Khan decemberben jelentette be, hogy több hatástanulmányt rendelt a brit EU-tagság megszűnésének valószínűsíthető gazdasági és üzleti következményeiről.

A Cambridge Econometrics nevű tekintélyes elemzőház a csütörtökön bemutatott első elemzésében több lehetséges forgatókönyv-változatot vizsgált. Ezek közül a legrosszabb azt feltételezi, hogy Nagy-Britanniának nem sikerül egyezségre jutnia az EU-val a brit EU-tagság megszűnése utáni időszak kapcsolatrendszeréről. E modell szerint nem jön létre szabadkereskedelmi megállapodás sem, és a kétoldalú kereskedelmi forgalomra a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép életbe, ami vámok megjelenésével járna.

A Cambridge Econometrics számítási modellje alapján ebben az esetben 2030-ig 480 ezernél több munkahely szűnne meg Nagy-Britanniában, és a brit hazai össztermék (GDP) értéke 2030-ban 3 százalékkal – 55 milliárd fonttal – lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság abban az évben az Európai Unió egységes belső piacának és vámuniójának tagjaként elérhetne.

A ház számításai szerint ugyanebben az időszakban 50 milliárd font értékű potenciális közvetlen külföldi tőkebefektetés is elveszne.

A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul. London érvelése szerint a további brit tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételrendszerek teljesítését jelentené, mintha meg sem szűnne a brit EU-tagság.

A brit kormány ugyanakkor átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.

A Cambridge Econometrics csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint azonban ha nem sikerül elérni egy ilyen szabadkereskedelmi megállapodást a brit EU-tagság jövő márciusban esedékes megszűnéséig, annak csak a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjában 29 ezer munkahely esne áldozatául 2030-ig.

A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozva a Cityben.

Ez azonban csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer munkahely kerülhet veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv szélsőértékhatása így akár 38 milliárd font bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben az Oliver Wyman londoni elemzői szerint.

Egy másik elemzőház, a Centre for London ugyanerről összeállított tanulmánya szerint ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer citybeli pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet.

A cég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London teljes önálló exportján belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot, a londoni gazdaság teljes exportjának 50 százalékát.