Bizakodnak is, meg nem is a hazai vállalkozások

Az árbevétel alakulását a következő egy év során elsősorban a belföldi értékesítés határozza meg, ugyanakkor a cégek árbevételének fontos tényezője az exportorientáció mértéke: a kilábalás első hullámának nyertesei a nemzetközi versenyben is helyt álló vállalatok lehetnek. Ezt a látszólagos ellentmondást az magyarázhatja, hogy azok a vállalatok tudják majd az éledező belső keresletet kihasználni és növelni itthoni bevételeiket, amelyek a nemzetközi piacon is állják a versenyt. (Szakértők szerint már cégalapításkor gondolni kellene a későbbi export lehetőségekre.)

Szlovákia üzleti szemmel

Komoly perspektívája van a magyar vállalkozásoknak például a szlovák piacon. Már most is intenzív a határ menti együttműködés a két ország között, és az a cél, hogy ezek a kapcsolatok tovább erősödjenek – mondta a KIM államtitkára tavaly. A piacbővítési döntésekhez mindenekelőtt információkra van szükség. Az ezekhez a nélkülözhetetlen ismeretekhez való hozzájutást segíti a BKIK és a Piac&Profit Szlovákia üzleti szemmel című konferenciája.

Növekvő árbevétel, csökkenő eredmény?

A vállalatok több mint 40 százaléka növekvő árbevételről számolt be az elmúlt 1-2 hónapra visszatekintve, s hasonló arányban várnak növekedést a következő egy évben is. Ugyanakkor a cégek 44,8 százaléka az alaptevékenységéből származó eredményének zsugorodását volt kénytelen elszenvedni, s a következő egy év során több mint egyharmaduk csökkenő eredményekkel kalkulál.

Az árbevétel és az üzemi eredmény elmúlt 12 hónapos változása és várható alakulása a következő egy évben

Az elmúlt egy évben elsősorban a mikrocégek szenvedtek el jelentős versenyhátrányt, a közép- és nagyvállalatok relatív többségének nőttek a bevételei. Emellett a 0–9 alkalmazottal működő vállalkozások több mint felének csökkent az alaptevékenységéből származó nyeresége. A következő egy évben mérséklődhet a mikrovállalatok hátránya, legjobban teljesíteni pedig várhatóan a középvállalatok fognak.

Árbevétel és üzemi eredmény méret szerinti bontásban változás az elmúlt egy évben várakozás a következő egy évben

Finanszírozás

Ahogyan az elmúlt egy évben, úgy a következő során sem várható jelentős változás a vállalatok forrásoldali szerkezetében. Két vállalati körben komoly pénzügyi feszültségek alakulhatnak ki az elmúlt egyéves trendek alapján. Az első csoportba a rövid és hosszú távon adósságaikat egyaránt növelő cégek tartoznak (például élelmiszeripar, gépgyártás, kiskereskedelem), míg másodikra a hosszú távú kötelezettségeiket rövidre cserélő (elsősorban szolgáltató szektorbeli ágazatokba tartozó) vállalkozások a jellemzők.

A csökkenő nyereséggel szembesülő cégek több mint harmadának tovább romlott a pénzügyi helyzete. Ugyanakkor az eredményjavulást produkáló cégeknél a finanszírozási helyzet is kedvezőbbé vált. Elsősorban a rövid távú kötelezettségeiket csökkentő vállalkozások voltak képesek javítani a pénzügyi pozíciójukat. A forrásbevonási tervek függetlenek az üzemi eredményekre vonatkozó várakozásoktól, de a növekvő nyereséggel kalkuláló cégek nagyobb arányban terveznek beruházást.

A belföldi piac javulásával számolnak

A vállalatok 42,8 százalékánál csökkent a belföldi értékesítés az elmúlt egy év során, gyakorlatilag szektortól függetlenül. Ugyanakkor – az MFB-indikátor-felmérés történetében most először – a következő 12 hónapban a hazai eladások növekedését váró cégek aránya meghaladta azokét, amelyek visszaeséssel számolnak. Elsősorban az ipari ágazatok számára alakulhat kedvezőbben az értékesítési helyzet, a szolgáltató szektor nagyobb részében folytatódhat a visszaesés.

A belföldi értékesítés alakulása

Munkaerőpiac: stagnálás

Visszaigazolták a vállalati válaszok is a munkaerőpiac statisztikai adatok által jelzett stagnálását: a cégek 47,6 százaléka nem változtatott a foglalkoztatottak számán, s alig haladta meg az elbocsátásokat végrehajtók aránya az új munkatársakat alkalmazókét. A következő egy évben is a kivárás lesz jellemző: a cégek 61,9 százaléka nem tervez változást a jelenlegi munkaerő-állományban. A foglalkoztatási terveknek a hazai eladások emelkedése adhat lendületet: azokban az ágazatokban, ahol túlsúlyban vannak a belföldi eladások növekedésével kalkuláló cégek, ott nagyobb arányban tervezik a vállalatok a humánerőforrás bővítését.

A cégméret alapján a kisvállalatok teljesítettek a legjobban az elmúlt 12 hónapban, ami az elemzés szerint összefügghet azzal, hogy körükben minden negyedik javuló belföldi piaci helyzetről számolt be. A vállalati integrációban részt vevő mikro- és középvállalati szegmens számára is pozitív hatások várhatók: egyedül körükben jelenthet számottevő előnyt a beszállítói kapcsolatok megléte. A beszállítók kilátásai sokkal kedvezőbbek, mint a nem beszállítókéi.(A HITA beszállítói akadémiával segíti az érdeklődőket.)

A megrendelésekkel kapcsolatos várakozások alátámasztják a hazai eladások várhatóan kedvező alakulását. Ugyanakkor a készletek feltöltésére nem készülnek a cégek, vagyis nem bíznak még a hosszan tartó és jelentős fellendülésben. De utalhat ez arra is, hogy nincs pénzügyi erejük a raktározáshoz. A vállalatok többségének az elmúlt egy évben változatlanok maradtak a készletei, s 70 százalékuk a következő egy évet is hasonlóan látja.

Mérséklődhet a kínálati oldali árnyomás

Az elmúlt 12 hónapban – a kedvezőtlen időjárás miatt – a legnagyobb árnyomás az agráriumban volt, így az élelmiszeriparban is többségbe kerültek az áremelést végző cégek. A szolgáltató szektorban több cég csökkentette az árait, mint ahány megemelte. A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati tervek a kínálati oldali árnyomás jelentős mérséklődését mutatják belföldön: a vállalatok nagyobb mértékben tervezik növelni külföldi értékesítési áraikat, mint a belföldieket. Az érezhetően mérséklődő inflációs várakozások továbbra sem mutatnak összefüggést sem a vállalatok saját eladási áraikkal kapcsolatos terveivel, sem a belföldi értékesítési volumenre vonatkozó várakozásaikkal. Az alacsony belföldi kereslet továbbra is korlátozza az árfolyamváltozás áthárításának lehetőségét: nincs egyértelmű kapcsolat az importbeszerzés aránya és a cégek árképzése között. Az árnyomás csökkenése az egész gazdaságot jellemzi.

Export: ismét növekedhet

Az export bővülését, illetve csökkenését váró cégek aránya közötti különbség – az utolsó három felmérés csökkenő trendje után – a 2011. őszi szintre emelkedett. A vállalati válaszok alapján a hazai export ismét növekedésnek indulhat. Az elmúlt 12 hónapra visszatekintve is többen számoltak be emelkedő kivitelről, mint ahányan visszaesésről. Az elhúzódó európai recesszió hatása érezhető a vállalati válaszokban is. A hazai cégek külföldi értékesítésének egyelőre az EU-n kívüli piacok adhatnak lendületet, nem a meghatározó hagyományos exportrelációk.

A készletek és megrendelések változása és várható alakulása az elmúlt, illetve elkövetkező 12 hónapban

A jelenleg nem exportáló vállalatok közül alig minden tizedik gondolkodik külkereskedelmi tevékenység beindításáról a következő egy évben. A külföldön jelenleg is értékesítő cégek közel kétharmada viszont várhatóan új piacokat is célba vesz, s elsősorban a hagyományos, európai relációk bővítésére törekszik.

A külföldi megrendelések és az exportértékesítés várt alakulása azonban gyenge összefüggést mutat, és ez kockázatot jelenthet a külföldi eladások várt bővülésével kapcsolatban. Az exportorientáció ugyanakkor meghatározó tényező: az árbevétel több mint negyedét exportból biztosító vállalatok nagy arányban számítanak a külföldi megrendelések növekedésére.

Fejlesztés – de miből?

A növekvő nyereség lendületet adhat a fejlesztéseknek, ugyanakkor a válaszok alapján a forrásbevonási tervekkel nem mutat kapcsolatot. A beruházási elképzelésekkel a cégek hosszú távú kötelezettségeinek várható alakulása sem mutat szoros összefüggést. Ez a belső forrásoknak a vállalati beruházások finanszírozásában játszott szerepének felértékelődését mutatja, de egyúttal a kockázatokra is felhívja a figyelmet.

A beruházási tervek alakulása az üzemi eredmény várható alakulásának tükrében

Az eszköz- és forrásoldali tervek közötti különbség magyarázata lehet, hogy a rekordmagasságú beruházási szándék egyelőre még kiforratlan terveket takar, vagy hogy a cégek a fejlesztési költségek fedezésében a nem piaci, vissza nem térítendő – például európai uniós pályázati – forrásokat helyezik előtérbe. Ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a belföldi piacok élénkülésének elmaradása a vállalkozások vártnál kedvezőtlenebb teljesítményén keresztül alááshatja a beruházási elképzelések realizálódását.