„A Brexit, az Brexit” – hangoztatta megválasztása óta Theresa May brit miniszterelnök. Most már lassan látjuk azt is, hogy ez mit jelent az ő olvasatában. Mai beszédében a politikus 12 pontból álló tervet mutatott be, amelyek alapján Nagy-Britannia kiválása az Európai Unióból a vártnál is keményebb lesz.
Mint elmondta, arra számít, hogy Nagy-Britannia kívül találja magát az unió belső piacáról, valószínűleg kilép a vámunióból is és az Európai Bíróság joghatóságát sem ismeri majd el. "A brit tagság megőrzése az egységes belső piacon azért nem lehetséges, mert az az EU-szabályok, köztük a szabad munkaerőmozgás uniós alapelveinek elfogadását jelentené, anélkül, hogy a brit kormánynak szavazati joga lenne e szabályozások alakításában. Emellett ha az Egyesült Királyság az EU egységes belső piacának tagja marad, akkor el kellene fogadnia az EU bíróságának jogi fennhatóságát is" - mondta. (A Brexit egyértelmű következménye lesz tehát, hogy – hasonlóan a jelenleg az Európai Unión kívüli országokból importált és oda exportált termékekhez – az Egyesült Királysággal folytatott kereskedelemben az árukat vámeljárás alá kell vonni. Az áfával kapcsolatos problémákról részletesebben itt olvashat!) „Nem fogadunk el részmegoldásokat, semmiféle egyik lábbal bent, a másikkal kint verzió nem megfelelő” – mondta Norvégia példájára utalva, amely például hozzáfér az EU belső piacához és ezért cserében komoly összeget fizet be a brüsszeli büdzsébe. Ennek ellenére Theresa May prioritásként emelte ki, hogy fennmaradjon a vámunió az Egyesült Királyság és Írország között és "a lehető legnagyobb mértékben hozzáférjen a belső piachoz".
A brit miniszterelnök, aki kedden ismertette kormánya Brexit-tárgyalási célkitűzéseit, háromnegyed órás beszédében kijelentette: tudja, hogy az EU-ban vannak olyan hangok, amelyek "büntető jellegű megállapodást" szorgalmaznak, abból a célból, hogy más országoknak "elmenjen a kedvük" a kilépéstől. Theresa May szerint azonban az EU saját magát is büntetné, mivel az uniós exportőrök ebben az esetben új vámkorlátokkal találnák szembe magukat, amikor "a világ egyik legnagyobb gazdaságának" szeretnék eladni termékeiket, veszélybe kerülnének az uniós vállalatok által a brit gazdaságban eszközölt több mint 500 milliárd font (180 ezer milliárd forint) értékű befektetések, és az EU-vállalatok elveszítenék hozzáférésüket a londoni City pénzügyi szolgáltatási központjához.
Rosszul járnak a britek
Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt reflektorfénybe került London vezető nemzetközi pénzügyi központként betöltött szerepe. A pénzügyi szolgáltatások engedélyezésén keresztül (ún. passporting) az egységes piachoz való hozzáférése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy London sikeresen megállja a helyét nemzetközi pénzügyi központként. A pénzügyi szolgáltatásnyújtási jog az EU-tagállamok mellett Norvégiára, Izlandra és Liechtensteinre is vonatkozik, és az Egyesült Királyság pénzintézetei számára akadálytalan hozzáférést biztosít az Európai Unió egységes belső piacához. Theresa May mondata az európai joghatóság elutasítására nézve azt jelenti, hogy London pozíciója veszélybe kerül.
A különböző – jegybankok, független elemzők, kutatóintézetek által futtatott- modellek szerint nem meglepő módon a Brexit legsúlyosabb közvetlen reálgazdasági hatásaival Nagy-Britanniában kell számolni. A bizonytalanság negatívan hat a fogyasztói, üzleti bizalomra, a beruházásokra, a tőkebeáramlásra, ennek megfelelően a növekedésre. Reális az esély, hogy a szigetország recesszióba süllyed.
Európában a közvetlen kereskedelmi kapcsolatokon túl, a tőkepiaci és a pszichológiai csatornán keresztül is érezhetőek lesznek a negatív hatások, de nyilván korlátozottabb mértékben. Az EKB szerint három év alatt összesen 3-5%pontnyi GDP veszteség várható. Recesszió tehát nem várható, de egyértelműen erősödnek a lefele mutató növekedési kockázatok. Magyarország direkt kitettsége a brit piac irányába alacsony, a közvetett hatások miatt azonban nálunk is erősödnek a lefele mutató kockázatok.
Skócia lelép?
Michel Sapin francia gazdasági miniszter szerint az Egyesült Királyság improvizál a Brexit kezelésében. "Senki nem készült fel. Láthatjuk, hogy improvizációs helyzetben vagyunk, ingadozás folyik a jó szándékú tárgyalások iránti elkötelezettségre vonatkozó, illetve a kemény, álláspontok között, amelyekkel állítólag lehetővé válna, hogy a tárgyalások a legjobb körülmények között kezdődjenek meg" - hangsúlyozta a francia miniszter. Michel Sapin szerint "mindez azt bizonyítja, hogy a brit kormánynak mennyire nincsenek eszközei egy olyan helyzetre, amelyet egyes tagjai nem akartak, és amely a kormányon belül is láthatóan nagyon kemény vitákat teremtett".
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerint "gazdasági katasztrófával" fenyeget az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unió egységes belső piacáról. Közölte: valószínűbbé vált, hogy Skócia "más jövőt" választ magának. Nicola Sturgeon hozzátette: a konzervatív brit kormány a jelek szerint úgy gondolja, hogy bármit megtehet Skóciával következmények nélkül. "Lassan rá kell ébredniük, hogy mekkorát tévednek" - fogalmazott a skót miniszterelnök. Sturgeon nem említi keddi nyilatkozatában az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről, azonban a minap figyelmeztette Theresa Mayt, hogy "súlyos hibát" követne el, ha blöffnek tekintené az újabb függetlenségi referendum tervét.
