Angol betűszóval LTA, azaz long-term assignment a hosszú távú kiküldetés. Ez legalább egy évet takar, legfeljebb pedig 3 évig maradnak kinn a munkavállalók az adott országban. Az internet és a mobil technológiák elterjedésével azonban ez a terület is óriási változáson ment keresztül. Nem csak a kiküldetések típusai változtak meg, hanem például a külföldi vezetők életkora is csökkent.
Változó név, változó feladatok
A klasszikus „expatriate" helyett ma már több helyen global executive-nak nevezett szakember lehet akár egészen fiatal is és nem feltétlenül a nyugati kultúrából érkezik: Sőt, harmadik országbeli, külföldi egyetemen végzetteket alkalmazzák szívesen a cégek, hiszen ők a helyi viszonyokat jól ismerik, de a globális trendekre is rálátnak. A feladatuk pedig nem csak az irányítás: meg kell találniuk saját utódjukat is, lehetőség szerint a helyi munkatársak közül. (A hazájuktól távol dolgozók jogainak védelméért az EU is tesz lépéseket.)
A korábbi megszokott három év helyett ma már inkább ötöt töltenek egy-egy „állomáshelyen" az expatok. Az első év általában a tanulásról szól, az utolsó évben pedig általában már a leendő otthoni feladatokon gondolkoznak, tehát a közbülső évben folyik az érdemi munka. Ezért is terjedt el az ötéves modell, amikor három közbülső év is produktív lehet.
A kiküldetés hosszúsága mellett sok vállalatnak fontos az is, hogy többször is vállaljon áttelepülést a munkatársuk. A csak egyszer külföldön dolgozók többe kerülhetnek ugyanis a cégnek, hiszen sokba kerül a kiképzésük, ráadásul nem is mindig válnak be. Fontos emiatt, hogy olyan szakemberek kerüljenek egy-egy külföldi pozícióba, akik nem csak le szeretnék tudni a külföldi munkát, hanem nemzetközi karrierre vágynak. (Az átlagnál jobban nyitottak a magyarok a külföldi munkavállalásra, az országon belül azonban kevésbé költöznénk egy-egy jobb állásért.)
Családdal és nem projektre
A konzervatív üzletpolitikát követő cégeknél ez a több éves kiküldetés a meghatározó. Pedig fontos, hogy a munkavállaló igényeihez és a kiküldetés céljához is igazodjanak. Projektekre vagy a vezetők továbbképzésére elég egy rövid távú kiküldetés.
Emellett figyelembe kell venni az adózási szabályokat is. A magyar rendszerben például két év a határ, ha egy külföldi bérszámfejtésen lévő, EU-n kívüli munkavállaló várhatóan ennél hosszabb időre jön dolgozni, akkor TB-járulékot is kell fizetnie. (Az EU-n kívüli országból érkező munkavállalók alkalmazásának jogi kereteiről itt olvashat.)
Az anyagiakon kívül még számos „emberi tényező" is van, amit a kiküldetéskor még érdemes szem előtt tartani a cégnek. Például a család költöztetését és az új helyen való beilleszkedését. Ez több éves munkánál nem csak az iskolakeresést jelenti a gyerekeknél, hanem például azt is, hogy segítenek a házastársnak is munkát vagy megfelelő elfoglaltságot találni.
Mivel a nagyvállalatoknál erre általában nincs saját kapacitás, érdemes egy teljes körű szolgáltatást nyújtó relocation céget igénybe venni, ahol a szokásos városismertetésen kívül kulturális tréninget, családi beilleszkedési programot és külön a feleségeknek szóló, áttelepülést segítő coachingot is kínálnak.
Cziczárdi Györgyi
Relocation szakértő
www.expatcenter.hu
