Nem rohamoztuk meg Ausztriát és Németországot

Egyes félelmekkel ellentétben nem volt tömeges bevándorlás, a vártnál jóval kevesebb, alig 80 ezer munkavállaló érkezett Németországba és 27000 Ausztriába az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokból, amióta pontosan egy éve, 2011. május 1-jén feloldották a térségi országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozásokat.

Ausztria és Németország a régi uniós tagállamok közül utolsókként, tavaly május elsején törölte el a még meglévő korlátozásokat, amelyek a nyolc, 2004-ben csatlakozott EU-tagállam, köztük Magyarország állampolgárainak munkavállalását akadályozták. Ezzel egyidejűleg ellenőrző rendszert hozott létre a bérdömping és a társadalombiztosítási járulékok fizetésének megkerülése ellen.

Szakértők arra számítottak, hogy a munkavállalási korlátozások megszűnése jelentős bevándorlási hullámot indít. A tekintélyes kölni német gazdaságkutató intézet (IW) például azt jósolta, hogy a 2011 májusától 2012 végéig összesen 800 ezren érkeznek. Maga az IAB is jóval több bevándorlóra, 2011 végéig 140 ezer új munkavállalóra számított. A roham elmaradása jelentős részben annak tulajdonítható, hogy a kelet-közép-európai térség leginkább mozgékony rétegében, a fiatal nemzedékekben az angol nyelv elterjedtebb, mint a német - fejtette ki a napokban Berlinben külföldi újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen Dieter Hundt, a munkaadói szervezetek országos szövetségének (BDA) elnöke az MTI tudósítása szerint.

Németországban összesen 41,6 millióan állnak munkaviszonyban, vagyis csecsemőtől aggastyánig minden második ember végez kereső tevékenységet

Szakértők ehhez hozzáfűzik, hogy a szélesebb értelemben vett kelet-európai térségben a rendszerváltás óta átalakultak a munkaerő-vándorlási trendek, már nem Németország és Ausztria a két legkedveltebb célország, mint a rendszerváltás időszakában, hanem Nagy-Britannia és Írország, e fordulatban pedig része volt annak is, hogy az utóbbi országokban hamarabb feloldották a munkavállalási korlátozásokat. (Javaslatokat jelentett be az Európai Bizottság szerdán a hazájukon kívül dolgozó, kiküldött munkavállalók jogainak védelmét biztosító szabályozás javítására.)

Nem igazolódtak azok az aggodalmak, hogy az álláskeresők "megrohamozzák" Ausztriát, és akár százezer olcsó munkavállaló is megjelenhet. Az osztrák munkanélküliség változatlanul a legalacsonyabb az unióban. A munkaügyi és szociális minisztérium adatai szerint 2011. május és idén április között 27 ezer új munkavállalót regisztráltak ezekből a tagállamokból. A legtöbben Magyarországról, Szlovákiából, illetve Lengyelországból próbáltak szerencsét. "Előrejelzéseink teljes mértékben beigazolódtak" - mondta Rudolf Hundstorfer munkaügyi miniszter az osztrák rádiónak. Ennek a 27 ezer munkavállalónak körülbelül az egyharmada valójában korábban is Ausztriában dolgozott, csak épp nem legálisan. Megközelítőleg minden második külföldi naponta ingázik munkahelyére a határ másik oldaláról. A legtöbb álláskereső Bécsben és Alsó-Ausztriában próbált elhelyezkedni. (Hazai foglalkoztatási helyzetképünket itt olvashatja.)

Mobilitás kell

Andor László Kép:EU
Bár a foglalkoztatási helyzet javítására számos program van napirenden az unióban, ha az alapvető makrogazdasági problémák megoldásában nem történik előrelépés - azaz a válság megoldása nem halad kellő ütemben -, a foglalkoztatáspolitikai eszközök önmagukban nem lehetnek elég eredményesek. - Ennek ellenére azt gondolom, hogy fontos a foglalkoztatási szempontokat napirenden tartani és erősíteni, uniós és tagállami szinten egyaránt. A fiatalok munkához jutásának segítése elsődlegesen fontos feladat. Decemberben a bizottság elé terjesztettünk egy programot, ami több mindenre rámutat. Az egyik fontos pontja, hogy a mobilitást fokozni kell, valamint az, hogy az Európai Szociális Alap - ESZA - még le nem kötött forrásaiból hogyan és milyen mértékben lehet a fiatalok helyzetét javítani a következő időszakban - mutatott rá Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos.

A legtöbben az építőiparban és az idegenforgalomban találtak munkát. Az építőiparban "keményebb lett a verseny" - ismerte el a miniszter. Ez az a terület, ahol nem csak egyéni munkavállalók jelennek meg, de itt léptek be a legnagyobb számban külföldi cégek is a piacra. Ha javul a gazdasági helyzet a szomszédos országokban, ezek a cégek haza fognak térni - vélekedett Hundstorfer.

Munkaügyi védőernyő

A minisztertől eltérően aggodalmának adott hangot pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) burgenlandi szervezete. A Magyarországgal határos tartomány vezető politikai erejének tartományi frakcióvezetője, Christian Illedits "drámainak" nevezte a helyzetet. A politikus úgy látja, a belföldi munkaerőt külföldi váltja fel. A külföldi foglalkoztatottak száma egy év alatt 2600-zal nőtt, az osztrákoké 150-nel csökkent - hangsúlyozta. A politikus egy olyan "munkaügyi védőernyőt" szorgalmazott Burgenland számára, amely egyrészt komolyabb következményekkel fenyegetné a bérdömping tilalma ellen vétő cégeket, de mindenekelőtt nagyobb védelmet nyújtana az idősebb munkavállalóknak.

Másfelől a nyitás - szintén a várakozásokkal ellentétben - nem csökkentette a szakképzett munkaerő hiányát, mindenekelőtt az iparban és az információtechnológiában. Egyes vélemények szerint Ausztria és Németország növekedési lehetőségtől esett el azzal, hogy a lehető legtovább, hét évig várt a nyitással, és közben a külföldre települni kész szakemberek Írországban vagy az Egyesült Királyságban helyezkedtek el. A miniszter szerint nem lehet kijelenteni, hogy Ausztria túl sokáig várt volna. Rámutatott, hogy az úgynevezett hiányszakmákban és az úgynevezett kulcspozíciókban már korábban is kivételt tettek a korlátozás alól. A cégeknek tenniük kell azért, hogy megtalálják a szükséges munkaerőt - vélekedett Hundstorfer. A válasz a kérdésre, hogy profitált-e Ausztria a nyitásból, attól is függ, hogy milyen távon vizsgálják a hatást - mondta Klaus Nowotny, a Salzburgi Egyetem szakértője a rádiónak. Nowotny úgy látja, rövid távon nem mindenkinek kedvezett, hosszú távon azonban pozitív hatása lesz a munkapiac liberalizálásának. "A szolgáltatásokban talán túl korai volt, különösen a kiküldött munkavállalókat illetően" - vélekedett. A legnagyobb hullám mindenesetre már lecsengett a szakértő szerint.

Elvándorlás Magyarországról
Sosem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya az elmúlt közel két évtizedben: a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik arról, hogy rövid vagy hosszú távon munkát vállalna külföldön, vagy akár örökre határon túlra költözne. 2011 áprilisában a felnőtt lakosság 12 százaléka tervezte, hogy néhány hétre vagy hónapra, 13 százaléka pedig azt, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 7 százalékuk pedig kivándorolna - derül ki a TÁRKI kutatásából. A nyilvántartás hiányosságait jól tükrözi, ha összevetjük a benne szereplő kivándorló magyar állampolgárok éves számát a különböző európai országokban azonos években bevándorlóként megjelenő magyar állampolgárok összesített számával. 1994 és 2006 között évente 20-28 ezer, 2007-ben pedig már több mint 34 ezer magyar állampolgárt regisztráltak bevándorlóként az európai országokban. Nyilván még ez sem mutatja pontosan a Magyarországról kivándorlók teljes létszámát, hiszen némely európai ország esetében egyes évekre adathiány van, és más földrészekre is távozhattak magyar állampolgárok. A befogadó országok statisztikái alapján összesítve a Magyarországról évente kivándorlók számát megállapítható, hogy 1994 és 2007 között legalább 337 ezer magyar állampolgár távozott különböző európai országokba, ebből 187 ezer 2001 óta. (Erről részletesebben itt olvashat.)

A munkaerő-szükséglet kielégítését még Romániából és Bulgáriából, illetve az EU-n kívüli országokból remélheti Ausztria. Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária számára csak 2014-től lesz "szabad az út" az osztrák munkavállaláshoz. Nowotny szerint ennek a változásnak a hatását nehéz megbecsülni, hiszen Olaszországban és Spanyolországban már jelentős számban vállaltak munkát mindkét ország állampolgárai, de Ausztriában is jelen vannak a piacon. Az unión kívüli országokból érkező bevándorlást a magasabb képzettségűeket és a német nyelvtudással rendelkezőket előnyben részesítő pontrendszer segítségével próbálja irányítani Ausztria. A nemzeti szín, úgynevezett "Vörös-fehér-vörös kártyát" a bevezetése, tavaly július óta mintegy ezerkétszázan igényelték sikerrel. A legnagyobb számban menedzsereket, számítástechnikai mérnököket és sportolókat vonzott az új típusú engedély Oroszországból, más kelet- és dél-európai országokból, valamint az Egyesült Államokból.

Németország: gond nélkül felszívta a bevándorlókat

A német munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) az évfordulóra készített elemzése alapján a balti államokat, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Magyarországot tekintve a bevándorlók és a kivándorlók különbségéből adódó vándorlási mérleg 79 ezres többletet mutat, ami 43 ezres növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az új belépőket gond nélkül felszívta a munkaerőpiac, ezt jelzi, hogy az érintett országokból származó munkavállalók száma 82 ezerrel nőtt, az érintett országokból származó populációkban pedig nem változott számottevően a munkanélküliség. A nyitás óta eltelt időszakban érkezettek többsége jómódú nyugati tartományokban, Bajorországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában vagy Baden-Württemberg tartományban vállal munkát. Jellemzően munkaerő-kölcsönző cégeknél, az építőiparban vagy a feldolgozóiparban dolgoznak az IAB felmérése szerint. Az IAB nem közölt külön Magyarországra vonatkozó adatokat, az országos statisztikai hivatal (Destatis) viszont a külföldi állampolgárságú, tartósan Németországban élő népességben 2011-ben végbement változásokról szóló jelentésében azt írta, hogy a magyar állampolgárságú lakosok száma 13.868 fővel nőtt, egy másik jelentésében pedig arról számolt be, hogy tavaly év végén 82.760 magyar származású személy lakott az országban.

Mindenekelőtt magasan képzett munkaerőből van hiány

A foglalkoztatás Németországban történelmi csúcson van, összesen 41,6 millióan állnak munkaviszonyban, vagyis csecsemőtől aggastyánig minden második ember végez kereső tevékenységet a 82 milliós országban. A heti munkaidő jellemzően 35 óra, de a munkavállalók jelentős része rendszeresen túlórázik, 20 százalékuk hetente legkevesebb 10 túlórát teljesít, 15 százalék pedig gyakran a szabadidejében is dolgozik, ellentételezés nélkül - mutatta ki az országos szakszervezeti szövetség (DGB) egy közelmúltbeli felmérése. A túlórák magas aránya mellett a kor szerinti megoszlás is piaci feszültségre utal; a munkavállalók 26 százaléka 50 évnél idősebb, míg 2000-ben csak 20 százalék volt ez az arány, ami gyors ütemű öregedést jelez. A munkaerő-utánpótlás már most is komoly gondot okoz; a német mérnökök szövetsége (VDI) szerint például tavaly decemberben a mérnöki végzettséget igénylő, betöltetlen állások száma 98.300 volt, a mérnöki végzettséggel rendelkező regisztrált munkanélküliek száma pedig 18.273. A betöltendő munkahelyek száma és a német állampolgárságú lehetséges munkavállalók száma közti különbség így 80.400 volt, ami 2000 óta - a rendszeres adatfelvétel kezdete óta - a legmagasabb érték. Ez az adat is azt mutatja, hogy mindenekelőtt magasan képzett munkaerőből van hiány- írja az MTI.

A munkaadói oldal szerint a helyzet akkor javulhat, ha vonzóbbá teszik az országot; "a befogadás kultúráját kell kialakítani Németországban" - hangsúlyozta Dieter Hundt, hozzátéve, hogy az unión kívüli országok polgárai előtt álló korlátozásokon is lazítani szükséges. Ezzel kapcsolatban a Bundestag - a törvényhozás alsóháza - a napokban elfogadott egy kormányzati javaslatot, amely az úgynevezett EU Kék Kártya (itt olvashat róla bővebben) kiadására vonatkozó szabályokon változtatott. A dokumentum feljogosítja tulajdonosát, hogy külön munkavállalási engedély beszerzése nélkül helyezkedjen el magas képzettséget igénylő pozícióban. Korábban az kaphatott a letelepedést jelentősen egyszerűsítő EU Kék Kártyát Németországban, akit valamely német munkaadó legkevesebb évi bruttó 66 ezer euró fizetésért kívánt alkalmazni. A jövedelemhatárt most számos hiányszakmában megfelezték, így mások mellett orvosok, matematikusok, informatikusok és mérnökök már évi 33 ezer eurós fizetést igazoló szerződéssel is bevándorolhatnak, ami nagyjából az országos átlagnak megfelelő jövedelmet jelent.

Véleményvezér

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo