Ausztria és Németország a régi uniós tagállamok közül utolsókként, tavaly május elsején törölte el a még meglévő korlátozásokat, amelyek a nyolc, 2004-ben csatlakozott EU-tagállam, köztük Magyarország állampolgárainak munkavállalását akadályozták. Ezzel egyidejűleg ellenőrző rendszert hozott létre a bérdömping és a társadalombiztosítási járulékok fizetésének megkerülése ellen.
Szakértők arra számítottak, hogy a munkavállalási korlátozások megszűnése jelentős bevándorlási hullámot indít. A tekintélyes kölni német gazdaságkutató intézet (IW) például azt jósolta, hogy a 2011 májusától 2012 végéig összesen 800 ezren érkeznek. Maga az IAB is jóval több bevándorlóra, 2011 végéig 140 ezer új munkavállalóra számított. A roham elmaradása jelentős részben annak tulajdonítható, hogy a kelet-közép-európai térség leginkább mozgékony rétegében, a fiatal nemzedékekben az angol nyelv elterjedtebb, mint a német - fejtette ki a napokban Berlinben külföldi újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen Dieter Hundt, a munkaadói szervezetek országos szövetségének (BDA) elnöke az MTI tudósítása szerint.
Szakértők ehhez hozzáfűzik, hogy a szélesebb értelemben vett kelet-európai térségben a rendszerváltás óta átalakultak a munkaerő-vándorlási trendek, már nem Németország és Ausztria a két legkedveltebb célország, mint a rendszerváltás időszakában, hanem Nagy-Britannia és Írország, e fordulatban pedig része volt annak is, hogy az utóbbi országokban hamarabb feloldották a munkavállalási korlátozásokat. (Javaslatokat jelentett be az Európai Bizottság szerdán a hazájukon kívül dolgozó, kiküldött munkavállalók jogainak védelmét biztosító szabályozás javítására.)
Nem igazolódtak azok az aggodalmak, hogy az álláskeresők "megrohamozzák" Ausztriát, és akár százezer olcsó munkavállaló is megjelenhet. Az osztrák munkanélküliség változatlanul a legalacsonyabb az unióban. A munkaügyi és szociális minisztérium adatai szerint 2011. május és idén április között 27 ezer új munkavállalót regisztráltak ezekből a tagállamokból. A legtöbben Magyarországról, Szlovákiából, illetve Lengyelországból próbáltak szerencsét. "Előrejelzéseink teljes mértékben beigazolódtak" - mondta Rudolf Hundstorfer munkaügyi miniszter az osztrák rádiónak. Ennek a 27 ezer munkavállalónak körülbelül az egyharmada valójában korábban is Ausztriában dolgozott, csak épp nem legálisan. Megközelítőleg minden második külföldi naponta ingázik munkahelyére a határ másik oldaláról. A legtöbb álláskereső Bécsben és Alsó-Ausztriában próbált elhelyezkedni. (Hazai foglalkoztatási helyzetképünket itt olvashatja.)
A legtöbben az építőiparban és az idegenforgalomban találtak munkát. Az építőiparban "keményebb lett a verseny" - ismerte el a miniszter. Ez az a terület, ahol nem csak egyéni munkavállalók jelennek meg, de itt léptek be a legnagyobb számban külföldi cégek is a piacra. Ha javul a gazdasági helyzet a szomszédos országokban, ezek a cégek haza fognak térni - vélekedett Hundstorfer.
Munkaügyi védőernyő
A minisztertől eltérően aggodalmának adott hangot pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) burgenlandi szervezete. A Magyarországgal határos tartomány vezető politikai erejének tartományi frakcióvezetője, Christian Illedits "drámainak" nevezte a helyzetet. A politikus úgy látja, a belföldi munkaerőt külföldi váltja fel. A külföldi foglalkoztatottak száma egy év alatt 2600-zal nőtt, az osztrákoké 150-nel csökkent - hangsúlyozta. A politikus egy olyan "munkaügyi védőernyőt" szorgalmazott Burgenland számára, amely egyrészt komolyabb következményekkel fenyegetné a bérdömping tilalma ellen vétő cégeket, de mindenekelőtt nagyobb védelmet nyújtana az idősebb munkavállalóknak.
Másfelől a nyitás - szintén a várakozásokkal ellentétben - nem csökkentette a szakképzett munkaerő hiányát, mindenekelőtt az iparban és az információtechnológiában. Egyes vélemények szerint Ausztria és Németország növekedési lehetőségtől esett el azzal, hogy a lehető legtovább, hét évig várt a nyitással, és közben a külföldre települni kész szakemberek Írországban vagy az Egyesült Királyságban helyezkedtek el. A miniszter szerint nem lehet kijelenteni, hogy Ausztria túl sokáig várt volna. Rámutatott, hogy az úgynevezett hiányszakmákban és az úgynevezett kulcspozíciókban már korábban is kivételt tettek a korlátozás alól. A cégeknek tenniük kell azért, hogy megtalálják a szükséges munkaerőt - vélekedett Hundstorfer. A válasz a kérdésre, hogy profitált-e Ausztria a nyitásból, attól is függ, hogy milyen távon vizsgálják a hatást - mondta Klaus Nowotny, a Salzburgi Egyetem szakértője a rádiónak. Nowotny úgy látja, rövid távon nem mindenkinek kedvezett, hosszú távon azonban pozitív hatása lesz a munkapiac liberalizálásának. "A szolgáltatásokban talán túl korai volt, különösen a kiküldött munkavállalókat illetően" - vélekedett. A legnagyobb hullám mindenesetre már lecsengett a szakértő szerint.
A munkaerő-szükséglet kielégítését még Romániából és Bulgáriából, illetve az EU-n kívüli országokból remélheti Ausztria. Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária számára csak 2014-től lesz "szabad az út" az osztrák munkavállaláshoz. Nowotny szerint ennek a változásnak a hatását nehéz megbecsülni, hiszen Olaszországban és Spanyolországban már jelentős számban vállaltak munkát mindkét ország állampolgárai, de Ausztriában is jelen vannak a piacon. Az unión kívüli országokból érkező bevándorlást a magasabb képzettségűeket és a német nyelvtudással rendelkezőket előnyben részesítő pontrendszer segítségével próbálja irányítani Ausztria. A nemzeti szín, úgynevezett "Vörös-fehér-vörös kártyát" a bevezetése, tavaly július óta mintegy ezerkétszázan igényelték sikerrel. A legnagyobb számban menedzsereket, számítástechnikai mérnököket és sportolókat vonzott az új típusú engedély Oroszországból, más kelet- és dél-európai országokból, valamint az Egyesült Államokból.
Németország: gond nélkül felszívta a bevándorlókat
A német munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) az évfordulóra készített elemzése alapján a balti államokat, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Magyarországot tekintve a bevándorlók és a kivándorlók különbségéből adódó vándorlási mérleg 79 ezres többletet mutat, ami 43 ezres növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az új belépőket gond nélkül felszívta a munkaerőpiac, ezt jelzi, hogy az érintett országokból származó munkavállalók száma 82 ezerrel nőtt, az érintett országokból származó populációkban pedig nem változott számottevően a munkanélküliség. A nyitás óta eltelt időszakban érkezettek többsége jómódú nyugati tartományokban, Bajorországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában vagy Baden-Württemberg tartományban vállal munkát. Jellemzően munkaerő-kölcsönző cégeknél, az építőiparban vagy a feldolgozóiparban dolgoznak az IAB felmérése szerint. Az IAB nem közölt külön Magyarországra vonatkozó adatokat, az országos statisztikai hivatal (Destatis) viszont a külföldi állampolgárságú, tartósan Németországban élő népességben 2011-ben végbement változásokról szóló jelentésében azt írta, hogy a magyar állampolgárságú lakosok száma 13.868 fővel nőtt, egy másik jelentésében pedig arról számolt be, hogy tavaly év végén 82.760 magyar származású személy lakott az országban.
A foglalkoztatás Németországban történelmi csúcson van, összesen 41,6 millióan állnak munkaviszonyban, vagyis csecsemőtől aggastyánig minden második ember végez kereső tevékenységet a 82 milliós országban. A heti munkaidő jellemzően 35 óra, de a munkavállalók jelentős része rendszeresen túlórázik, 20 százalékuk hetente legkevesebb 10 túlórát teljesít, 15 százalék pedig gyakran a szabadidejében is dolgozik, ellentételezés nélkül - mutatta ki az országos szakszervezeti szövetség (DGB) egy közelmúltbeli felmérése. A túlórák magas aránya mellett a kor szerinti megoszlás is piaci feszültségre utal; a munkavállalók 26 százaléka 50 évnél idősebb, míg 2000-ben csak 20 százalék volt ez az arány, ami gyors ütemű öregedést jelez. A munkaerő-utánpótlás már most is komoly gondot okoz; a német mérnökök szövetsége (VDI) szerint például tavaly decemberben a mérnöki végzettséget igénylő, betöltetlen állások száma 98.300 volt, a mérnöki végzettséggel rendelkező regisztrált munkanélküliek száma pedig 18.273. A betöltendő munkahelyek száma és a német állampolgárságú lehetséges munkavállalók száma közti különbség így 80.400 volt, ami 2000 óta - a rendszeres adatfelvétel kezdete óta - a legmagasabb érték. Ez az adat is azt mutatja, hogy mindenekelőtt magasan képzett munkaerőből van hiány- írja az MTI.
A munkaadói oldal szerint a helyzet akkor javulhat, ha vonzóbbá teszik az országot; "a befogadás kultúráját kell kialakítani Németországban" - hangsúlyozta Dieter Hundt, hozzátéve, hogy az unión kívüli országok polgárai előtt álló korlátozásokon is lazítani szükséges. Ezzel kapcsolatban a Bundestag - a törvényhozás alsóháza - a napokban elfogadott egy kormányzati javaslatot, amely az úgynevezett EU Kék Kártya (itt olvashat róla bővebben) kiadására vonatkozó szabályokon változtatott. A dokumentum feljogosítja tulajdonosát, hogy külön munkavállalási engedély beszerzése nélkül helyezkedjen el magas képzettséget igénylő pozícióban. Korábban az kaphatott a letelepedést jelentősen egyszerűsítő EU Kék Kártyát Németországban, akit valamely német munkaadó legkevesebb évi bruttó 66 ezer euró fizetésért kívánt alkalmazni. A jövedelemhatárt most számos hiányszakmában megfelezték, így mások mellett orvosok, matematikusok, informatikusok és mérnökök már évi 33 ezer eurós fizetést igazoló szerződéssel is bevándorolhatnak, ami nagyjából az országos átlagnak megfelelő jövedelmet jelent.
