Hivatalosan is recesszióban vagyunk

Egyre pesszimistában tekintenek a jövőbe a világgazdaság szereplői az Ifo német gazdaságkutató intézet augusztusi felmérése szerint - ezt mutatják várakozásaik a következő hat hónapra-, s a jelenlegi helyzet megítélése is két és féléves mélypontra zuhant, összegzi az MFB Periszkóp szeptemberi száma. A felmérések szerint április és június között nemcsak az eurózóna lassult, hanem az amerikai és a kínai gazdaság is.

GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben*

*Az előző év azonos időszakához képest

Másfél év után 2012. második negyedévében ismét csökkent a kibocsátás az euróövezetben az előző év hasonló időszakához képest, mégpedig 0,4 százalékkal. A német gazdaságot is egyre inkább magával rántja a térség romló teljesítménye: az előző negyedéves 1,2 százalék után április-júniusban már csak 1,0 százalékos ütemben bővült. Az eurózóna gazdasági szereplőinek bizalmi indexe augusztusra három éve nem látott szintre süllyedt, ami az elemzés szerint a recessziós kockázatok erősödését mutatja.

Gazdasági hangulat az eurózónában

A kelet-közép-európai régió teljesítménye vegyes: a lengyel, a román és a szlovák gazdaság 2 százalék körüli ütemben bővült 2011. második negyedévéhez képest, Magyarországon és Csehországban viszont immár egymást követően két negyedévben is zsugorodott a GDP.

Rosszul teljesítünk

Magyarországon az első negyedévi 1,0 százalékos (negyedév/negyedév) visszaesést újabb 0,2 százalékos csökkenés követte - a szezonális és naptárhatást kiszűrve -, és ezzel technikai értelemben recesszióba süllyedt a magyar gazdaság. Éves alapon a GDP 1,0 százalékkal mérséklődött a második negyedévben, s nem várható pozitív fordulat az év hátralévő részében sem a gazdasági szereplők bizalmi indexe alapján.

GDP-növekedés* Kelet-Közép-Európában (év/év)

Romló várakozások

A GKI felmérése szerint augusztusban az üzleti és a fogyasztói várakozások is kissé romlottak, s nagyon pesszimista hangulatot tükröznek, az üzleti szférán belül az ipari várakozások érezhetően, az építőipariak és kereskedelmiek ennél kevésbé lettek rosszabbak a júliusinál, a szolgáltató cégek pesszimizmusa viszont valamelyest csökkent. Az ipari bizalmi index az augusztusi csökkenéssel nagyjából a két és fél évvel ezelőtti szintjére került.

A hazai helyzetet elemezve az MFB-elemzés megállapítja, hogy romlottak a magyar ipar és az exportszektor kilátásai. A világexport ugyan júniusban 4,1 százalékos ütemben bővült az előző évhez képest, azonban a kilátások - az OECD konjunktúraindexe alapján - további lassulást vetítenek előre. A magyar külkereskedelmi szektor ennek ellenére még jól teljesített júniusban. A külkereskedelmi mérleg 2011. március óta nem látott nagyságú többlettel zárt. Ez egyrészt az export éves szintű 9,3 százalékos megugrásának, másrészt a csupán 4,0 százalékkal bővülő importnak köszönhető. Ez utóbbi elsősorban a gyenge belső fogyasztás és beruházás következménye. A feldolgozóipar csupán minimálisan, 0,8 százalékkal bővült júniusban 2011. júniushoz képest.

A feldolgozóipari termelés és a megrendelések
alakulása (év/év)

Alacsony jövőbeli dinamikát vetít előre az a tény, hogy ugyanekkor a belföldi és külföldi megrendelések éves szinten 2,6 százalékkal emelkedtek, illetve 5,4 százalékkal csökkentek. Ezt a várható tendenciát tovább erősíti, hogy a feldolgozóipari hangulatindex értéke 2009 december óta nem tapasztalt mélypontra zuhant augusztusra. Az építőipar változatlanul rendkívül gyengén teljesít: a júniusi kibocsátás volumene 11,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Továbbra is drága a hitel

A magyar vállalati szektor hitelállománya júliusban 35,8 milliárd forinttal csökkent az előző évhez képest - a régió országaiban csupán még Csehországban zsugorodott a hitelállomány éves alapon -, a forintkölcsönök állománya viszont 47,6 milliárd forinttal nőtt. Magyarországon azonban 2011 decembere óta a vállalati szektor minden hónapban több devizahitelt törleszt, mint amennyi az új hitelkihelyezések értéke.

A vállalati hitelállomány éves szintű változása Kelet-Közép-Európában

A magyar bankrendszer a hitel/betét arány 2012. június végére a 2006 eleji szintre süllyedt. A csökkenő hitelezési aktivitás szinte valamennyi kategóriában tapasztalható, 2011 vége óta a mikro- és a kisvállalati hitelek, valamint a nagyvállalati kölcsönök állománya is csökkenő pályán mozog. A magyar vállalatok versenyképességét változatlanul rontja, hogy továbbra is drágábban jutnak nemzeti valutában nyújtott banki forrásokhoz, mint régiós versenytársaik.

Növekvő infláció

A júniusi 5,6 százalékról júliusban 5,8 százalékra emelkedett a 12 havi inflációs ráta, a maginfláció pedig 5,0-ról 5,1 százalékra nőtt. A fogyasztóiár-index az adóhatástól szűrt inflációs rátát 2,3 százalékponttal haladta meg, ami azt jelzi, hogy az év eleji áfa-emelés és a gyenge forint árszínvonal-növelő hatása továbbra is erősebb a lassuló gazdasági növekedésből fakadó dezinflációs hatásnál. Éves szinten a piaci javak és az élelmiszerek drágultak átlag feletti mértékben, míg havi szinten a piaci szolgáltatások, valamint az alkohol és a dohányáruk áremelkedése húzta fel az inflációt. Az üzemanyagok ára júliusban az előző hónaphoz képest 2,5 százalékkal csökkent. A KSH adatai szerint az augusztus havi infláció 6 százalék volt.

Folyamatos reálbércsökkenés

Hiába közelíti meg, illetve éri el az 5 százalékos rátát 2011 eleje óta a bruttó bérek éves emelkedési üteme, 2012. januártól a nettó reálbérek folyamatos csökkenése tapasztalható – olvasható az MFB Periszkóp szeptemberi számában. A foglalkoztatottak száma 2012. május-július között 76 ezer fővel több volt, mint egy évvel korábban, és elérte a válság előtti szintet. A Periszkóp kedvező nyári fejleményként értékeli, hogy ebben az időszakban a munkanélküliségi ráta 2009. december után ismét 10,5 százalékra süllyedt, de ebben az időszakban mindig jóval az éves átlag alatt van a mutató (2008-ban például 7,6 százalék volt). Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a bejelentett új álláshelyeken belül a támogatott munkahelyek arányának márciusban indult csökkenése átmenetinek bizonyult viszont: részesedésük júliusra ismét 69,5 százalékra ugrott.

Zsugorodó lakossági fogyasztás

A kiskereskedelmi forgalom a második negyedév valamennyi hónapjában 2 százalék körüli mértékben zsugorodott – 2,7, 2,5, illetve 1,7 százalékos volt az éves visszaesés mértéke –, így a lakossági fogyasztás egyértelműen lefelé húzta a második negyedéves GDP-adatot. Ismét a nem élelmiszer termékek eladása esett vissza átlag feletti, éves szinten 4,5 százalékos) mértékben. A vásárlási szándék augusztusban hároméves mélypontra zuhant. A júliusi javulást követően augusztusban ismét romlott a fogyasztói bizalom, amely háromnegyed éve változatlanul alacsony szinten van.