Egyre súlyosabb mérteteket ölt a hazai munkaerőhiány. Az IT-szektor ilyen problémáiról sok szó esik, ahogy a mérnökhiányról is, de korántsem csak ezeken a területeken van probléma, szinte minden országrészben és minden iparágban küzdenek a komoly kieséseket okozó hiánnyal. A probléma annyira égető, hogy például a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) például egész évben a munkaerőhiány problémájával foglalkozik.
Közlésük szerint számos felmérés igazolja, hogy a megyében jelentős a beruházási igény, közel 5000 új dolgozóra lenne szükség. Ezt a humánerőforrás bővítést már nem tudják a cégek megoldani a környező településekről, megyékből. Sőt az iskolarendszerből kilépők száma sem tudja fedezni a létező munkaerőhiányt. Többségében szakképzett emberekre, gyártósori összeszerelőkre és betanított munkásokra van szükség. A növekvő szakemberhiányra hosszú távon a kamara, különböző pályaválasztási programokkal kínál megoldást, melyben a hiányszakmák felé orientálja a diákokat. Szinén hosszú távú megoldást kínálnak a városi foglalkoztatási paktumok, melyben a munkaerőpiacról kiszorult emberek átképzésével vagy továbbképzésével, illetve a foglalkoztatókhoz való közvetítéssel igyekeznek enyhíteni a problémát. Rövidtávon viszont csak egy megoldás létezik, a külföldi munkavállalók alkalmazása – mondta az ukrán munkások behozataláról szóló rendezvényen File Sándor gazdaságfejlesztési igazgató.
Ukránok jöhetnek
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tavaly nyári javaslatában már szerepelt az az ötlet, hogy a pillanatokon belül súlyos veszteségeket okozó munkaerőhiányt "kulturálisan beilleszthető", külföldről érkező munkaerő bevonásával kellene orvosolni – többek között. Ők az ukrán munkavállalók lehetséges bevonását említették, a javaslatban a lengyelországi példára hivatkozva, ahol 1 millió ukrán vendégmunkás dolgozik, népességarányosan 250.000 munkavállalóval számoltak.
És, hogy miért éppen ukránok? Az uniós munkavállalók az alacsony bérszínvonal miatt biztosan nem motiválhatók a magyarországi munkavállalásra, az ukrán viszonyokhoz képest viszont a magyar bérek jónak tűnnek. Ráadásul Ukrajnából viszont a háborús helyzet miatt különösen szívesen jönnek Magyarországra dolgozni az emberek, akik egy része még a nyelvet is ismeri többé-kevésbé.
Hiába a kormány bevándorlás ellenes retorikája, egy nappal később Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter s arról beszélt, hogy szükség lesz a külföldi munkavállalókra a munkaerőhiány leküzdéséhez. Bár 2017 január végén ismét azt mondta, hogy elsősorban az országion belüli mobilitás növelésével szeretnék orvosolni a munkaerőhiányt, szinte titokban a kormány ősszel törvénymódosításokkal könnyítette meg az ukrán, valamint szerb és fehérorosz munkavállalók hazai helyzetét - miközben dübörgött a bevándorlásellenes kampány.
Július óta az újonnan létrehozott "szomszédos ország állampolgára" kategóriában tartoznak, ami kedvezőbb helyzetbe hozza őket a munkavállalásnál más országból érkező bevándorlókhoz képest. A Heti Válasz akkori cikke szerint először lehetővé tették, hogy ukrán állampolgárokat közmunkásként alkalmazzanak, 2016 februárjától tartós munkavégzés esetén a vendégmunkások CSOK-ot is igényelhetnek, július óta harmincról 10-15 napra rövidítették az ügyintézési időt a munkavállalási engedély esetén, sőt, azóta van egy szabály, amely alapján hiányszakmákban már nincs is szükség munkavállalási engedélyre.
Mégsem jönnek tömegével a külföldi munkások, legalábbis az építőiparban még nem érzik az előrelépést. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint az ok, hogy "hiányzik a jó, vagyis vonzó országreklám, az érintettek még aligha tudják, hogy itt tárt karokkal várják őket" - nyilatkozta a Világgazdaságnak.
Azért vannak már konkrét vállalati tapasztalatok is az ukrán munkavállalókkal kapcsolatban. A Samsung jászfényszarui gyárában nyár vége óta 100-150 vendégmunkás dolgozik a hírek szerint, de Jász-Nagykun-Szolnok megyében máshol is sokan dolgoznak, ezért a HKIK mostani fórumára onnan hívott vállalatvezetőket, hogy átadják a tapasztalataikat. A tapasztalatok szerint, bár a munkáltatónak kell költségekkel számolnia - például szállást biztosítania, cserébe jól dolgozó, motivált munkaerőt kap.
Bátonyi Attila a Jász-Plasztik Kft. gyárigazgatója elmondta, cégük közel 200 külföldi munkavállalót alkalmaz akkumulátor gyárban és fröccsöntő üzemében. A vállalat hosszú távú terveit is jól mutatja, hogy dolgozókat 3 ágyas kollégiumi apartmanokban szállásolják el, valamint megvásároltak egy laktanyát, ahol 84 lakást és egy óvodát is építettek határon túli dolgozóik számára. A nyelvi nehézségeket külföldi adminisztrátorokkal oldják meg, és továbbra is folyamatosan toboroznak Kárpátalján. A gyárigazgató kiemelte, az ukrán munkavállalók könnyen beilleszkednek, hozzáállása példaértékű, szakértelmük kiváló, a fluktuáció alacsony, és szeretnek hazánkban élni, dolgozni. (A magyarokkal sok esetben épp a motiválatlanság a gond - ld. keretes írásunkat.)
Wagner Róbert a Carrier CR Magyarország Kft. HR vezetője hasonló tapasztalatokról számolt be hűtőüzeme területén. Ők csakis fémipari szakmunkásokat foglalkoztatnak, minden dolgozóval maximálisan meg vannak elégedve szakértelmüket és munkakultúrájukat is figyelembe véve.
Az ukrán munkavállalók megbecsülik az itteni munkahelyeket, szakképzettek és jól dolgoznak. Sokszor fiatal párok érkeznek és tervezik a magyarországi letelepedést – hangsúlyozta Puskár Szabolcs, a munkaerő közvetítéssel foglalkozó a HSA Kft. kiemelt partnerkapcsolati vezetője.
A magyar dolgozóknak nem jó
A program segít a cégeken, de nem kedvez a magyar munkavállalóknak Kordás László a Magyar Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint, aki az ATV-ben arról beszélt, az, hogy az ukrán vendégmunkások számára vonzó a 120 ezer forintos fizetés, a 800-1000 forintos órabér (amiért a magyarok a tapasztalatok szerint már nem végeznek nehéz fizikai munkát), lenyomja a fizetéseket. Véleménye szerint ezek az emberek nem Magyarországot tartják célországnak, hanem tovább szeretnének menni Nyugat-Európába. Hozzátette, a magyar munkavállalók motivációját kellene inkább erősíteni béremelésekkel és olyan képzésekkel, „amit a munkavállaló elvár”.
