Öt éves csúcsot ért el a magyarországi fogyasztók bizalmi indexe az idei harmadik negyedévben 61 ponttal. Így az index hat ponttal nagyobb, mint a második negyedévben. Ez az egyik legnagyobb mértékű növekedés a világszerte felmért hatvanegy ország között. A mostaninál nagyobb mutatót a magyar fogyasztók bizalmi indexe legutóbb 2010 második negyedévében ért el, akkor 65 ponttal - állapította meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat negyedévenként végzett kutatása.
Az index három összetevője közül a magyar válaszadók vásárlási kedve nőtt leginkább: A jelenlegi időszakot, figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi lehetőségeit a válaszadók immár 21 százaléka tartja megfelelőnek arra, hogy megvegye, amit szeretne vagy amire szüksége van. Ez az arány még csak 17 százalékot ért el az előző negyedévben. Hazánkban saját személyes pénzügyi kilátásairól a következő tizenkét hónapra vonatkozóan kisebb-nagyobb mértékű pozitív előrejelzést átlag 24 százalék adott, a második negyedévi 22 százalék után.
Javult, ha csak 1 százalékponttal is az index harmadik alkotó elemének mutatója: országunkban a munkahelyi kilátásokat jónak a következő tizenkét hónapban a megkérdezettek 14 százaléka látja. Ez 1 százalékponttal több, mint a második negyedévben.
„Globálisan folytatódik a gazdasági bizonytalanság időszaka, és ez megkeverte a bizalom trendjeit” – állapította meg Louise Keely, a Nielsen szenior elnökhelyettese, a Nielsen holdinghoz tartozó, fogyasztói kereslet változásait kutató Demand Institute elnöke. – „Annak ellenére, hogy az USA-ból különböző gazdasági jelzések érkeznek, a fogyasztók bizalma erősödött és a fogyasztók költése mozgatja a gazdaságot. Európában vegyesebb a bizalom, az ország-specifikus gazdasági körülmények különbségei következtében. Növekvő bizalom jelzi Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban, hogy javul a munkaerő piaca, viszont Oroszországban a bizalom zuhant, mivel hanyatlik a gazdaság. Latin-Amerikában szintén vegyes az összkép, de csökken a bizalom Brazíliában, amely a régió legnagyobb gazdasága”.
Földrészünkön kiemelkedően emelkedett a lengyelországi (80) és a portugáliai (66) index, tíz, illetve kilenc ponttal, a második negyedévhez viszonyítva. Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában három ponttal nőtt az index és elérte a 100-at, ami az optimizmus határát jelenti a matematikailag 0-200 pont kiterjedésű skálán. Az Egyesült Királyságban immár a hetedik egymás után következő negyedévben erősödött a bizalom, plusz négy ponttal, immár 103-ra. Ez 2005, az index mérésének kezdete óta a legmagasabb brit mutató.
Az olasz index szintén a második negyedévhez képest négy ponttal, 57-re ment fel. A franciák tartják 66 pontjukat. Ezzel egy időben az északi országokban a bizalom kisebb lett a harmadik negyedévre. Finnországban a mínusz négy pont 62-t jelent. Az európai listavezető dánok 109-es indexe három ponttal kisebb a második negyedévinél. A norvégok és a svédek egyaránt 87 pontja egy-egy pontnyi csökkenéssel járt együtt.
Összességében az európai bizalom már a harmadik egymás után következő negyedévben nőtt. Harminckét vizsgált ország közül egyik negyedévről a másikra huszonegyben lett nagyobb az index. Így a kontinens átlaga 79 pont után 81-re emelkedett. A globális átlag a második negyedévi 96 pont után rekordot jelentő 99-re nőtt. Ez a legnagyobb mutató a Nielsen felmérésének 2005 óta tartó történetében.