A GKI – az idei 1,5%-os visszaesés után – eddig szerény (0,8%) GDP-növekedést jelzett előre 2013-ra. A bejelentett újabb megszorítások nyomán azonban jövőre csak stagnálás körüli helyzet várható. A belföldi kereslet tovább csökken. Az IMF-fel és EU-val kötött megállapodás valószínű elmaradása tartósan drágítja és kockázatossá teszi az ország finanszírozását.

A kormányzat által bejelentett 2013-as költségvetési kiigazítás szerkezete - ennek keretében az adóemelések, s különösen a bankadó megígért megfelezésének elhalasztása – nagymértékben rontja az üzleti környezetet. A jogbiztonság további megroppanása, a belföldi kereslet szűkülése, a hitelezés várható újabb, immár a folyó gazdálkodást is veszélyeztető visszaesése paradox módon több kárt okoz, mint amennyi előny egyes munkavállalói csoportok foglalkoztatásának olcsóbbá válásától remélhető. Így a foglalkoztatás továbbra is csak statisztikailag – mindenekelőtt a közmunka további bővítése révén – bővül, a versenyszférában tovább szűkül. A belföldre termelő és szolgáltató ágazatok teljesítménye visszaesik. Azt, hogy a stagnálásnál kissé kedvezőbb vagy rosszabb lesz a gazdaság teljesítménye, lényegében az időjárás, s ezen keresztül az agrárszektor határozza meg.

A bruttó és nettó keresetek - mivel a szuperbruttó kivezetése illetve a járulékplafon megszüntetése nagyjából kioltja egymást,-, hasonló, 4% körüli emelkedése várható. Az inflációt a közműadó bevezetése éves átlagban 5,5% körülire emeli. Ez azt jelenti, hogy az idei 5,9%-hoz képest alig lesz csökkenés, sőt valójában a gyorsulás sem zárható ki. A reálkeresetek és reáljövedelmek 1,5%-kal, a fogyasztás 1%-kal csökken. A befektetői bizalom hiánya és a korábban elkezdett nagy projektek kifutása következtében a beruházások visszaesése folytatódik, kb. 2%-os lesz.

A kormány láthatóan mindent a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésnek, a 3% alatti jövő évi deficitnek rendel alá. Az ezt szolgáló intézkedések azonban nagyon akadályozzák a növekedést, fenntarthatatlanok és nem segítik elő a gazdaság szerkezeti átalakulását. Emiatt könnyen lehet, hogy az eljárás megszüntetéséről egyelőre nem születik döntés. Bár fennmarad a kohéziós alapokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye, de a két már bejelentett, s a kilátásba helyezett harmadik megszorító csomag révén Magyarország feltehetőleg hozzá fog jutni a 2013-as EU-forrásokhoz. Az IMF-EU megállapodáshoz azonban nem kerülünk közelebb, mivel a kormány kitart eddigi kudarcos, a recessziót elmélyítő gazdaságpolitikája mellett (melynek megváltoztatása a megállapodás előfeltétele lenne).

Emiatt a magyar államadósság jelenleg viszonylag kedvező – de egy IMF-megállapodás által lehetővé tettnél sokkal költségesebb - finanszírozhatósága (a CDS-felár 300 körülire csökkenése, 280 körüli forint/euró árfolyam, az állampapír-piaci hozamok csökkenése) valószínűleg átmeneti. Ez ugyanis nagyrészt a nagy jegybankok likviditásbővítő lépéseinek és az IMF-megállapodás részbeni piaci beárazásának következménye. A külső feltételek romlása, az IMF-megállapodással kapcsolatos illúziók eloszlása könnyen pénzpiaci feszültségeket okozhat.

Végeredményben 2013-ban folytatódik a magyar gazdaság régiós versenytársaktól való leszakadása, a lakosság vásárlóereje csökken, a vállalkozásokat pedig kereslet- és hitelhiány sújtja.