A hazai munkáltató cégek egyre nagyobb arányban szembesülnek azzal, hogy nehezen találnak minőségi magyar munkaerőt.

Egyre több gyártó- és termelő vállalat kísérli meg külföldi munkavállalókkal megoldani a munkaerőhiány és a fluktuáció problémáját. Az eddigi tapasztalatok fölöttébb kedvezők. Ám nem árt az óvatosság: a módszer nem minden esetben működik, sőt van, hogy egyenesen öngyilkosság.

Engedélymentesen vállalhatnak munkát egyes hiányszakmákban a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon. A munkaerőhiány csökkentését célzó szabályozás kifejezetten a szerb és ukrán dolgozók hazai foglalkoztatását könnyíti meg többek között az informatika, az elektronika, a feldolgozóipar és az építőipar területén.

Speciális tartózkodási engedélyt kaphatnak a nem EU-s állampolgár külföldiek 2016. szeptember 30-tól, amennyiben az őket foglalkoztató vállalatcsoporton belül, áthelyezéssel kívánnak Magyarországon, illetve az unió egy másik tagállamában dolgozni. Az Európai Unió irányelvének megfelelően kialakított új szabályozás főként a globális nagyvállalatokat segíti abban, hogy dolgozóik egy időben a vállalatcsoport több, uniós országban működő tagjánál is munkát végezhessenek.

A brit választók nagy többségének nincs kifogása az ellen, hogy a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok az országban maradhassanak a brit EU-tagság megszűnése után is - ez derül ki egy friss, helyi kutatásból.

Közel fél százalékponttal lassulhat a magyar növekedés is a Brexit miatt - erősítette meg Szijjártó Péter a nemzetgazdasági miniszter korábbi becslését. Komoly harcok lesznek a következő uniós költségvetési ciklus pénzeinek elosztásakor is, hiányozni fog a brit befizetés. A miniszter azt mondta, a kormány figyelni fog a kint dolgozó magyarok érdekeire a tárgyalások során, de egyébként sem valószínű, hogy mindenkit hazaküldenének.

Azonos helyen azonos munkáért egyforma bért kell fizetni - mondja az unió. Ez azt is jelentené, hogy a magyar cégeknek is külföldi béreket kellene adnia a kiküldetésben lévő dolgozóknak. Ez pedig a cégek többsége számára túl magas.

A szerelem hozta, és otthon érzi magát Magyarországon az amerikai származású Kat Williford. Fenntartható szemléletű, magas minőségű, kézzel gyártott ruháira egyelőre leginkább a turisták vevők.

Sose tervezte, hogy vállalkozó lesz az iráni származású gyógynövénykutató, dr. Iman Mirmazloum, de felismerte a fogyasztói igényt, így most kiváló minőségű gyógyteákat készül piacra dobni Magyarországon.

A kultúrák találkozásából számtalan jó dolog kisülhet – Magyarországon is –, például olyan üzleti vállalkozások, amelyek talán épp azért lesznek sikeresek, mert az ötletgazda valami olyat tud, amit más nem. De amit itt létrehoz – akár termék, akár szolgáltatás –, az magyar. Itt fejlesztik, itt gyártják, és esetleg innen indul világhódító útra.Maki Stevenson, a Makifood Főzőiskola alapítója magyar férjét követte ide. Véleménye szerint szerint nehéz az ügyfelek szemében érdekesnek maradni egy kis piacon, a hivatalokban komoly gondot jelent a nyelvismeret hiánya, de nagyon élvezi, hogy mi magyarok igazi szenvedéllyel viszonyulunk a főzéshez és az ételeinkhez.

Előfordulhat, hogy a munkáltató úgy kívánja a bérköltségeket csökkenteni, hogy olyan államból alkalmaz dolgozókat, ahol alacsonyabb minimálbér érvényes, vagy pedig a munkaszerződésben a számára kedvezőbb külföldi jogot rendeli alkalmazni. Jogszerű lehet-e ily módon a munkavállaló minimálbér alatti foglalkoztatása?

Megvalósult az egyablakos ügyintézés a tartózkodást és foglalkoztatást jóváhagyó engedélyezésre. Az Európai Unión kívüli munkavállalók az idei évtől már az úgynevezett összevont eljárásban kérelmezhetik a foglalkoztatásukat és a tartózkodásukat jóváhagyó engedélyt.

A megfelelő munkaerőt nehéz megtalálni, de a megfelelő és olcsó munkaerőt még nehezebb. A modern technológiák fejlődésével azonban teljesen új lehetőségek nyílnak meg a cégek – és a munkavállalók – előtt: a távmunka ma már valódi alternatívát kínálhat, és nem feltétlenül Magyarországról.

Megjelenik a szakmai képesítést igazoló virtuális kártya, amelynek segítségével európai szakemberek kevesebb papírmunkával vállalhatnak munkát más uniós országban - döntött az Európai Parlament szerdán.

Az eddigi adóhatósági gyakorlattól eltérő, szigorú ellenőrzésekre számíthatnak azon külföldi cégek hazai leányvállalatai, amelyek anyavállalataik dolgozóit foglalkoztatják. A NAV elsősorban azt vizsgálja majd, hogy a külföldi vagy a hazai társaság a dolgozó gazdasági munkáltatója – utóbbi esetben ugyanis a munkavállaló teljes munkabére Magyarországon adóköteles.

Az olaszok családszeretők, a japánok szorgalmasak, a németek precízek - minden nemzet képviselőiről él valamilyen általános kép a fejekben. A sztereotípiák pedig hasznosak is lehetnek, például, ha multinacionális környezetben dolgozunk. A nemzetközi csapatok menedzselésének nehézségeiről Cziczárdi Györgyivel, az Expat-Center ügyvezetőjével beszélgettünk.

Több évet tölteni egy más országban nagy döntés a cégnek és a munkavállalónak egyaránt. Megfelelő embert kell találni a pozícióra, akit a családja is támogat. Ráadásul a cégnek igazodnia  kell a változó trendekhez is, ha a legjobbakat akarja megtalálni.

Előre érdemes a munkáltatóknak átgondolni, hogy mennyi időre alkalmaznak nem EU-s állampolgárt, mert sok pénzt veszíthetnek a cégek, ha nem jól kalkulálnak.

Egyes félelmekkel ellentétben nem volt tömeges bevándorlás, a vártnál jóval kevesebb, alig 80 ezer munkavállaló érkezett Németországba és 27000 Ausztriába az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokból, amióta pontosan egy éve, 2011. május 1-jén feloldották a térségi országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozásokat.

A cégek számára sokszor okoz nehézséget, ha egy Európai Unión kívüli állampolgárt szeretnének felvenni és akadályokba ütköznek a a beléptetés során. A tavalyi év tapasztalatai alapján Cziczárdi Györgyi, Expat-Center szakértője összeszedte, melyek voltak a leggyakoribb akadályok.