Az áfacsalások a legóvatosabb becslések szerint is évi több mint 50 milliárd eurós bevételkiesést okoznak az uniós tagállamoknak, ezáltal forrásokat vonva el a kórházakba, iskolákba és közutakba történő közberuházásoktól. A Paradise-iratok nyomán ismét napvilágra került adóelkerülési technikákkal sok tehetős magánszemély és vállalkozás igyekszik kijátszani az uniós szabályozást, és elkerülni azt, hogy ők is tisztességesen kivegyék a részüket az adófizetésből. A legújabb jelentések szerint a csalási módszerek a bűnszervezetek, ezen belül a terroristák finanszírozásához is hozzájárulhatnak.
Az uniós javaslatok lehetővé tennék, hogy a tagállamok szélesebb körben átadják egymásnak a vonatkozó információkat, és szorosabban együttműködjenek a szóban forgó tevékenységek elleni küzdelemben. Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: „A tagállami és uniós költségvetést sújtó adóbevétel-kiesés egyik legfőbb oka a határokon átnyúló áfacsalás. A probléma hatékony kezelését és az adóbeszedés javítását célzó javaslat segít megerősíteni a tagországi és uniós szintű intézmények közötti együttműködést.”
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos kijelentette:
„A Paradise-iratok ismét rámutattak, hogy miként igyekeznek egyesek az EU-ban irányadó szabályozás megengedő alkalmazásával visszaélve kevesebb áfát fizetni másoknál.Az ilyen bűncselekmények elleni küzdelem az illetékes nemzeti hatóságok között a jelenleginél jóval hatékonyabb információmegosztást tesz szükségessé. Ilyen lehet, hogy a csalás elleni szakértők uniós hálózata, az Eurofisc hozzáfér majd a többi tagállam gépjármű-nyilvántartási adataihoz is, ez segít majd megszüntetni az új és a használt gépjárművek értékesítése közötti különbözőséghez kapcsolódó áfacsalások egyik fő forrását.”
Jóllehet a tagállami adóhatóságok már most is átadnak egymásnak egyes, a vállalkozásokkal és a határon átnyúló értékesítésekkel kapcsolatos információkat, ez az együttműködés nagymértékben az információk kézi feldolgozásán alapul. Rendszerszinten ugyanakkor az uniós bűnüldöző hatóságok nem osztják meg egymással a legsúlyosabb csalásokban részt vevő szervezett csoportokról szóló és hírszerzési információkat. Végezetül az adóhatóságok és a bűnüldöző hatóságok közötti nemzeti és uniós szintű nyomozati koordináció hiánya azt jelenti, hogy ezt a gyorsan változó bűnözői tevékenységet jelenleg nem lehetséges kellő gyorsasággal nyomon követni és kezelni.
Továbbjavulna az adóhatóságok és a vámhatóságok közötti információmegosztás a jelenleg áfacsalásra nyitott vámeljárásokkal kapcsolatban. Az az EU-n kívülről származó áru, amelynek a végső rendeltetési helye valamelyik tagállam, különleges eljárás keretében másik tagállamon keresztül is beérkezhet az EU-ba, majd onnan áfamentesen továbbszállítható. Az áfát csak azt követően kell megfizetni, hogy az áru a végső rendeltetési helyére megérkezett. Ez azonban visszaélésre ad lehetőséget, mivel a kereskedők az árut az áfa megfizetésének teljes elkerülésével a feketepiacra irányíthatják.
Az új szabályozás alapján a tagállamok adó- és vámhatóságai megosztanák egymással a beérkező árukra vonatkozó információkat, és megerősítenék az együttműködésüket.
A gépjármű-kereskedelemben is előfordulnak csalások, mert az új, illetve a használt gépjárművekre eltérő áfaszabályok alkalmazandók. Azok a nemrégiben gyártott vagy új gépjárművek, amelyeknél a teljes összeg után adót kell fizetni, eladhatók használt áruként, és így már csak a haszonkulcs adóköteles. E csalástípus kezelése érdekében az Eurofisc tisztviselői hozzáférnének a többi tagállam gépjármű-nyilvántartási adataihoz is. (eu.hu)
