2016-ban a GKI előrejelzésével azonos, 2%-os volt a magyar növekedés. Idén 3%-os, vagy kissé magasabb lehet a magyar GDP növekedése. Főként az EU-támogatások újraindulása következtében a tavalyi, 20%-os beruházási zuhanást 2017-ben érdemi, körülbelül 8%-os növekedés váltja fel, miközben a már a múlt évben is lendületesen növekvő fogyasztás kissé tovább gyorsulhat. Az import bővülése azonban gyorsabb lesz az exporténál, s a cserearányok kedvező esetben is csak stagnálnak. Élénkül az infláció. A belső és külső egyensúly némileg romlik, de továbbra is igen kedvező marad a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint.
A magyar gazdaság 2016 negyedik negyedévében az EU átlagától jóval elmaradva, a régióban a legkisebb ütemben bővült. Az év egészében a bővülés üteme azonos volt az EU átlagával, a régióban azonban csak két balti országét múlta felül. Románia közel 3, Bulgária közel 2 százalékponttal növekedett gyorsabban, de a lengyel és szlovák dinamika is több mint 1, a cseh pedig 0,5 százalékponttal magasabb volt a magyarnál. Mivel a magyar gazdaság növekedése rendkívül nagymértékben függ az EU támogatásaitól, idén ezek újraindulása hatására az EU átlagánál gyorsabb, a régió más országaihoz hasonló bővülési ütem várható. Miközben az idei gazdasági adatok kedvezőek lesznek, nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek.
Idén az agrárium kivételével minden lényeges ágazatban a növekedési ütem gyorsulása – az építőiparban a tavalyi visszaesés markáns bővülésre váltása – várható. A reálkeresetek tavalyihoz hasonló, 7% körüli növekedése mellett a fogyasztás dinamikája is kissé, 5% körülire gyorsulhat. A beruházások tavaly a vállalati szektorban is közel 10%-kal estek, a költségvetési szektorban viszont iszonyatos mértékben, több mint 60%-kal zuhantak. 2017-ben mindkét területen növekedés várható.
Az infláció januárban az EU-hoz hasonlóan, de annál erőteljesebben, 2,3%-kal emelkedett, főleg az energiahordozók világpiaci áremelkedése miatt. Nagy kérdés, hogy a hazai vásárlóerő gyors növekedése milyen mértékben lesz inflációs hatású. Mivel az MNB a gyenge forintban érdekelt, s a Fed kamatemelései gyengíthetik a kockázatosabb országok devizáját, az év során a forint némi gyengülése, a tavalyi 311,5 forint után 315 forint körüli euró-árfolyam várható. A külkereskedelem nagyon magas aktívuma idén csökken, de ezt a kiesést a beérkező transzferek (EU-támogatások és külföldön dolgozóktól érkező hazautalások) ellensúlyozzák, így a folyó fizetési és tőkemérleg többlete változatlanul igen magas lesz. Az állami költekezés erősödik, de az államháztartás hiánya 2017-ben is 3% alatt marad, miközben az államadósság 1 százalékpont közeli csökkenése megfelel az EU igényeinek.
A GKI prognózisa 2017-re
Megnevezés | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | |
előrejelzés | |||||
1. | GDP (%) | 104,0 | 103,1 | 102,0 | 103 |
2. | Ipari termelés (%) | 107,7 | 107,5 | 100.9 | 103,5 |
3. | Beruházások (%) | 119,3 | 103,8 | 80,0 | 108 |
4. | Építési-szerelési tevékenység (%) | 113,4 | 103,0 | 85,1 | 110 |
5. | Kiskereskedelmi forgalom (%) | 105,2 | 105,8 | 104,5 | 106 |
6. | Kivitel változása (folyó áron, euróban, %) | 104,0 | 107,0 | 102,9 | 106 |
7. | Behozatal változása (folyó áron, euróban, %) | 104,7 | 104,6 | 101,5 | 108 |
8. | Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró) | 6,3 | 8,6 | 9,9 | 8,5 |
9. | Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró) | 6,1 | 8,7 | 7,5** | 7,5 |
10. | Euró átlagos árfolyama (forint) | 308,7 | 309,9 | 311,5 | 315 |
11. | Államháztartási hiány* (milliárd forint) | 825,7 | 1218,6 | 848,3 | 1300 |
12. | Bruttó átlagkereset indexe | 103,0 | 104,2 | 106,1 | 109 |
13. | Fogyasztói árindex | 99,8 | 99,9 | 100,4 | 102,3 |
14. | Fogyasztói árindex az időszak végén
(előző év azonos hónap = 100) |
99,3 | 100,9 | 101,8 | 102,5 |
15. | Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) | 7,1 | 6,2 | 4,5 | 4,5 |