A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett második becslése szerint tavaly 3,6 százalékkal, azaz még az előzetesen közölt 3,5 százalékosnál is nagyobb mértékben nőtt a GDP az előző évihez képest. A múlt év negyedik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérve, és 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Balatoni András, az ING vezető elemzője szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében kiemelte, hogy az idei év egészére a GDP növekedés elérheti a 2,8 százalékot. Hozzátette, a beruházások növekedése ugyanakkor nem fogja elérni a tavalyi szintet, sőt az első negyedévekben még visszaesés sem kizárt. Az elemző szerint az export folyamatosan jól teljesíthet az idei évben, míg az import a fogyasztással együtt dinamikus emelkedésnek indulhat. Közlése szerint a bővülést termelési oldalról a nagy súlyú ágazatok, azaz az ipar és a szolgáltatások húzták, és a kisebb súlyú ágazatok is jól teljesítettek: a mezőgazdaság, és az építőipar egyaránt 0,5-0,5 százalékpontot adott hozzá a növekedéshez.
Az elemző szerint egyre inkább a fogyasztás válik a belső felhasználás fő motorjává, ahogy a kormányzati beruházások hatása kifut. A rendszeres bérek 4 százalék körüli bővülése és a historikus mélyponton lévő infláció jelentős vásárlóerő-emelkedést eredményezett a háztartási szektorban, emellett a devizahitelek elszámolása is érdemben bővíti a rendelkezésre álló jövedelmet. „A háztartások optimizmusa továbbra is magas szinten áll, azaz egyre inkább be fog gyűrűzni munkaerő-piaci fordulat a fogyasztásba” – mondta.
Németh Dávid a GDP keresleti oldaláról szólva kiemelte, a beruházások önmagukban 2,3 százalékpontot jelentettek a növekedésben, a háztartások fogyasztása pedig 1 százalékponttal járult hozzá ahhoz. Az előző évekhez képest a háztartások eredménye nagyon jelentős, ezt bizonyítja, hogy a háztartások legutóbb 2006-ban tettek hozzá ennél többet a növekedéshez. Németh Dávid szerint utóbbira számítani lehetett a tavalyi kiskereskedelmi adatokból, miután a lakosság egyre többet vásárolt. A szakember a trendekről azt mondta: a beruházások nagyon lelassultak az utolsó negyedévben, így az idén sokkal kisebb szerepük lehet a fejlődésben. Ezt részben ellensúlyozhatja a háztartások fogyasztása, amely még bővülhet is 2015-ben. A termelési oldalon elképzelhető változás, a jelenlegi kilátások alapján inkább a szolgáltatások kerülhetnek túlsúlyba, az ipar pedig a második helyre szorulhat.
Összességben a szakember a tavalyinál valamivel lassabb tempóra számít az idén, az éves növekedés 2,5 százalék körül lehet véleménye szerint.
A háztartások kereslete erősödik, így a lakosság válhat a növekedés motorjává. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a beruházások volumenének bővülése 3,9 százalékra esett vissza 2014 utolsó negyedévében a korábban látott 15-20 százalékos értékekről - hívta fel a figyelmet Barczel Vivien és Ürmössy Gergely. Az EU-s források felhasználásának lassulása valószínűleg rányomja a bélyegét a beruházások dinamikájára 2015-ben, ezt a hatást bizonyos fokig ellensúlyozhatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja. A növekedés 2015-ben is folytatódhat, 2,5 százalék körül lehet - vélekedtek a szakértők.
Az MNB előzetes becslése szerint tavaly a 2013-ban látott szinten, azaz 77,3 százalékon rekedt a GDP-arányos államadósság ráta. Az előzetesnél jobb GDP adatnak köszönhetően valószínűleg egy-két tized százalékponttal csökkenhetett 2014-ben a mutató - fűzik hozzá.