A bankoknak és a szolgáltatóknak kell viselni a terhet
A bankoknak kell viselnie a devizaadósok mentésének költségeit, ahogy a szolgáltatóknak a rezsicsökkentés terhét. Ez erkölcsi kötelességük a miniszterelnök szerint, de ha ez nem lenne elég, azt is hozzátette: ha nem így lesz, megszüntetik a devizakölcsönöket. A határozott szavak ellenére van olyan vélemény, mely szerint hónapokig tarthat még a megegyezés.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön jelentette be, hogy a fűtési szezon kezdetével 11,1 százalékkal csökken a villamos energia, a gáz és a távfűtés ára, az újabb rezsicsökkentés vagy október 15-én, vagy november 1-jén lép hatályba.Rogán Antal közölte azt is: a Fidesz-KDNP arra szólítja fel a bankokat, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára. Ennek hiányában a kormánypárti frakció felhatalmazásával a kabinet beterjeszti javaslatát a parlament elé, amely még az idén dönteni fog róla. A frakcióvezető szavai szerint a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetését fogják célul tűzni, és ezeknek gyakorlatilag a forintosítását végrehajtani.
Ha nem megy szép szóval
A frakcióvezető bejelentései után Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a bankok erkölcsi kötelességének tartja, hogy önként módosítsák a devizahitel-szerződéseket az ügyfelek javára. A Fidesz-KDNP a visegrádi frakcióülésén arra szólította fel a bankokat: november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseken pedig változtassanak az ügyfelek javára. A kormányfő szerint a devizahiteleket úgy kell átalakítaniuk a pénzintézeteknek, hogy az árfolyam-módosításból származó veszteség nagy részét ők viseljék, ne pedig az emberek. Ha ezt nem teszik meg november 1-jéig, a kormány lépni fog, és olyan megoldást alkalmaz, amely megszünteti a devizakölcsönöket, de méltányos módon, vagyis a devizahitelesek nem járnak majd jobban, mint azok, akik forintban adósodtak el.
Elbírjuk Orbán szerint
A szintén Visegrádon eldöntött újabb rezsicsökkentéssel kapcsolatban a miniszterelnök megerősítette: az összesen húszszázalékos árcsökkenés eléréséhez kell most 11,1 százalékkal mérsékelni az áram, a gáz és a távhő árát. A további rezsicsökkentés lehetőségét firtató kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta, a jelenlegi csökkentést el fogja bírni a magyar gazdaság. A rezsicsökkentés szerinte azt szimbolizálja, hogy Magyarország képes önálló gazdaságpolitikát folytatni, vagyis ez "az önállóságunknak és a függetlenségünknek a szimbóluma, hogy erre képesek vagyunk".
A rezsicsökkentés folytatása miatti esetleges újabb európai uniós kritikákról szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott: "az Európai Unióban én nem félek vitáktól, én már minden lében ott megmártóztam, nem hiszem, hogy ott újdonsággal szolgálhatnának nekem". A szolgáltatókkal kapcsolatban azt mondta, nem kérik őket, hogy sértsék meg a jogszabályokat, "mi is jogszabályszerűen járunk el". "Eddig ők voltak erősebbek, és az eddigi magyar, elsősorban szocialista kormányok meghajoltak az erejük előtt, most meg mi vagyunk az erősebbek, és nekik kell alkalmazkodniuk a magyarokhoz, és nem a magyaroknak hozzájuk" - hangsúlyozta.
A miniszterelnök kitért a családi adókedvezménynek szintén az évadnyitó kormánypárti frakcióülésen eldöntött kiszélesítésére is, amely - mint mondta - egy körülbelül 50 milliárd forintos költségvetési vállalás, és mintegy 920 ezer ember életét teszi könnyebbé.
1 százalék alatti inflációt hozhat
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a rezsicsökkentés hatására az infláció az év végére 1 százalékra, vagy akár az alá is fog csökkenni. Hozzátette: mivel a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelése miatt arra lehet számítani, hogy az év végén tovább fog gyorsulni a bérkiáramlás, e két hatás együtt akár 5-6 százalékos reálbér-növekedést idézhet elő az év utolsó hónapjaiban. Véleménye szerint mindezek alapján szinte biztosra vehető, hogy a fogyasztás növekedése is gyorsulni fog az év vége felé. Az érintett cégekre nézve ugyanakkor negatív hatással lesz a szolgáltatási díjak újabb csökkentése, ennek hatására beruházások maradhatnak el az energiaszektorban, ahol már most is "padlón van" a beruházásállomány - vélekedett az elemző.
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint is 1 százalék alatti infláció alakulhat ki a jövő év elejére, ez azonban véleménye szerint csak átmeneti lesz. Hozzátette, hogy a rezsicsökkentés mellett az alapvető élelmiszerek áfájának tervezett csökkentése is mérsékli az inflációt. Az elemző ugyanakkor hiányolta az energiaszolgáltatás árának csökkentése mögül azokat a gazdaságossági számítások, amelyek megerősítenék, hogy mindez nem veszélyezteti a szektor stabilitását és működését. Kiemelte: olyan fontos szektorról van szó, amelyik befolyásolja sok más iparág működését is. Véleménye szerint az energiaszolgáltató cégek mindenképpen kárvallottjai lesznek az intézkedésnek, köztük olyan tőzsdei cégek is, mint a Magyar Telekom, amely nemrég jelent meg szolgáltatóként ezen a piacon.
A devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos bejelentésekről Samu János úgy vélekedett - utalva a kormány és a bankszövetség között a devizahitelekről folyó tárgyalásokra -, "nem lehetnek túl közel az álláspontok, ha ilyet mondott, és ilyen távoli időpontot fogalmazott meg a frakcióvezető". Véleménye szerint még jó pár hónapig is eltarthat, amíg kiderül, hogy milyen formát fog ölteni a devizahitelesek megmentését szolgáló újabb akció.
Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője is arra számít, hogy az újabb rezsicsökkentés hatására 1 százalékra mérséklődik majd az infláció Magyarországon. A szakember kitért arra: az intézkedés hatása az állampapír-piacra valószínűleg nem lesz jelentős, mert a piac elsősorban a maginflációs mutatót figyeli, ami az egyszeri hatásokat kiszűri. Barcza György szerint nehéz megmondani, hogy a szolgáltatókra milyen hatással lesz az újabb rezsicsökkentés, mert az energiaellátásban sokféle szolgáltató vesz részt. Az elemző úgy látja, hogy a rezsicsökkentés második lépcsője után érkező adatok inkább megmutathatják, hogy a profit hogyan alakul az energiaszektorban. Hozzátette ugyanakkor azt is: nehezíti a tisztánlátást, hogy az energiaszektorban nagy cégkonglomerátumok vannak jelen. Nem elég önmagában a közszolgáltató cégeket nézni, mert azok körül számos kisebb szolgáltató cég van, amelyek között átszámlázások lehetségesek - fejtette ki az elemző. A helyzetet szerinte az is bonyolítja, hogy az erőművek, a hálózati elosztók és a lakossági szolgáltatók között is vannak tulajdonosi összefonódások. A magyar energiapiac legnagyobb hibája az átláthatatlanság - fogalmazott Barcza György.
