A pénz égetése többé már nem cél, mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A korábbi időszakban a legfontosabb cél a pénz kifizetése volt, ennek azonban vége.
Fontos jelzést tett Lázár arra, amikor az önkormányzatok forrásfelhasználási hatékonyságát, illetve kockázatait taglalta, hogy a kormány hajlandó elvenni forrást a Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretéből (1200 milliárd) a GINOP felé azért, hogy még több forrás kerüljön a kkv-khoz. Ez új elem, erre eddig nem tett még jelzést a kormány.
Nem hoztak, vittek
A sok szakember által hangsúlyozott okok mellett – hogy a továbbiakban valószínűleg e nélkül kell túlélnie a magyar gazdaságnak – Lázár azt mondta, ez tulajdonképpen a mi pénzünk, nem is az Unióé. Az ország számára elérhető 12.000 milliárd forintban benne van az önerő, benne van a Magyarország által az Unió költségvetésébe befizetett 3000 milliárd. Összességében 4-5000 milliárd forinttal számol, ami tényleges fejlesztési támogatás.
„Brüsszel szándékosan állít fel bürokratikus akadályokat, hogy nehezítse a pénzhez való hozzáférést” – mondta Lázár. Már önmagában a versennyel, közbeszerzési szabályokkal megakadályozzák, hogy a pénz nagyobbik része Magyarországon maradjon és a patrióta gazdaságpolitika jegyében magyar vállalatokhoz kerüljön. „Ez a pénz nem a Bizottságé, hanem a mienk. Nem ajándék, a gazdasági szuverenitásunk korlátozása komoly ár azért, hogy ehhez hozzáférjünk” – tette hozzá.
Még mindig nem kaptak eleget a nagyok?
A K-Monitor friss elemzése 4 magyar vállalkozót emel ki, akik jelentős összegekhez jutottak ebből a forrásból az elmúlt években – idézte Lázár, aki szerint az említetek az összes forrás 1-4%-át kapták, ami szerinte kevés – az egész nemzeti nagytőkének többet kéne kapnia. Valójában azonban – véleményünk szerint – hiba lenne összemosni a teljes magyar nagyvállalati szektort a négy, kiemelkedően sikeres vállalkozással. Ha 1-4 százléknyi pályázati forrás 4 ember kezében összpontosul, az komoly problémának tekinthető.
Mi lesz 2020 után?
Forrás van, de nem tudjuk, hogy lesz-e – hangsúlyozta Lázár. Most már úgy gondolja, szemben a korábbi álláspontjával, hogy valamilyen támogatás lesz 2020 után is, de nem közvetlen fejlesztési támogatás. Hanem sokkal innovatívabb és kreatívabb megoldásokat vár majd el az Unió.
Az államreform és bürokráciacsökkentés fontos eszköz a változtatásban, ezért jut majd 300 milliárd forint az államigazgatás digitalizálásra – ez lesz az eszköze annak, hogy az állam foglalkoztatási költségeit csökkentsék és megkezdjék a 150-200.000 fős leépítést. A jó felhasználás emellett csökkenti a bürokrácia mértékét is. Nem azért kell átszervezni, mert ma erre szükség van, hanem a holnap miatt – mondta Lázár. Hozzátette, nagy viták lesznek a k+f körül például, hiszen az ilyen források nagy része az előző ciklusban bérfejlesztésre ment el, aminek semmi köze hozzá – mondja Lázár.
Ha valamit nem tudsz megszüntetni, állj az élére – mondta kérdésre válaszolva Lázár János a pályázatírókkal kapcsolatos viták és engedmények kapcsán. „Két évig küzdöttem ellenük, de ha nem lehet nélkülük, akkor működjünk együtt velük”- fogalmazott a miniszter.
Ezzel kapcsolatban a konferencia korábbi kerekasztal beszélgetésén Csepreghy Nándor miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, a költségvetési körbe tartozó pályázatoknál nem használhatják a pályázatírók segítségét az állami szereplők, mert ott fontos, hogy ezt saját hatáskörben meg tudják oldani. „A piaci szereplőknek nem tudjuk és nem akarjuk megtiltani”, fogalmazott, de maximálták projektarányosan 2,5%-ban az erre elszámolható összeget, amivel a piacot akarják tisztítani. Véleménye szerint a korlátozás indokolt, mert ha a pályázatírók munkája tényleg megéri, akkor a cégek akkor is meg fogják fizetni, ha nem a pályázat keretéből elszámolható.
Ugyanitt a szakmai képviselője azt hangsúlyozta, kell közvetítő csatorna a szív és a végtagok között – ezt pedig a pályázati projektmenedzserek jelentik. E nélkül nem tudjuk biztosítani az EU által kötött pénzfelhasználást, ehhez kellenek a hiteles projektmenedzsment szervezetek. A 2,5%-os limit nagyon alacsony limit, az USA-ban 20% körül számolják egy projekt menedzsment költségeit, de az EU-ban is 12% körül számolnak vele átlagosan – hangsúlyozta a szakember.
3000 milliárd forintnyi pályázat hozzáférhető most 130 pályázati ablakon keresztül, a fejlesztési ciklus 3. Évében vagyunk, nincs mire várni – hangsúlyozta. Ugyanakkor a pályázatok kiírása szintén vitás kérdés. Sokan automatizmusokban gondolkodnak: ami korábban működött, az legyen ugyanúgy. Szerinte viszont ezek nem szolgálják a versenyképességet. Ezért egyes pályázati kiírásokon akár hónapokig megy a vita, hogy hogyan legyen pontosan.
Már most vannak rossz kompromisszumok az új ciklusban, például az önkormányzatok bevonása a gazdaságfejlesztési forrásokba – közölte Lázár, aki nem látja, hogy hogyan lesz az önkormányzatoknak juttatott pénzből vállalkozásfejlesztés. Ha nem lesz, akkor a területfejlesztési OP-ből fognak átcsoportosítani.
A kkv-k számára jelentős változtatás, hogy a támogatási összeg 50%-át le lehet hívni a támogatási szerződés megkötésekor. A miniszter elmondása szerint ez komoly vitát váltott ki a saját emberei körében is, sokan attól félnek, a cégek egyszerűen lelépnek ezzel a pénzzel. Másfél éves küzdelem után döntöttek a változtatásról, de lehet, hogy nem is lesz tartós: mint Lázár mondta, lehet, hogy már fél év múlva szigorítani kell ezt a rendszert.
Egy tegnapi kormányhatározat szerint új pályázati értékelési rendszert kell kidolgozni április 15-ig. Az első elvárás, hogy pályázatot értékelni csak állami tisztviselő jogosult, 3000 ember végzi, kiszervezés nem lesz. Ez cél, amit most jogi keretbe kell illeszteni. Cél az is, hogy nyilvános értékelői szaknévsor kerüljön létrehozásra. Minden pályázatnak 2 értékelője kell, hogy legyen, ez a hivatali kötelezettség mellett ellátott plusz megfizetett tevékenység lesz – a cél mindenekelőtt Lázár elmondása szerint, hogy átláthatóbb és számon kérhetőbb értékelési rendszer jöjjön létre. "A könnyű pénzeknek vége, ez biztos" - mondta Lázár János.
