képest, de egyrészt elmarad a korábbi előrejelzésektől, másrészt a GKI megítélése szerint ennek megvalósulása bizonytalan. Németország lokomotív-szerepe gyengül. A globális gazdasági növekedés negatív kockázata az amerikai Fed irányadó kamatlábának emelése (dollárerősödés, az eladósodott fejlődő országok GDP-dinamikájának további lassulása, esetleges adósságválsága). A menekültválság konfliktust okoz az EU-tagországok között, érdemi döntések és magatartás hiányában visszavetheti az EU fejlődését. A gazdasági várakozások ennek ellenére az EU-ban és Magyarországon is viszonylag optimisták.
Magyarországon az elmúlt hónapokban folytatódott a piacgazdaság lényegét és a hatalommegosztás intézményrendszerét kiiktató „magyar modell” – a kedvezményezett üzleti csoportok számára jövedelem-átrendezés céljából történő – felépítése. Új, az eddiginél is élesebb szakaszába lépett az EU-ellenesség. Ismét látványossá vált az Egyesült Államokkal való nézetkülönbség. Noha a külső és belső egyensúly évek óta és várhatóan 2016-ban is kedvezően alakul, az ország felminősítése – többek között a gazdaságpolitika nem kellő hitelessége miatt – egyelőre elmaradt. Így a bankokkal való részleges kormányzati kiegyezés várhatóan új lendületet kap, de az MNB egyre erőteljesebb, konkrét célokat előtérbe helyező beavatkozása mellett. A kiszámíthatatlan, korrupciógyanús befektetési környezet, a perspektíva hiánya azonban elijeszti a tőkét is és a munkaerőt is. Mindez behatárolja a kormányzat gyorsítási törekvéseinek eredményességét.
Döntő mértékben az EU-források régióban kiugróan magas beáramlásának köszönhető a 2013-15-ös magyar növekedés-gyorsulás, a devizatartalékok emelkedése, ezzel összefüggésben a devizahitel-probléma megoldhatósága, sőt, még a kamatcsökkenés jó része is. Nem a „magyar reformok működtek”, hanem a beáramló 30 milliárdnál is több euró. Ez járul hozzá ahhoz is, hogy a gazdasági növekedésnek 2020-ig (!) már nem elsősorban egyensúlyi és pénzügyi akadályai vannak, hanem főleg bizalmi-előreláthatósági korlátai. Más kérdés, hogy a rendkívül kedvező makrogazdasági (egyensúlyi) hatások mellett a támogatások felhasználásának mikrogazdasági hatékonysága – jórészt az elképesztő korrupció miatt – borzalmasan alacsony.
A beruházások a 2013-2014. évi gyors, átlagosan 8%-os növekedés után idén stagnálnak, jövőre mintegy 5%-kal visszaesnek. Ennek fő oka az EU forrásokból megvalósított és az autóipari fejlesztések kifulladása. A befektetési hajlandóság alacsony, a vállalkozások túlnyomó része egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A beruházási ráta 2014-ben 21,7% volt, ami idén 21,1%-ra, 2016-ban 19,6%-ra, igen alacsony szintre csökkenhet. Jövőre az EU-támogatások kifutásával a régió több országában is csökken a beruházás, de a visszaesés messze nálunk a legmélyebb, miközben a lengyel és a román dinamika – hála az üzleti szektornak - 4-5% körüli.
A magyar gazdaság a 2014. évi, 3,7%-os növekedés után idén lassuló pályára került. Ez nem meglepetés, mivel a tavalyi gyors növekedés alapvetően átmeneti tényezőknek (így az EU-támogatások tetőzésének, a választási évvel összefüggő fogyasztás-élénkítésnek, a kiváló mezőgazdasági termésnek és a korábbi autóipari beruházásoknak) volt a következménye. Mindebben 2016-ban nem várható kedvező fordulat, az EU-támogatások apálya mellett az üzleti szféra beruházási hajlandósága is gyenge marad, a fogyasztás bővülése viszonylag gyors, de nem gyorsuló, az export bővülésének üteme csökken, a mezőgazdasági termelés bővülése pedig átlagos időjárás esetén nem lesz kiugró. Az ipari növekedés érezhetően lassul, az építőipar stagnál, a kiskereskedelmi forgalom inkább csak statisztikailag (a fehéredés bázisba kerülésével) fékeződik. Végeredményben 2015 egészére 2,7%-os, 2016-ra pedig 2,3%-os gazdasági növekedés prognosztizálható. Ez egyben azt jelenti, hogy a GKI a szeptemberi előrejelzéséhez viszonyítva 0,3 százalékponttal megemelte 2016. évi növekedési előrejelzését, mindenekelőtt a gyenge idei mezőgazdasági teljesítmény okozta bázishatás és a bankadó-csökkentés enyhe pozitív hatása következtében.
Idén tovább csökken a vállalati és a lakossági hitelállomány. 2016-ban megindulhat a vállalati hitelállomány szerény emelkedése, a lakosság esetében azonban inkább csak a lakáshiteleknél várható bővülés. A jegybank által a piaci alapú vállalati hitelezés élénkítése érdekében hozott intézkedések elsősorban tüneti jellegűek, mivel nem terjednek ki a valódi, a magyar modellből adódó okokra. Az előbb-utóbb bekövetkező kamatemelési periódus kockázatokkal fog járni.
A GKI megítélése szerint a 2015-re előirányzott 2,4%-os GDP-arányos államháztartási deficit elérése valószínű. A legfontosabb kockázatot az esetleg elmaradó EU-s fejlesztési forrásokat helyettesítő költségvetési kiadások jelentik. A 2016-ra tervezett 2%-os GDP-arányos deficit megvalósulása viszont valószínűtlen. A nyár elején elfogadott költségvetést megalapozó makrogazdasági pálya ugyanis túl optimista, emellett a tervezetthez képest egyes adóbevételek kiesése, más kiadási tételek növelésének szükségessége látszik. Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta évről évre egyre nagyobb többletet mutat, 2016-ban azonban az EU-transzferek csökkenése miatt várhatóan csökken (8-ról 7 milliárd euróra). A magyarországi tőkeállomány 2009-től kezdve a nemzetközi mozgások – működőtőke-import és export - eredőjeként lényegében csak a bankszektor kényszerű feltőkésítésének mértékében változott, ami a hazai befektetési környezet kemény kritikája.
Az idén stagnáló árszínvonal után jövőre 1,7%-os infláció várható. Az MNB láthatóan egyre rövidebb pórázon tartja a bankrendszert, ezzel jórészt semlegesítve a bankadó-csökkentés mozgástér-növelő hatását. Így aztán nem sok remény lehet a hitelállomány növekedésére. A GKI előrejelzése szerint az alapkamat – az MNB céljával összhangban – 2016 végéig nem változik, az euró árfolyama pedig a 2015. évi 310 forint után jövőre éves átlagban 320 forint körül lesz.
