Kép: MTI

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette: a kormány 2013-ra újabb, összesen 367 milliárd forint értékű kiigazításról döntött. Minderre azért került sor, mert az Európai Bizottságtól (EB) hétfőn érkezett levél szerint a két hete elhatározott 397 milliárdos intézkedéscsomagot nem tartják elégségesnek a kormány által kitűzött – a korábban tervezett 2,2 százalékról egyébként 2,7 százalékra megemelt – hiánycél eléréséhez, mivel az intézkedéseknek csak a kétharmadát tudják figyelembe venni, s így 2013-ban a magyar költségvetési hiány a GDP 3,7–3,9 százaléka lenne.

A kormány nem ért egyet

Az október 5-én bejelentett intézkedéscsomagot ugyan kedvezően fogadta a piac, de a benne foglalt intézkedések és így a tőlük várt bevételnövekedés megalapozottságával kapcsolatban már akkor felmerültek kétségek. A bizottság mostani véleménye ezeket támasztja alá.

Matolcsy György egyébként jelezte: a kormány nem ért egyet a bizottság értékelésével – sőt, a nemzetgazdasági miniszter szakmailag elhibázottnak nevezte az EU elemzését. De – mint ahogyan Giró-Szász András kormányszóvivő fogalmazott – tudomásul veszi az EU álláspontját. A kormány számára ugyanis fontos, hogy a kohéziós támogatásokhoz teljes egészében hozzájuthasson, ehhez viszont az kell, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Ezért újabb, 367 milliárd forintos, hét területet érintő kiigazításokról döntött az október 5-én bejelentett idei 133 milliárdos és a jövő évet érintő 397 milliárdos intézkedéssorozat mellett.

Az elképzelésekről – a bankadó nem csökken jövőre, a tranzakciós illeték a duplájára nő, emelkedik az iparűzési adó, bevezetik a közműadót, 2,5 millió forintig lesz egyedi számlaellenőrzés, a cafeteriánál nő az eho-kulcs – szóló dokumentumot csütörtökön elküldik Brüsszelbe, pénteken pedig egy magyar delegáció is oda utazik, hogy részletekkel szolgáljon. A kormány reményei szerint az EU elfogadja a számainkat és azt, hogy 2013-ban tartani tudjuk a hiánycélt. És ha kiderül, hogy nekünk volt igazunk, jövő júliusban kikerülünk a túlzottdeficit-eljárásból, hangoztatta a miniszter. Az Európai Bizottság november 7-én hozza nyilvánosságra véleményét a csomagról.

A banki különadó továbbélése és a pénzintézeteket sújtó terhek újabb emelése gondot okozhat. Ezt elemzők már az október eleji csomag értékelésekor is jelezték, és ezt a figyelmeztetést most, a bejelentést értékelve megismételték.

Hogy lesz ebből növekedés?

Pár napja még a kormánypártok politikusai azt állították: csak az unió és az IMF nyomásának engedve állították össze az október eleji megszorító csomagot, de a jövő évi folyamatok valójában kedvezőbbek lesznek, mint ahogyan az a tervekben szerepel, és például a pedagóguséletpálya-modell bevezetését sem biztos, hogy el kell halasztani. A miniszterelnök is több interjúban a növekedés megindulását jósolta. Ehhez képest a kormány a 2013. évi növekedési prognózist a nyári tervezetben szereplő 1,6 százalékról nemrég 1 százalékra korrigált ütemről most 0,9 százalékra csökkentette. A nemzetgazdasági miniszter szerint ennek csak egy része származik a legfrissebb csomag hatásaiból, a nagyobb része a várható német gazdasági teljesítmény felülvizsgálatából következik. S ha nekünk lesz igazunk, jobb lesz a helyzet, és akkor megteszünk minden olyan lépést, ami gyorsítja a magyar gazdaság növekedését – vélekedett a mindig optimista nemzetgazdasági miniszter.

A növekedési kilátások szempontjából különösen a bankadó megfelezésének elhalasztását és a tranzakciós illeték kétszeresére emelését nevezte fájdalmasnak Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője az MTI kérdésére. Véleménye szerint bár a legújabb intézkedések a vállalatokat sújtják, nem kétséges, hogy a terhek egy részét a fogyasztókra hárítják, ami tovább távolítja a várható inflációt a 3 százalékos céltól. A program Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint is visszafogja a gazdaság és a beruházások növekedését, de szerinte az intézkedésekkel akár 2 százalékra is csökkenhet a jövő évi hiány, így az is elképzelhető, hogy nem kell halasztani a pedagógusok béremelését, vagy a kormány „kiegyezik” a bankokkal az adóról.

Londoni elemzők szerdán közzétett értékelése szerint viszont a magyar gazdaság jövő évi növekedésére adott új, lefelé korrigált hivatalos előrejelzés még mindig túl derűlátó. Ráadásul az újonnan bejelentett intézkedések mindegyike további lendületet ad az inflációnak, miközben visszafogja a növekedést és a potenciális kibocsátást is. Van olyan vélekedés, hogy a kormány már túl nagy mértékben szigorította költségvetési politikáját, és ez akár jövőre is recesszióban tarthatja a magyar gazdaságot.

A tönk szélén

Matolcsy György szerint egyértelmű, hogy a lépések többsége nem a lakosságot, hanem a cégeket, vállalkozásokat érinti, és közülük is elsősorban a külföldi tulajdonúakat és a multikat. Giró-Szász András szerint a csekkadót a versenyhelyzet miatt nem lehet áthárítani – a nemzetgazdasági miniszter is így vélekedett –, a közműadót pedig azért nem, mert befagyasztották a rezsiköltségeket.

Az egyik londoni elemzőház szerdán közzétett jelentése szerint az új intézkedéscsomag fő problémája az, hogy „viszonylag kevéssé üzletbarát”. Példaként a banki különadót, a tranzakciós illetéket és a közműadót említi, és emlékeztet arra, hogy az IMF már korábban is jelezte: a növekedés szempontjából rendkívül barátságtalannak tartja a magyar gazdaságpolitikai elegyet.

De az üzleti szektor ezeken kívül is meg fogja érezni a csomag hatásait: nő az iparűzési adó, a cafeteriaterhek emelkedése a foglalkoztatás költségeit gyarapítja – vagy a munkavállalók jövedelmét mérsékli, ami „áthárítás”. De hogyan nyugtathatja a kormány azzal az embereket, hogy a cégek úgysem tudják áthárítani a növekvő terheiket? Ha valóban így lesz, az miért jó? Vajon miből lehet fedezni ezeket? Majd spórolnak máshol, például a munkaerőn? Miért jó az, ha a külföldi tulajdonú cégeket kormányzati intézkedések sújtanak? Ezek Magyarországon működő vállalatok, amelyek magyar embereket foglalkoztatnak, és ha nehézségeik vannak, azt elsősorban a munkavállalóik érzik meg. De nem érdemes áltatni magunkat: a magyar tulajdonú vállalkozások kilátásai is tovább romlanak, miként a lakosságéi is. Nem az áthárítások, hanem a gazdaságpolitika miatt.