Oroszország csütörtökön intézkedéseket rendelt el az Oroszország ellen szankciókat alkalmazó országokkal szemben. Dimitrij Medvegyev miniszterelnök bejelentette, hogy teljes embargót vetnek ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egy évre vonatkozik. Oroszországba tavaly mintegy 70 milliárd forint értékben exportált Magyarország mezőgazdasági termékeket, ami a 24 200 milliárd forintos teljes magyar kivitel 0,3 százalékát teszi ki. (Szerencsére még nem volt átütő sikere Oroszország irányába a keleti nyitás politikájának.)
Nem lesz jelentős hatása, de azért megérezzük
Nem lesz jelentős hatása a magyar gazdasági növekedésre az Oroszországba irányuló élelmiszerimportra kivetett tilalomnak makrogazdasági elemzők szerint. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint mintegy 0,2 százalékponttal vetné vissza a hazai össztermék (GDP) növekedést éves szinten, ha teljesen megszűnne a mezőgazdasági termékek kivitele Oroszországba. Az elemző szerint azonban a várható hatása ennél kisebb lesz, mivel ezeket a termékeket más piacokon vagy belföldön van esély még értékesíteni.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője rámutatott: az importtilalom nem jó hír, de nem valószínű, hogy önmagában a magyar növekedési kilátásokat jelentősen visszavetné. Elmondta: a magyar exportban a jármű- és feldolgozóipari termékek kivitele foglal el nagyobb súlyt, de az élelmiszerexport is viszonylag jelentős. Az embargó az exporttöbblet további bővülését visszavetheti, de a GDP növekedés számottevő lassulásával nem kell számolni - tette hozzá.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén mintegy 0,1-0,2 százalékpontos GDP-csökkenést jelez előre az évre, ha az Oroszországba irányuló teljes mezőgazdasági kivitel kiesik. Véleménye szerint fontos az orosz piacnak való kitettség, egyes szektoroknak fájni fog a kiesés, de nem veszélyezteti a magyar növekedési számokat.
A magyar halágazatot nem befolyásolják az orosz szankciók
A magyar halágazatot nem érintik az élelmiszerimportra kivetett orosz tilalmak - mondta Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. elnök-vezérigazgatója. A Magyar Haltermelők Szövetségének volt alelnöke az MTI-nek elmondta: a magyar halászok és horgászok éves szinten 12-15 ezer tonna édesvízi halat termelnek, amelynek 20-25 százaléka megy a nemzetközi piacokra, jelentős része Romániába és nyugat-európai országokba.
Oroszország csütörtökön intézkedéseket rendelt el az Oroszország ellen szankciókat alkalmazó országokkal szemben. Dimitrij Medvegyev miniszterelnök bejelentette, hogy teljes embargót vetnek ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermékek behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egy évre vonatkozik.
Baromfi Termék Tanács: fájni fog a tilalom
Az Oroszország által bevezetett korlátozó intézkedések a magyar baromfi ágazatban működő cégeket több ok miatt is érzékenyen érintik, a közvetett hatások lesznek a legerősebbek - vélekedett Bárány László, a Broilerszövetség elnöke, a Baromfi Termék Tanács (BTT) volt elnöke.
Bárány László szerint a magyar baromfitermékeknek az orosz piacról a tilalom miatt kiszorult termékekkel kell majd versenyezniük az unió piacán - így belföldön is - és a harmadik országokban egyaránt, hiszen az embargó miatt piacot keresnek majd maguknak. Ez igen jelentős versenyt, esetenként hátrányt jelent a magyar termékek számára. A szakember jelezte: a brojlercsirke kivitele Oroszországba nem jelentős, viszont a magyar kacsa-, a liba-, valamint pulykahúst, amelynek exportja nagymértékű, közvetlenül is rendkívül kedvezőtlenül érinti a tilalom.
Az elnök utalt rá: csütörtökön éppen orosz vevőivel tárgyalt, amikor értesült az orosz korlátozó intézkedésekről. A nála tartózkodó orosz üzletemberek szerint az egyes államokkal szembeni tényleges embargós intézkedéseket az adott ország Oroszországgal szembeni megnyilvánulásai határozzák majd meg. Arról is beszéltek, hogy az embargós intézkedések miatt kieső élelmiszerek egy részét Oroszország várhatóan Dél-Amerikából pótolja. Ezért előreláthatólag például Brazília, Argentína és Chile vámmentességet kap a hazájukba szállított élelmiszerekre. A hiányzó áruk egy részét pedig Oroszország maga termeli majd meg, így például a csirkehús egy részét, mivel az idei orosz gabonatermés jobb lett a vártnál.
Tej terméktanács: közvetett veszélye van a szankcióknak
A tej terméktanács szerint a magyar tejtermelőknek nem közvetlenül az orosz szankciók, hanem azok várható közvetett hatásai jelenthetnek veszélyt. A közvetett veszélyt az unióban ragadó termékek jelentik, amiket dömpingáron is jobban megéri eladni, mint kidobni, ami jelentős problémát okozhat - mondta Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. A pontos jogszabály még nem ismert, így az érintett termékek köre sem egyértelmű.
Ismertetése szerint a magyar-orosz viszonylatban a tejtermékkivitel nem jelentős. Mennyisége évente mindössze 50-100 tonna között alakul, ami értékben csupán néhány százezer euró, tehát így vizsgálva "nincs nagy probléma".
Hozzátette: ha úgy nézzük, hogy a lengyel-holland-német sajtok bennragadnak az unió piacán, akkor az olyan nyomást, dömpingárat okozhat, ami gondot jelent. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy akár átcímkézett termékek is megjelennek a piacon, amit eredetileg az orosz piacra szántak. A veszteség csökkentése érdekében ezeket a termékeket elláthatják az összetételtől függetlenül akár egy olyan címkével, ami Magyarországon is jó, ebből a szempontból a magyar hatóságoknak résen kell lenniük.
FruitVeB: nem meghatározóak a szankciók
A FruitVeB zöldég-gyümölcs szakmaközi szervezet szerint a magyar zöldség- és gyümölcságazatra nincs meghatározó hatásuk az Oroszország által életbe léptetett szankcióknak. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi szervezet (FruitVeB) elnöke szerint Magyarországon a gazdák 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt állítanak elő, a termelés 5-7 százaléka irányul az orosz piacra az elmúlt évek adatai alapján. Ennek értéke nagyjából 15-20 milliárd forint éves szinten, termésmennyiségtől függően. Ebből a szempontból a jelenlegi termelést meghatározóan nem érinti, "nem dönti be" az életbe léptetett szankció - mondta.
A nyugati élelmiszerimportra bejelentett orosz embargó legnagyobb vesztese valószínűleg maga Oroszország lesz - jósolták csütörtöki helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson közös tanulmányában azt valószínűsítette, hogy az embargó legjelentősebb oroszországi hatása a magasabb infláció lesz.
A két szakértő kimutatta, hogy Oroszország tavaly 25 milliárd dollár értékben importált a tilalmi listára felvett élelmiszerekből, és ebből 9,5 milliárd dollárnyit vásárolt az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól, Norvégiától, Kanadától és Ausztráliától. Ezt alapul véve a Capital Economics két közgazdásza úgy számol, hogy a tilalmi intézkedéstől érintett importmennyiség a teljes orosz inflációs kosár 2 százalékát teszi ki. Az orosz kormány arra számít, hogy majd a helyi termelők kitöltik az embargó teremtette ellátási űrt, ám a korábbi importtilalmi intézkedések tapasztalata alapján ez "nem szokott megtörténni", ehelyett rendszerint az árak emelkednek az ellátási feszültség hatására - hangsúlyozza csütörtöki londoni elemzésében Shearing és Jackson.
A két közgazdász felidézi, hogy a litván tejtermékek importjára elrendelt tavalyi orosz tilalom után Oroszországban 20 százalékkal emelkedett a tej kiskereskedelmi ára. A mostani orosz embargó azonban sokkal több országra terjed ki, és ésszerű az a feltételezés, hogy a tilalomtól érintett élelmiszerféleségek kiskereskedelmi ára 25 százalékkal fog emelkedni. Ilyen mértékű áremelkedés 0,5 százalékponttal emelné az éves oroszországi inflációt, ám ha az embargólistán szereplő termékek árai megkétszereződnek, az már 2 százalékpontot adna hozzá az inflációs ütemhez a Capital Economics szakértőinek számításai szerint.
Az európai uniós gazdaságokra gyakorolt hatás ugyanakkor valószínűleg csekély lesz. Az EU-országok évente hozzávetőleg 7 milliárd dollár értékben exportálnak olyan élelmiszerféleségeket Oroszországba, amelyeket az orosz kormány importtilalommal sújtott; ez az EU összesített hazai össztermékének (GDP) nem egészen 0,05 százaléka, és az EU teljes exportjának 0,1 százaléka - áll a Capital Economics csütörtöki elemzésében.
Az EU-gazdaságok közül messze a legnagyobb mértékben Litvánia szenvedheti meg az orosz importembargót, a tilalmi listán szereplő termékek Oroszországba irányuló litván exportjának éves értéke ugyanis a litván GDP 2,5 százalékával egyenlő. Mindazonáltal van ok annak feltételezésére, hogy az orosz embargó nem okoz olyan súlyos kárt a litván gazdaságnak, amilyenre a számokból következtetni lehetne. A litván exportőrök egyrészt más piacokon is értékesíthetik termékeiket, másrészt az Oroszországba irányuló litván export jelentős része tranzitárunak tűnik, Litvánia ugyanis nagy mennyiségben importálja ugyanazokat az élelmiszerféleségeket, amelyeket az orosz piacra exportál. A Capital Economics londoni elemzői szerint mindebből arra lehet következtetni, hogy az élelmiszerimportra kirótt orosz embargó legfőbb vesztese maga Oroszország lesz.
Gyatra az elosztórendszer, rossz az infrastruktúra
Hasonló következtetésekre jutott csütörtöki elemzésében Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza. A szakértő szerint is elsősorban az infláció meglódulásától kell tartani, tekintettel arra, hogy az élelmiszerek összességében az orosz inflációs kosár harmadát teszik ki, és az orosz mezőgazdaság élelmiszertermelő ágazata még mindig "fényévekkel" jár a nyugati agrárszektorok mögött. Ash szerint ennek alapján valószínű, hogy az orosz mezőgazdaság nem lesz képes az ellátási oldalon gyorsan reagálni az importkiesésre. A Standard Bank londoni szakértője szerint az orosz élelmiszertermelő szektor továbbra is mélységes szerkezeti problémákkal küszködik. A termelői szintet jellemző hatékonysághiányhoz gyengén funkcionáló termőföldpiac, nem megfelelő szerkezetű ipari háttér, és a gazdaságok szintjén a szervezett együttműködés hiánya járul.
A tároló, az elosztó, a terményszárító és a szállítási rendszerek állapota is gyatra, és emiatt hatalmas mennyiségű termény vész kárba, e hiányosságok felszámolása pedig jelentős beruházásokat igényelne. Mindez arra vall, hogy Oroszországban jelentősen növekedni fognak az élelmiszerárak, és ennek nyomán a teljes kosárra számolt infláció is. Az orosz jegybank erre kamatemeléssel lesz kénytelen reagálni, ami viszont visszaveti a beruházásokat és a növekedést - jósolta csütörtöki elemzésében a Standard Bank londoni főközgazdásza.
