Ukrán válság cikkek
Ne hagyjuk magunkat behülyíteni
Most, hogy a britek egy részeg angol turista kecsességével tántorognak az EXIT felirat felé, egyszerű lenne a „Mit adott nekünk az Unió” poénjával élni, ha végiggondoljuk az Európai Unióhoz csaknem napra pontosan tizenöt éve csatlakozott Magyarország helyzetét. Tény azonban, hogy Nagy-Britannia kiválásának fényében és az elmúlt években itthon is gyakran hallható „Brüsszelezéssel” érdemes szembeállítani néhány olyan dolgot, amelyet az Unió adott Európának, különösen azok után, hogy a briteket már sikerült behülyítenie a politikusoknak.
Az éhínség szélén Kelet-Ukrajna
Az elhúzódó politikai és fegyveres konfliktus egyre rosszabb helyzetbe sodorja a kelet-ukrajnai embereket: kimaradó étkezések, munkakeresés a családot hátrahagyva, hitelből finanszírozott mindennapok, vagyontárgyaik kiárusítása, haszonállataik leölése, a háztáji feladása vetőmag hiányában – szemelvények a mintegy 230 000 ott élő család napi küzdelmeiből.
Miért nem tudnak profitálni az ukrán válságból a magyar acélgyártók?
Alultőkésítettségük és egyes esetekben nem áttekinthető tulajdoni viszonyaik miatt a magyar gyártók nem tudják kihasználni a kedvező lehetőségeket, így térségünkben továbbra is elsősorban a lengyel, olasz, román, cseh és szlovák vállalatok uralják a regionális piacot.
Különadót kapnak a befektetési alapok, ötmilliárdot az OTP
Kiterjeszti a különadót a befektetési alapokra a kormány által kedden benyújtott adótörvény-javaslat. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi, mértéke 25 százalék.
Itt vannak az újabb szankciók – és nem leptek meg senkit
Megjöttek a szankciók, és nincs bennük meglepetés. A kínai pénzmennyiség a vártnál kisebb mértékben növekedett, az USA-ban kissé többen jelentkeztek munkanélküli segélyért. Közben a békefolyamat halad tovább.
Előrejelzés: jövőre is tartja az iramot a pannon puma
Az idén és jövőre a korábban vártnál lényegesen erőteljesebb három százalék körüli, azután viszont már lassuló növekedést jósoltak hétfőn ismertetett, felülvizsgált előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
Nincs döntés a szankciókról
Az EU vezetői nem hoztak döntést a szankciók tekintetében, előbb meg kell vizsgálni azok gazdasági hatásait. Nem nagyon látszik, hogy milyen új intézkedéseket lehetne bevezetni, hiszen az eddigiek sem jártak túl sok sikerrel, és ez valószínűleg nem csak Orbán Viktor véleménye.
Az ukrán válság a forintot is bedöntötte
Az ukrán események végül mégis megmozgatták a piacokat. Ennek az lett a következménye, hogy a DAX index tegnap a hétfői szintre esett vissza. A hazai deviza jelentősen gyengült és immár realitás a 317 forintos euró.
Olcsóbb lehet az élelmiszer – de nem a boltokban
A legújabb keletű Nyugat–Oroszország kereskedelmi háborúskodás jó eséllyel le fogja nyomni az árakat. Ám ha ez be is következik – figyelmeztet a FAO szakértője –, nem lesz szükségszerűen olcsóbb a kenyér vagy a hús a boltokban.
Minket is magával ránthat az ukrán káosz
Az ukrán válság hatására Közép- és Kelet-Európa a pénzügyi zűrzavar felé sodródik – állapította meg a legnagyobb globális gazdasági felmérés, amelyet negyedévente végeznek el a világ pénzügyi szakemberei körében.
Kinek fog fájni az orosz embargó?
Egy éves importtilalmat vetett ki Moszkva az uniós – így magyar - élelmiszertermékekre. A magyar termelők egy részét ugyan érzékenyen érinti az intézkedés, de összességében a gazdaság csak alig érzi meg az embargót. Az oroszok viszont sokat buknak rajta.
Kemény szavak az új ukrán elnöktől
Választottak az EU-ban és Ukrajnában is. Az USA-ban és az Egyesült Királyságban zárva lesznek ma a piacok. Az előbbi esetben a Memorial Day, utóbbi esetben a tavaszi bankszünnap miatt.
Az oroszok viszik a Krímet, a befektetők a pénzüket
A krími parlament szavaz az Oroszországhoz való csatlakozásról, míg az EU szankciókat léptet életbe. Persze ezek a szankciók valószínűleg csak a számlák befagyasztásáról fognak szólni, és az energia ellátást nem fogják érinteni.